Eltűnnek a nyugati cégfelvásárlók a magyar piacról?

A hazai fúziós és felvásárlási (M&A) piac tavaly csökkenő számokat produkált, többek között azért, mert a Vodafone ügyletet a megelőző 2022-es évre a folyamatban lévő reptérvásárlást pedig az idei évre számolják el, derült ki Sahin-Tóth Balázs, az Allen & Overy Budapest vezető ügyvédjének eheti tájékoztatóján elhangzott szavaiból. Ennek alapján is úgy tűnik, hogy a nyugati felvásárlókat kevésbé tudják pótolni a keletiek, és az állami tranzakciók jelentősége nőtt.

„A Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. 2023 januárjában lezárult felvásárlása egy magyar befektetői csoport által 1,783 milliárd dollárért jól mutatja, hogy Magyarország továbbra is erős piac a nagy alkalmi tranzakciók számára. Ugyanakkor jelenleg kevésbé nyújt tartós vagy kiszámítható teljesítményt más közép-kelet-európai piacokhoz képest ” – hangsúlyozta Sahin-Tóth Balázs vezető ügyvéd.

Az Allen & Overy a piaciot három D-ben látja

Az állam aktivitása részben ellensúlyozta a kisebb külföldi érdeklődést, halhattuk. A visszaszorulás illeszkedik a globális trendbe, a hazai piac vonzóságát pedig főként nemzetgazdasági folyamatok határozták meg, mint például az infláció miatt dráguló bankhitelek. Jelentős hatással volt még a szomszédunkban dúló háború és a nemzetközi konfliktusok. Mindezek nagyban megnövelték a kockázatokat, nőtt a piaci volatilitás és az árazásban is nagyobb szórás tapasztalható. Ezeket még fokozták az energiapiac nagy mozgásai. A befektetők nehezebben számolhattak stabil előrejelzésekkel.

A piac mozgását három fő tendencia hatja át:

1. Digitalizáció. Ez a szemünk előtt kibontakozó folyamat szinte magától értetődő, azonban a mesterséges intelligencia hatását újdonsága miatt még nehezen láthatjuk át. 
2. Dekarbonizáció, ami a széndioxid kibocsátás politikai törekvésének való megfelelést takar, ez a klímaváltozás negatív következményeit kívánja enyhíteni. Ez hazánkban talán a legjobban tetten érhető, mivel a napenergia-iparban több nagy hazai akvizíció is történt tavaly.  
3. Deglobalizáció. Itt elsősorban a globális ellátási láncok átszervezésére gondoljunk, amit többek között a koronavírus válság és a háborúval járó konfliktusok tettek elengedhetetlenné. 

Magyarországon nem könnyű elmagyarázni

Közép-Kelet-Európában 2023-ban tovább csökkent a fúziós és felvásárlási piac összértéke és a globális piacból való részesedése, állapítja meg az iroda. A London Stock Exchange Group (LSEG) adatai szerint a közép-kelet-európai aktivitás értéke a 2022-es évi majdnem 39,7 milliárd dollárról és 1760 ügyletről 21,5 milliárd dollárra és 1557 ügyletre csökkent tavaly. A 2022-es erős teljesítményt követően mind a magyar ügyletek értéke, mind Magyarország piaci részesedése jelentősen visszaesett 2023-ban. A hazai aktivitás a 2022-es évi több mint 3,24 milliárd dollárról és 89 ügyletről tavaly 156,68 millió dollárra és 67 ügyletre csökkent.

A hazai piacon jelen vannak cseh, szlovák és román vásárlók, fordított irányban azonban ez kevéssé jellemző. A kínai befektetők a politikai-, és jogi stabilitást, valamint a biztos megtérülést keresik.

Magyarországon nem könnyű feladat elmagyarázni a külföldi befektetőknek, hogy miért van a külföldi befektetésekre két párhuzamos szabályozási rendszerünk. A naperőműveket üzemeltető társaságokat érintő állami elővásárlási jog közelmúltbeli bevezetése szintén sok kérdést vet fel.” – magyarázta el Kőmíves Attila, az Allen & Overy Budapest versenyjogi szakértője.

Hozzátette, hogy eközben a versenyjogi hatóságok is egyre alaposabb vizsgálatnak vetik alá azokat az ügyleteket, amelyekre korábban nem fordítottak volna különösebb figyelmet. 2023-ban a Gazdasági Versenyhivatal két olyan fúziót is vizsgált, amelyek nem érték el a kötelező bejelentési küszöbhatárt.

A külföldi befektetésekre másutt is jobban ránéznek

„Az elmúlt évek geopolitikai feszültségei felerősítették a nemzetbiztonsági aggályokat és a hazai ellenállóképesség fontosságát, ami miatt a világ számos részén folytatódik a külföldi befektetéseket szabályozó rendszerek elterjedése és megerősödése. Ma már a globális ügyletek negyedénél szükség van egy vagy több országban a külföldinek minősülő befektetés engedélyeztetésére. Ez az arány a közép-kelet-európai régióban is magas” – mutatott rá Kőmíves Attila, az Allen & Overy Budapest vezető ügyvédje.

