Az új adószabályok, a tranzakciós adó bevezetése fékezheti, míg a készpénzforgalom visszaszorításának kormányzati terve élénkítheti a hazai bankkártya-piacot. Azt, hogy a két hatás eredményeképpen milyen piaci fejleményekre lehet számítani, még korai lenne megítélni, a szektorszintű adatok szerint mindenesetre a fizetési kártyapiac az utóbbi években vesztett lendületéből.
Az új plasztikok kibocsátása nem tudta ellensúlyozni a hitelkártyák számában a válság óta bekövetkezett 600 ezer darabos csökkenést. A kártyakibocsátás növekedési üteme 2011 második felében fél százalékos volt az előző félévhez viszonyítva, holott a válság előtt egy-egy félévben még több százalékos növekedést könyveltek el a piaci szereplők.
Az egy főre eső kártyaszámot tekintve egyébként nincsenek lényeges különbségek az ország különböző régiói között, viszont a kártyás vásárlások átlagos havi száma felét sem éri el a kisebb településeken élőknél, mint a városokban lakóknál. A lemaradás ledolgozásában jelentős szerep hárul a takarékszövetkezetek 1500 fiókos vidéki bankhálózatára.
A Takarékbanké az ATM-ek ötöde
A takarékok visszajelzése szerint a 2010-es mélypont után ismét nőtt az igény a különböző fizetési kártyák iránt, s a kártyaüzletág fejlesztésére új ötletek is érkeznek hitelintézeti partnereinktől – mondta Egerszegi Ádám, a Takarékbank Takarékszövetkezeti Ügyfelek Üzletág igazgatója. A Takarékbank által kibocsátott kártyák száma 13 - korábban más pénzintézet szolgáltatásait igénybe vevő - hitelintézet csatlakozása után elérte a 435 ezret, ami 22 százalékos éves növekedésnek felel meg, a bankhoz köthető ATM-ek száma pedig napokon belül meghaladja az ezret.
Az újonnan telepített mintegy 50 és az új partnerek révén örökölt mintegy 190 bankjegykiadó automata révén a Takarékbank már az országban működő mintegy 4900 ATM több mint ötödét üzemelteti. Ezen belül több száz olyan település van, ahol csak a Takarékbankkal együttműködő takarékok üzemeltetnek ATM-et - emelte ki Egerszegi Ádám.
Ilyen még nem volt. 
