Forint vagy deviza: mivel számoljon, aki hitelt cserél?

Az elmúlt hónapokban több bank is a korábbi (lakás)hitelek kiváltását ajánlja az ügyfeleknek, számos banki hirdetéssel találkozik az ember, amely a korábbi kölcsönök lecserélését ajánlja az ügyfeleknek.

Kérdés persze, hogy kiknek éri meg. A CIB Bank szakértői szerint a hitelkiváltás jellemzően a hitelüket korábban is jól fizető adósok esetében lehet megoldás. Deviza alapú ügyletek esetében a jelen árfolyam melletti hitelkiváltás előzetes számításaik alapján átlagosan 10-15 százalékkal csökkentheti egy korábbi devizahitel törlesztőrészletét. A devizahitel forint hitellel történő kiváltásával az árfolyamkockázat megszűnik, ugyanakkor ezzel együtt az esetleges forinterősödésből adódó törlesztőrészlet csökkenésnek a lehetősége is elvész – magyarán az ügyfél beégeti a magasabb árfolyamszintet a hitelcserekor.

Persze, ezekben a napokban kevés devizahiteles indul neki a hitel lecserélésének, hiszen őszre a probléma kedvező(bb) megoldása várható.

Forinthitelnél is jól jöhet

Ugyanakkor a mostani helyzet akár a korábbi, magas kamatszintek mellett igénybe vett forinthitelek, például a végtörlesztéshez igénybe vett forinthitelek lecserélését is könnyebbé teheti.

A Budapest Bank szerint a hitelcsere jó megoldás lehet azon forinthitelesek számára, akik hosszú távra rögzített (5-10 éves kamatperiódusú) kamatozású – amiatt jelenleg igen magas kamatszinten akár még évekre rögzült - hitelt törlesztenek. Mivel az új forintalapú hitelek piaci referenciahozamhoz (jellemzően BUBOR-hoz) kötöttek, az utóbbi időben ezen hitelek kamatai is automatikusan csökkent.

Ugyanakkor – miként arra az OTP szakértői figyelmeztetnek - kiváltásnál nem szabad csak az újonnan felvett hitel kamataira, törlesztőrészleteire figyelni, hanem az itt jelentkező induló díjakat is figyelembe kell venni. Fontos tudni, hogy a kiváltott hitel lezárása költséggel jár, nem beszélve arról, hogy több esetben az akciósan elengedett díjakat is vissza kell fizetni, ha a futamidő előtt jóval megtörténik a szerződés lezárása. A Budapest Bank szakemberei szerint épp ezért mindent csak az adott szerződés ismeretében lehet megítélni. Hitelkiváltás előtt érdemes mérlegelni, hogy az így elért törlesztőrészlet-csökkenés kompenzálja-e a kiváltás során megfizetett díjakat, és a hitelkiváltás intézésére fordított időt. Nincs két egyforma eset: rengeteg tényezőtől függ, hogy mennyit tud spórolni havi szinten az ügyfél a hitelkiváltással – vélekednek az MKB-nál is.

Felfelé indulhatnak a kamatok

A most hitelkiváltásban gondolkodók számára egy másik irányú gondolkodást is ajánl a CIB. A jegybanki vezetők kommunikációja egyértelműen azt jelzi, hogy az MNB alapkamatának több, mint másfél éve tartó csökkenési folyamata a végéhez közelít, a trendforduló után akár a kamatszintek emelkedésére is fel lehet készülni. Ebben az esetben pedig az alapkamatok emelkedése a hitelkamatok, s így a törlesztőrészletek emelkedéséhez vezethet. Azaz: nem szabad az induló törlesztőrészlet bűvkörében élni – persze, hacsak nem érkezik újabb komoly válság, a kamatemelkedés mérsékelt lesz. Ez ellen ugyanakkor az ügyfelek azzal védekezhetnek, hogy hosszabb kamatperiodusú hitelt választanak, amikor korábbi kölcsönüket lecserélik: ennek kamata jellemzően 50-150 bázisponttal a legrövidebb kamatperiódussal bíró kölcsön felett van ugyan, ám ezt követően évekre biztos törlesztést biztosít relatív alacsony kamatszint mellett.