Az Allen & Overy 2023-as globális M&A Insights jelentése szerint 2023-ban világszerte tovább csökkent a fúziós és felvásárlási aktivitás: a globális tranzakciók összértéke a 2021-es rekordmagas, csaknem 5580 milliárd dollárról 2022-ben valamivel több mint 3420 milliárd dollárra csökkent, tavaly pedig mintegy 2650 milliárd dollárra esett vissza. Az ügyletek számában is visszaesés volt tapasztalható: a 2021-es, majdnem 66 ezres csúcsról, 2022-ben 58 ezerre, tavaly pedig 55 ezer alá csökkent. Mindhárom nagy piac – az Egyesült Államok, Európa és Ázsia csendes-óceáni térsége – jelentősen zsugorodott 2023-ban az előző évhez képest.

„Összességében véve még mindig csökkenést tapasztalunk a 2021-es rekordértékekhez képest, de már mutatkoznak a potenciális élénkülés jelei. A fellendülést valószínűleg a mérséklődő inflációs nyomás is segíteni fogja. A pénzügyi és magántőke-befektetők várhatóan alkalmazkodni fognak az új piaci körülményekhez, a tőkeáttételes finanszírozásra új forrásokat lesznek képesek bevonni és növelni fogják aktivitásukat 2024-ben, mert növekszik a nyomás rajtuk, hogy eszközöket értékesítsenek és kifizessék befektetőiket” – összegezte a trendet Sahin-Tóth Balázs, az Allen & Overy Budapest vezető ügyvédje.

A Bloomberg elemzője is csalódott

A kiábrándító számokat látva, a Bloomberg jogi elemzője Emily Rouleau is azt írja, hogy tavaly előtt év végén azt hitte, hogy a 2023-as fúziós és felvásárlási tevékenység visszatér a 2021 előtti szintre, de tévedett. A globális ügyletek volumene 2023-ban leesett, és tíz év után először a - függőben lévő és befejezett - tranzakcióknak nem sikerült átlépni a 3 billió dolláros határt. A harmadik negyedévnél e szempontból negyedik jobb volt tavaly, amikor néhány nagy megaüzletet is kötöttek, és az aktivitás magas volt december végén is.

A fúziós és felvásárlási piac a Bloomberg becslése szerint 2,9 billió dollárral zárta a tavalyi évet. Ezen belül megkülönböztetik az irányítási többséggel kötött üzleteket, amelyek 2.2 billió dollárt tettek ki, és ami e szempontból 2013 óta a legrosszabb évnek számít. Az ügyletek száma mindkét kategóriában csökkent. Tavaly 48 833 tranzakciót számolt össze a cég, amiből 27 962 volt az ellenőrző részesedést érintők száma – ami mindkét esetben az elmúlt öt év legalacsonyabb száma.

Sok olyan faktor, amely hozzájárult a piac tavaly előtti csökkenéséhez, 2023-ban is fennmaradt, és valószínű, hogy ezek a tényezők 2024-ben is hatással lesznek a fúziós és felvásárlási tevékenységre. Például a geopolitikai bizonytalanságok és feszültségek világszerte fennmaradtak, és idén 40 országban lesznek országos választások.

Gazdasági szempontból 2023-ban magasabbak voltak a finanszírozási költségek és alacsonyabbak az értékelések, és továbbra is aggodalomra ad okot az amerikai infláció és a gazdaság általános állapota.

A PwC szerint az okosan bátraké a szerencse az idei évben

A PwC értékelése szerint, bár a hitelpiacok újra megnyíltak, a finanszírozás drágább, mint egy évtizede volt. A magasabb tőkeköltség lenyomja az értékeléseket, és megköveteli az üzletkötőktől, hogy több értéket teremtsenek ahhoz, hogy ugyanolyan hozamot érjenek el, mint korábban. Mivel a tágabb makrogazdasági és geopolitikai környezet továbbra is bizonytalan, azok az üzletkötők, akik képesek felmérni a kockázatokat és megtervezni a különböző forgatókönyveket, magabiztosabban fognak cselekedni, mint azok, akik a tisztánlátásra várnak.

Ne hagyjuk, hogy ez az M&A fellendülés meglepjen minket. Jön, és amikor itt lesz, nem lesz olyan, mint amit a múltban láttunk. Az ügyletek hozamára nagyobb nyomás nehezedik, és azok a vállalatok kerülnek az élre, amelyek stratégiai értéket tudnak felmutatni, jól felkészültek és gyorsan tudnak haladni” – osztotta meg meglátásait Brian Levy, a PwC US globális ügyletek üzletági vezetője.