Elkezdődik az ingyenes készpénzfelvételi nyilatkozatok összevezetése. Tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben az pénzügyi jogszabályokat módosító salátatörvény, amely rendezi a kérdést. Mint ismert egy magánszemély csak egy számla esetében kérheti a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel szolgáltatás igénybevételét, ám egyelőre ilyen nyilatkozatot bármely szolgáltatónál tehetett, annak ellenőrzésére nem volt mód, hogy nem élt-több helyen is a nyilatkozattételi lehetőséggel.
A most megjelent törvénymódosítás szerint ugyanakkor megkezdődik a nyilatkozatok központi összegyűjtése, s december elsejétől működik majd az ellenőrző rendszer. Addig kell a bankoknak az előre meghatározott módon az érintett számlák tulajdonosairól rendelkezésre álló adatokat feltölteniük a központi nyilvántartó rendszerbe.
Amennyiben az ügyfél ezen időpont után jelentkezik be az ingyenes készpénzfelvétel hatálya alá, adatainak beérkezését követően a rendszer két napon belül jelzi a számlát vezető hitelintézetnek, hogy az ügyfél jogosulttá vált az ingyenes pénzfelvétel igénybevételére. Mivel a bejelentkezési szabályok szerint minden hónap 20-áig beérkező igénylés esetén van mód a soron következő hónaptól igénybevenni a szolgáltatást, a nyilvántartásba vétel nem akasztja meg az ingyenes készpénzfelvétel igénybevételét.
Kiszűrés
A törvény kimondja, hogy a nyilatkozatokat kezelő Központi Nyilvántartást a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszert (a továbbiakban: KHR) kezelő pénzügyi vállalkozás működteti. Ez jelenleg az az Giro Zrt., amely a napokban került az MNB kizárólagos tulajdonába, miután a részvényes kereskedelmi bankok eladták részesedésüket a jegybanknak. A törvény arról is rendelkezik ugyanakkor, hogy abban az esetben, ha KHR kezelő szervezet engedélye visszavonásra kerül, abban az esetben a nyilatkozatokat kezelő szervezetként kijelölhető bármely olyan cég, amely maximum 120 napon belül vállalja, minimum 200 millió forintos saját tőkével rendelkező olyan részvénytársasági formában működik majd, amelynek tulajdonosa kizárólag pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás vagy hitelintézetek érdek-képviseleti szerve, jelen esetben a Bankszövetség. |
Abban az esetben ugyanakkor, ha az ügyfél már rendelkezett arról, hogy bármely más hitelintézetnél igénybeveszi a szolgáltatást, ám ezt követően egy másik banknál is jelzi ezt, úgy az új szabályok értelmében a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnak a nyilatkozatadat átvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül ki kell értesítenie a korábban az ingyenes készpénzfelvételi szolgáltatást nyújtó bankot arról, hogy az adott ügyfél számára a jövőben már nem kell biztosítania az ingyenes készpénzfelvétel szolgáltatást.
A megoldás lényegében feleslegessé teszi az ügyfél azon eljárását, amelyet a korábbi törvény mondott ki, az ügyfél kötelességévé téve azt, hogy írásos (elektronikus) formában lemondjon az ingyenes készpénzfelvételi szolgáltatás igénybevételéről a korábbi számlavezető pénzintézeténél.
Ami az elkövetkező heteket érdekessé eheti, hogy az adatfeltöltés időszakában a központi nyilvántartó azt a nyilatkozatot tekinti hatályosnak, amelyik előbb érkezik be hozzá. Azaz, ha egy ügyfél jogtalanul 3 banknál is igényelte a szolgáltatást, ott azon múlik majd, hogy melyik számláján marad majd az ingyenesség, hogy melyik bank volt a legkésőbbi adatfeltöltő.
Nem lesz büntetés
A zavarosban halászók ugyanakkor nem kockáztatnak túl sokat. A hatályos szabályozás alapján ugyanis az a bank, ahol jogtalanul vette igénybe az ingyenes szolgáltatást az ügyfél, csak és kizárólag azt az összeget kérheti vissza az ügyféltől, amelyet annak fizetnie kellett volna díjként és jutalékként akkor, ha az ügyletek nem lettek volna ingyenesek. A jogtalanul igénybevett kedvezmény összegét semmiféle büntetőkamat, vagy egyéb költség sem sújtja.
A rendszer működtetése és a feltöltés újabb költségeket jelent az ingyenes pénzfelvétel kapcsán, amelynek – miként tegnap írtuk – létjogosultságát a jegybanki statisztikák nem igazolják.