Annak hatására, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által 2013 decembere és 2015 decembere között létrehozott, fél tucat alapítvány „tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság és a Kúria döntését, ennek megfelelően kiadja a jogszabály szerint megismerhető adatokat” – írja a Világgazdaság az alapítvány honlapja alapján.
Folyamatosan töltik fel, hogy mennyi támogatást, milyen célokra adtak az MNB-től kapott közpénzből – de csak az intézményeket, gazdasági társaságokat nevesítik, a magánszemélyeket nem, miután ezt a bíróságok szerint a személyes adat védelmére hivatkozva megtagadhatják.
Eddig egyelőre egyedüliként a legelőször alapított, kuratóriumában Matolcsy György mellett Balog Ádámot, az MKB Bank elnök-vezérigazgatóját is szerepeltető Animae tette közzé adatait. Nemcsak a költéseik derülnek ki, hanem valamennyi cégszerű adat, ily módon az érdeklődőknek már nem kell a Fővárosi Törvényszéket felkeresniük például ahhoz, hogy kiderüljön: az Animae január végén már kilencedszerre módosított alapító okirata szerint az MNB eddig 60,1 milliárd pénzbeli vagyont juttatott neki. Ezenfelül bocsátotta a rendelkezésére a budai Várban lévő 1476 négyzetméteres műemlék épületet, amelyet az MNB 1,85 milliárd forintos értéken szerepeltetett.
Az alapítvány céljaira a 60,1 milliárdból közvetlenül 20 milliárd használható fel, a további 40 milliárdnak (amiből 10 milliárd euróban van) csak a hozama. Ez utóbbi többségét az Animae állampapírban tartja, emellett három társaságban van részesedése több MNB-alapítvánnyal együtt. Az egykori Luxus-áruháznak is helyet adó, Vörösmarty téri Kasselik-Ház hasznosítására gründolt zrt.-ben 25 százalékot birtokol, ennek névértéke 1,8 milliárd forint. A Kecskeméti Duális Oktatás Zrt.-ben meglévő 16,6 százalékának a névértéke 2 milliárd, míg a Pallas Athéné Domus Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-ben levő 16,6 százalékának 200 millió.
Érdekes támogatások
Ám az Animae közvetlenül felhasználható 20 milliárdja is soknak tűnik ahhoz képest, hogy március 22-éig mindössze 467 millióról írt alá támogatási szerződést. Ez a teljes vagyonának még az 1 százalékát sem éri el, ami csak megerősíti a kételyeket, vajon mi szüksége volt az MNB-nek arra, hogy ilyen hatalmas közpénzt tegyen ki alapítványaihoz.
Táptalajt adhat azoknak a piaci feltételezéseknek is, amelyek szerint az alapítványok valamilyen nagyszabású ügylet(ek)re jöttek létre, noha azt a Világgazdaságnak minden alapot nélkülözőnek minősítették, hogy az MKB vevőjének kiválasztott, két titokzatos magántőkealapba tettek volna pénzt.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
