„A biztosítási szektor 10 éves jövőképe 7 pontban – öngondoskodási kitekintéssel” címmel jelentette meg friss kiadványát szerdán az MNB. Összesen hét témában írták össze, hogy milyen kilátásokat, elérhető célokat és elvárásokat látnak a következő évtizedre a szektornak. Nem csak nagy általánosságokat fogalmaztak meg, hanem ahol csak lehetett, számszerűsítették ezeket a várakozásokat.
Ideje lenne félretennünk a jövedelmünk 3-9 százalékát
Az MNB víziója szerint 2026-ig 1 millió új ügyfél belépése lenne kívánatos a rendszeres öngondoskodási megtakarítások piacára – akár megtakarítási célú rendszeres díjas életbiztosítással, akár önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal. A következő 10 évben az MNB várakozásai szerint megduplázódhat az öngondoskodási megtakarítások állománya, amely így meghaladhatja a GDP 10 százalékát. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a magyar lakosság öngondoskodási hajlandósága jelentősen növekedjen: egyéni szinten a rendszeres havi jövedelem 3-9 százalékát kellene félretenni erre a célra. Emellett az is kell, hogy a piaci szereplők megfelelő ajánlatokkal, termékekkel jelentkezzenek.
A növekedésnek nagyon is van tere: az egyes országok háztartásainak életbiztosítási és nyugdíjpénztári megtakarításait hasonlítva látszik, hogy Magyarország a vizsgált országok között a 4. legkisebb GDP arányos állománnyal rendelkezik. A hazai érték 9,7 százalék, míg a többi visegrádi országban ugyanez 13,9 százalék. (Igaz, több ország esetében az magyarázza a jelentős állományokat, hogy a rendszer részét kérészben vagy egészben még működnek a kötelező magánnyugdíjpénztárak, amit nálunk bedarált az állam.)
|
| A háztartások életbiztosítási és nyugdíjpénztári megtakarításai a GDP arányában 2015-ben. A V3, a ClubMed (Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország), az EU28 és az Eurózóna a tagországok számtani átlagát mutatja. Magyarország helyzetének láthatósága érdekében a magas skálát igénylő EU -országokat lehagyták az ábráról. Forrás: MNB |
Újra a régiós élmezőnybe kerülhetünk – mi kell hozzá?
A gazdasági gyarapodással a biztosítási piac bruttó díjbevétele dinamikusan bővülhet, a hazai piac méretének növekedése révén Magyarország visszakerülhet a közép-európai élmezőnybe az MNB várakozásai szerint. Tíz éven belül a díjbevételek értéke is duplázódhat, arányuk elérheti a GDP 3 százalékát, amihez a biztosítási piac 8 százalékos átlagos éves bővülése szükséges. A jelenlegi bő 6 százalékos növekedés és a tartósan kedvező makrogazdasági körülmények mellett ez teljesíthető kihívás a piaci szereplőknek - véli az MNB.
A biztosítási szektorban az etikus életbiztosítási szabályok (például a teljes költségmutató, a TKM korlátozása) mozdítják elő a tartósan kedvező költségű életbiztosítások kialakítását, ennek hosszú távú fenntartása kiemelt feladat. Nem-élet ágon pedig alapvető cél a 85-90 százalékos bruttó kombinált mutató (költség+kárhányad) tartós fenntartása, amely egyszerre megfelelő szolgáltatási színvonalat, és stabil működést biztosító marzsot eredményez – magyarán a biztosítók úgy tudnak egészséges profitot termelni, hogy közben a szolgáltatások színvonala is magas.
A nagy biztosítók összemennek, a kicsiket felvásárolják?
Az MNB víziója szerint a piaci verseny tovább erősödhet, s az öt legnagyobb hazai biztosító piaci részesedése a mai 60-ról 55 százalék alá csökkenhet a következő tíz évben. Egy kérdésre válaszolva Dr. Kandrács Csaba, az MNB igazgatója a jelentést bemutató háttérbeszélgetésen elmondta: jelenleg 27 szereplő van a biztosítási piacon; bár a szereplők számára 10 éves időtávra nyilván nem lehet pontos jóslatot adni, az MNB szerint ez a szám kisebb lesz - a konszolidáció a jelenlegi környezetben természetes folyamatnak tekinthető, a verseny eredménye; a közepes biztosítók felé terelődik a piac. Kevesebb, de egészségesebb, innovatívabb és versenyképesebb szereplő lesz – véli Kandrács Csaba.
