A közelmúltban az MNB által kezdeményezett és a pénzügyi kormányzat által felvállalt javaslatokkal kapcsolatban, melyek a devizahitelezés és az általános hitelezési feltételek szigorítását célozzák, Dunavölgyi Mária a Lízingszövetség alelnöke a következőket nyilatkozta: „A Lízingszövetség azt hiányolja, hogy a Pénzügyminisztérium által nyilvánosságra hozott tervezet nem veszi kellően figyelembe a pénzügyi lízing kedvező kockázati sajátosságait" - írják szerkesztőségünknek megküldött közleményükbe.
A szakértő hozzátette: a lízing a jelzáloghiteleknél alacsonyabb kockázattal jár a hitelnyújtó számára, ezért jó eszköz ahhoz, hogy a hitelezési kockázatok csökkentését szolgáló szigorítás a lehető legkisebb növekedési áldozattal járjon az amúgy is válsággal küszködő gazdaság számára.
Mennyit tudsz az Európai Unióról? Mérd fel tudásod és nyerj! |
Mint írják, ez lehetőséget adna arra, hogy azok a hitelfelvevők, akik ugyan tíz százalékkal kisebb önerővel rendelkeznek, de vállalják a lízinggel járó szigorúbb feltételeket, finanszírozási lehetőséghez jutnának, miközben az a szabályozói cél is megvalósulna, hogy az ügylet kockázata ne emelkedjen és lehető legnagyobb gazdasági növekedés valósuljon meg.”
Pro és kontra
Nem a Lízingszövetség az első hazai érdekvédelmi szervezet, mely felemelte szavát a Nemzeti Bank által elképzel hitelfelvételi szigorítások kapcsán, a Magyar Hitelszövetség és a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete korábban jóval kritikusabban nyilatkozott a javaslatcsomagról, szerintük ugyanis az "bebetonozná a korábban felvett hiteleket".
Az MNB szerint a devizahitelezés területén a jegybank által korábban elindított, a banki önszabályozás kialakítását célzó tárgyalások nem vezettek kellő eredményre, ezért nagyjából két hete kezdeményezte a jegybank a devizahitelezés szabályozását a Pénzügyminisztériumnál.
Szigorítanak: jobban járunk a forinthitellel?
MNB: a gazdagok kiváltsága lesz a frankhitel
Százmilliárdot buknak a bankok a jelzáloghiteleken?
Privátbankár