Neil Shearing, a City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőcége, a Capital Economics felzárkózó térségi főközgazdásza emlékeztet, hogy az osztrák felügyeleti hatóságok hét eleji rendelkezése szerint a közép-kelet-európai piacon jelenlévő osztrák bankoknak már 2013 januárjára - a végső határidő előtt hat évvel - teljesíteniük kell a szigorított Bázel-III.-as tőkemegfelelési előírásokat, emellett biztosítaniuk kell, hogy keleti érdekeltségeik kinnlevőség-betétállomány rátája az új folyósítások esetében a jövő évtől nem haladhatja meg a 110 százalékot.
Az elemző ez utóbbival kapcsolatban kiemeli, hogy a legtöbb kelet-európai piacon az osztrák bankérdekeltségek a 110 százalékos limit felett járnak, és bár a rendelkezés természetesen nem a már folyósított hitelek beszedését jelenti, a nagybani finanszírozási források szűkössége miatt azonban az új előírás azzal jár, hogy a hitelkondíciók "rendkívül szűkösek" maradnak, főleg Magyarországon és a Balkánon.
A Bázel-III.-as tőkefedezeti előírás teljesítési határidejével kapcsolatos rendelkezésről a Capital Economics vezető londoni elemzője úgy vélekedett, hogy az osztrák bankok tőkemegfelelési rátaemelésének egyik módja a keleti érdekeltségek finanszírozásának csökkentése. A kelet-európai leánybankok számára ez azt jelentené, hogy csökken a portfolióikban lévő nagy mennyiségű, rövid futamú adósság megújításának elsődleges refinanszírozási forrása.
Shearing szerint ebben a helyzetben a kelet-európai bankérdekeltségeknek két lehetőségük van: vagy más finanszírozási forrást találnak - szélsőséges esetben ez lehet akár a Nemzetközi Valutaalap is -, vagy még tovább szigorítják hitelezési kondícióikat.
A szakértő szerint azonban a közép-kelet-európai leánybankok el tudnák viselni azt is, ha az osztrák tulajdonos bankok kizárólag a keleti érdekeltségek finanszírozásának visszafogásával növelnék tőkemegfelelési rátáikat. A ház becslése szerint a tulajdonosi finanszírozás csökkenésének lehetséges mértéke a teljes banki vagyonérték 1-2 százalékát tenné ki Magyarországon, Romániában, Horvátországban és Csehországban, vagyis a leginkább érintett térségi piacokon.
A Capital Economics felzárkózó piaci főközgazdásza szerint azonban más nyugat-európai országok is követhetik Ausztria példáját. Emellett az is egyértelmű, hogy a nyugati tulajdonos bankok - szembesülve a hazai piacaikon fenyegető pénzügyi válság kockázatával - maguk is mind kevésbé hajlandók kiállni keleti érdekeltségeik mellett - áll Shearing elemzésében.
A Fitch Ratings heti elemzésében is az állt, hogy az euróövezeti bankokra egyre nagyobb pénzügyi nyomás nehezedik, és ez azzal a kockázattal jár, hogy e bankok kevésbé tudják támogatni kelet-európai érdekeltségeiket. A Fitch szerint így az euróövezeti járvány átterjedhet a közép-kelet-európai bankokra.
A hitelminősítő elemzése szerint a nyugat-európai anyabankoktól érkező finanszírozás csökkenése a legnagyobb kockázat, amely az euróövezeti válság további mélyülése esetén a közép-kelet-európai térségre hárulhat. Ha a nyugat-európai bankok "a még kontrollálhatónál nagyobb ütemben" elkezdik visszavonni térségi érdekeltségeik finanszírozását, akkor egy újabb Bécsi Kezdeményezésre lenne szükség annak megakadályozása végett, hogy a Nyugat-Európában jelentkező pénzügyi stresszhelyzet Kelet-Európában rendszerszintű válságot okozzon.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
