Összeomlott a világ legnagyobb virtuális pénzügyi kereskedési központjának számító japán tőzsde, a bitcoinnal üzletelő MtGox, amely magával rántotta a szuperpénz árfolyamát - írta a Magyar Nemzet. A japán tőzsdét azért kellett bezárni, mert több mint százmilliárd forintot érő bitcoin-mennyiség egyszerűen elveszett, valószínűleg hackerek lopták el. A számítógéppel kreált pénzbe vetett bizalom végképp megingott, miután az óriási tartozásokat felhalmozó MtGoxnak világszerte 127 ezer befektetője van, vagyis a tőzsde végleges bezárásával ennyien nem kapják vissza a pénzüket teljes egészében. A tőzsde még februárban csődvédelembe menekült, azt ígérve, hogy megtéríti a károkat, erre azonban nem került sor. A csőd előzménye, hogy a befektetők bitcoinvagyonának jelentős részével nem tudott elszámolni a tőzsde vezetősége, állításuk szerint hackerek törhették fel a rendszerüket, és ellopták a világ bitcoinvagyonának hét százalékát kitevő, a pénztárból hiányzó vagyont. A világ legnagyobb bitcoinforgalmát lebonyolító virtuális tőzsdébe vetett bizalmat az is megingatta, hogy 200 ezer bitcoinról (közel 22 milliárd forint) az derült ki, hogy egy ideig nem tartották számon, majd rejtélyes körülmények között egyszer csak megtalálták az internetes pénztárcát.
A cég most már hallgat
A japán virtuális tőzsde ügyében magánbefektetők perek tucatjait indították, és az amerikai pénzügyminisztérium is vizsgálódni kezdett, a tőzsde alapítója, többségi tulajdonosa és bukásáig vezetője, a Japánban tartózkodó Mark Karpeles azonban nem volt hajlandó megjelenni az ügyét vizsgáló washingtoni bíróság előtt a múlt héten, hogy tisztázza magát a csődbűntett vádjában - írja a Nemzet. A 29 éves üzletembernek közel félmilliárd dollár értékű bitcoin eltűnését róják fel ennek egy részét állítólag megtalálta, azonban ügyvédéin keresztül a május 5-re halasztott tárgyalásra sem ígérte részvételét.
Mi a gond a bitcoinnal?
Nem ez volt az első eset, hogy visszaéltek a bitcoin befektetők bizalmával. A japán bitcointőzsde összeomlása után zuhanni kezdett a virtuális pénz árfolyama, amely a tavalyi 1200 dolláros darabonkénti ár után már csak 420 dollárt ér. A 2009-ben alapított úgynevezett szuperpénz gyakorlatilag csak tavaly futott fel, akkor mindössze néhány hónap leforgása alatt 12 dollárról 1200 dollárra emelkedett az ára, de a bitcoinnal elkövetett több bűncselekmény miatt már tavaly év végén sem jósoltak nagy jövőt az új fizetőeszköznek, amellyel kapcsolatban a legnagyobb gondot továbbra is az jelenti, hogy egyetlen pénzügyi ellenőrző testület sem gyakorolhat felügyeletet a kibocsátása és a kereskedése felett - s így nincs semmiféle védelmi mechanizmus a bitcoinnal kereskedő tőzsdékkel szemben sem. A digitális fizetőeszköz tulajdonosa nem egy intézmény, hanem egy anonim közösség, vagyis gyakorlatilag megoldatlan a felhasználók védelme - igaz cserébe teljes anonimitást kapnak, amely miatt komoly aggályok fogalmazódnak meg azzal kapcsolatban, hogy döntően a feketegazdaság számára fontos a bitcoin. Az FBI szerint szinte bármilyen törvénytelen áru és szolgáltatás gazdát cserélhetett a bitcoin segítségével, maga a Selyemút pedig a világ egyik „legvirágzóbb feketepiaci bazárjaként" működött. A Financial Times értesülései szerint egyebek között kokaint, ecstasytablettákat, sőt illegális hackertámadásokat, hamis iratokat is árultak, és az ellenértéket bitcoinban számolták el a vevők egymás között.
A szuperpénzzel visszaélők ellen indított magánpereknél egyebek között az a legfőbb gond, hogy a bitcoin nyilvántartásáért és a vele folytatott tranzakciók lebonyolításáért gyakorlatilag nincs felelős, így az ügyfelek kárát semmiféle intézmény nem téríti meg.
A nyugatot eszkalációval fenyegette, ha szerinte nem értik meg a helyzetet. 
