A jegybank monetáris tanácsa a keddi kamatdöntés után jelentette be, hogy a 20 bázispontos kamatvágással - amellyel újabb történelmi mélypontra, 2,1 százalékra csökkent az alapkamat - véget ért a kamatcsökkentési ciklus. Az MNB 2012 augusztusában kezdett bele monetáris enyhítési ciklusába, akkor az alapkamat 7 százalékon állt.
Mik a hatások?
A jegybank egy kedden kiadott háttéranyagban értékelte a kétéves kamatcsökkentési ciklus hatásait. Ebben kiemeli, hogy az alapkamat csökkentése mérsékelte a banki kamatokat, a csökkenő kamatterhek pedig segítették a termelőkapacitások megőrzését és támaszt nyújthattak a gazdasági kilábaláshoz, ezzel támogatva a jegybanki inflációs cél középtávú elérését.
A jegybanki irányadó kamat csökkentése a rövid pénzpiaci hozamok befolyásolásán keresztül a meghatározó lakossági és vállalati banki termékekben hasonló nagyságrendű, 450-550 bázispont körüli kamatcsökkenést eredményezett. A referencia árazás miatt a banki termékek kamataira is folyamatos hatással van az alapkamat óvatosabb ütemű mérséklése is - olvasható a jegybanki kiadványban.
Mit érzünk ebből?
A jegybank honlapján található adatok szerint a háztartások lekötött forintbetéteinek átlagos kamatlába 2012 augusztusában - tehát a kamatcsökkentési periódus elején - 6,54 százalék volt, egy évvel később pedig már 3,23 százalékra zuhant, míg a legutóbb publikált - idén májusi adatok szerint - 1,89 százalékra apadtak a betéti kamatok.
A szintén a háztartásoknak nyújtott, 10 éven túli futamidejű lakáscélú forinthitelek rögzített kamata 2012 augusztusában 9,15 százalék, 2013 azonos hónapjában 6,51, idén májusban pedig 6,62 százalék volt az áprilisi 5,82 százalék után. Ezen hitelek átlagos hitelköltség mutatója a kamatcsökkentés kezdetekor 10,01, tavaly augusztusban 7,18, 2014 májusában pedig 6,99 százalék volt.
A háztartásoknak nyújtott, szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatója a jegybanki kamatcsökkentés kezdetén 14,44, egy évvel később 12,61 százalék volt, és gyakorlatilag ugyanennyi (12,67 százalék) volt a 2014 márciusi, legfrissebb adatok szerint.
A nem pénzügyi vállalatok által elhelyezett betétek kamatai 2012 augusztusában 6,41, egy év múlva 3,39, idén májusban pedig 1,90 százalék volt. Az évesnél hosszabb vállalati forinthitelek átlagos kamatlába két éve 10,45 százalék volt, majd ez 2013 augusztusára 6,95 százalékra csökkent, és idén májusban is hasonló szinten volt.
Mindez az EU által elfogadott országspecifikus mentesítési záradékkal lehetséges. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
