A kutató kifejtette: nehéz elképzelni, hogy milyen hatást fog kiváltani a bankok részéről a kormány mostani magatartása, amellyel felrúgta a bankszövetséggel tavaly decemberben kötött megállapodást. Úgy vélte, hogy valószínűleg folytatódni fog a forráskivonás és a hitelszűkítés. A kérdés, hogy ez a hitelezés későbbi beindítását vagy már a rendezett visszavonulásra való felkészülést jelenti-e.
A tavalyi megállapodás lényege az volt, hogy a kormány fokozatosan kivezeti a banki különadót, cserébe a bankok vállalták a hitelezési aktivitás növelését. E helyett a kormány az idén nyáron döntött a tranzakciós illeték bevezetéséről majd a mértékének a növeléséről, továbbá úgy határozott, hogy nem felezi a bankadót, sőt ezen a szinten befagyasztja azt. Véleménye szerint ez durva visszavonulást jelent abból az irányból, hogy a bankrendszerrel való kiegyezés talán segít megoldani a magyar gazdaság súlyos növekedési problémáját.
Várhegyi Éva szerint a tranzakciós illeték legnagyobb hibája, hogy a nagyvállalati körből más országokba fognak elmenni a számlatranzakciókkal az ügyfelek, és ezzel súlyos jutalékbevételtől fosztják meg a magyar bankokat. A bankadó továbbélésének a hatása pedig, hogy ez nem hárítható át, vagyis közvetlen veszteséget okoz a bankszektornak. Mindez erősítheti azt a tulajdonosi motivációt, hogy takarékra kell állítani a magyarországi működést.
A kutató szerint nem segíti a hitelezési hajlandóságot az sem, hogy miközben Magyarországon tartós probléma a lakossági megtakarítások alacsony szintje, a kormány lakossági kötvénykibocsátása ebben a helyzetben kiszorítja a bankokat a betétpiacról. Úgy vélte, hogy a bankok a szokásos módon alkalmazkodhatnak a feltételekhez, egyebek közt költségcsökkentéssel, létszámleépítéssel, hálózatszűkítéssel reagálhatnak, továbbá folytatódik az ügyfélforrásra alapozott üzleti stratégia és a veszteségek kompenzálása a magas kamatmarzsokkal. Kérdés, hogy az összehúzódás mellett milyen mértékben, illetve módon megy végbe a piacról való kivonulás.
A Pénzügykutató szakembere nagy problémának látja, hogy a hitelrendszer nem tudja támogatni a gazdaság növekedésének beindulását, sőt egyfajta ellentétes hatást kiváltva, felerősíti a gazdaság összehúzódását és ezzel tartós recessziót idézhet elő.
Sürgősen az amerikaiakat követné. 
