Két bank veszített az állam ellen
Azt már megírta a Privátbankár, hogy a DRB bank ítéletének szóbeli indoklása szerint a pénzintézet általános szerződési feltételeinek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai egyetlen esetben sem feleltek meg maradéktalanul, különösen nem az átláthatóság, az objektivitás és az egyértelműség elvének, így azok érvénytelenek és tisztességtelenek.
Mit nem ért meg egy átlagember?
A bank szerződéseit egy átlagos, szakértelemmel nem rendelkező, üzletkötési kockázattal terhelt fogyasztó szempontjából vizsgálva, nem derül ki pontosan, hogy mely változások esetén, milyen irányban és mértékben változnak a fogyasztó terhei és kötelezettségei. A kikötések megértését tovább nehezítik a nem egyértelmű kifejezések, mint pédául "az üzlet nyereségességét érintő esetleges hatósági intézekedések", valamint "a hasonló kondíciójú hitelek pénzpiacon kialakult kamatlába, illetve egyéb költségei" – hangzott el az indoklásban.
A törvényszék elutasította a pénzintézet eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz fordulásra vonatkozó kérelmét, és bruttó 381 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperest.
A másik bank is ugyanennyit fizet
A bíróság az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. keresetének egyes részeinek vizsgálatát kereshetőségi jog hiányában elutasította, az ellenőrzött általános szerződési feltételek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai pedig - különösen az átláthatóság, az objektivitás és a szimmetria elvének szempontjából - egyetlen esetben sem találta maradéktalanul megfelelőnek, így azokat érvénytelennek és tisztességtelennek nyilvánította.
A bíró rámutatott, hogy a vizsgált oklista nem minősíthető objektívnek, mivel a bank megválaszthatja, hogy pénzügyi tevékenységeinek finanszírozásához milyen feltételek mellett, mely pénzpiaci forrásokat veszi igénybe, tehát ráhatása van a forrásköltségek alakulására.
A bíróság elutasította a bank azon indítványát is, hogy az alperes magyar állam érdemi ellenkérelmét helyezzék hatályon kívül, mivel az rendkívül későn érkezett és az első, általános védekezés hiánypótlásának minősül. A döntés indoklása szerint az alperes magyar állam akár a tárgyaláson, szóban is előterjeszthette volna ellenkérelmét, amely nem minősül hiánypótlásnak, mert abban nem kiegészítette, hanem pontosította az általános védekezésben foglaltakat.
A törvényszék elutasította a pénzintézet eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz fordulásra vonatkozó kérelmét, és bruttó 381 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a regionális kisbankot.