Jegybanki számítás szerint a 20-30 százalékos költséghányaddal működő piaci szereplők számíthatnak hosszú távon (üzletágtól is függően) mérethatékonynak, s kerülhetnek előnybe versenytársaikhoz képest.
|
| Az élet- és nem-életbiztosítási ágak költségei azok bruttó díjbevételének arányában. Az oszlopok fölötti számok a bruttó összköltséghányadot mutatják. Forrás: MNB |
Mi jön a biztosítási ügynökök helyett? Nagy kérdőjel az innováció, de biztosan óriási a jelentősége
Az MNB kiemeli: komoly versenyelőnyt jelenthet a jövőben egy biztosítónak, ha megfelelő – költséghatékony és a fogyasztók által is kedvelt – értékesítési csatornát választ. Az innovatív eladási csatornák (bankbiztosítás, online és direkt közvetítés) aránya a 2016 végi 37-ről a következő évtizedben 50 százalék fölé nőhet, miközben a hagyományos ügynöki értékesítés a háttérbe szorulhat.
Az innováció a pénzügyi (banki és biztosítói) szektorban persze ma már jóval többet jelent annál, hogy az internetes értékesítési csatornák felé terelik az ügyfeleket. Bár még gyerekcipőben jár Magyarországon az insuretech (a fintech biztosítói ága), a tanulmány által felkarolt 10 éves távlatban ez biztos nem marad így: jönnek a peer-to-peer biztosítások, a használatarányos (pay-by-drive) gépjármű-biztosítások, a fedélzeti eszközök… A Privátbankár.hu kérdésére Kandrács Csaba elmondta: valóban kiemelt szempontként kezelik a kilátások megítélésekor az innovációt, a pontos folyamatokat azonban szinte lehetetlen 10 évre meghatározni, olyan gyorsasággal zajlanak a fejlesztések – példaként a mobiltelefonok piacát említette, ahol ilyen időtávon óriási átalakulás, technikai fejlődés ment végbe. A fintech-piac pedig hasonló tempóban dübörög. Ami biztos, hogy a biztosítók között csak az tudja megtartani vagy növelni versenyképességét, aki alkalmazkodik a változó ügyféligényekhez, és folyamatos innovációt visz végbe.
Csökken, de még mindig uniós átlag fölött a jövedelmezőség
A biztosítók számára az MNB szerint szektorszinten tartósan 10-15 százalékos sajáttőke-arányos nyereség érhető el úgy, hogy az tisztességes (a társadalom részéről is elfogadható, a bizalmat erősítő) és versenyképes módon ad megfelelő megtérülést.
|
| A hazai biztosítási szektor saját tőke arányos jövedelmezőség (ROE) nemzetközi összehasonlítása. Forrás: OECD, MNB |
E fair jövedelmezőségi keretek közt a befektetett tőke hat-tíz év alatt térül meg, ami vonzó akár a külföldi szektorokhoz képest is. A hazai biztosítási piac így stabil befektetési célpontként lenne fejleszthető, a tartós jövedelmezőség pedig szavatolja a jó tőkefeltöltöttséget.
Az MNB azt várja, hogy a volatilitási tőkepufferről szóló ajánlása alapján a biztosítók stabilan 150 százalék feletti tőkeszintet tartanak, ami a biztonságos, prudens működés alapja – ez egyébként a vízió számszerűsített várakozásai közül az egyik olyan pont, amelyet már most teljesít a szektor. A másik pedig a költségeknél látható: a TKM-értékek korlátozásának köszönhetően a befektetési életbiztosítások költségmutatói mostanra nagyjából arra a szintre csökkentek (0,5-5,75%), amelyet az MNB hosszú távon is kívánatosnak gondol.
A számszerűsített stratégiai jövőkép táblázatba foglalva alább található. Az 1-4. pontok ideálisan 10 éven belül elérhető célok, az 5-7. pontok pedig prudenciális és fogyasztóvédelmi szempontok szerint kívánatos elvárások az MNB részéről. A táblázat kattintásra nagyobb méretben jelenik meg:
Az Antifát terrorszervezetté tetetné az EU-n belül a kormány.
