A Fővárosi Törvényszék háromtagú tanácsa pénteken tartotta az utolsó tárgyalási napot a perben. A tanács előzőleg az Alkotmánybírósághoz fordult azzal, hogy a devizahitel-szerződések egyes kérdéseit rendező (a per alapjául szolgáló) törvény sérti a jogbiztonság elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogot és a normavilágosság elvét.
Az Alkotmánybíróság novemberben kihirdetett határozatában elutasította ezeket az aggályokat, így a korábban felfüggesztett per folytatódhatott.
Okafogyott
Az utolsó tárgyalási napon a felperes OTP Bank képviselője elmondta: a közelmúltban elfogadott, úgynevezett elszámolási törvény szövegéből az következik, hogy a 2010. november 26. után megkötött szerződéseknél nem áll meg a tisztességtelenség vélelme, ezért jelen per okafogyottá vált ezen szerződések ügyében.
A bank ügyvédje emellett arra hivatkozott, hogy a hitelintézeti törvényből és a bírósági gyakorlatból az következik, hogy a bankok árazási elvei nem nyilvánosak, mert üzleti titkot képeznek - a fogyasztó ezért nem ismerheti meg, hogy a pénzintézet milyen alapon döntött az egyoldalú díj- vagy kamatemelésről.
Az alperes magyar állam képviselője a fővárosi ítélőtábla több idei ítéletére hivatkozva úgy érvelt, a törvényből nem következik, hogy az árazási elvek teljes egészükben üzleti titkot képeznének, vagyis a bank részletesebb tájékoztatást is adhatott volna a fogyasztónak.
Így áll a többi pénzintézet
A Fővárosi Törvényszék eddig első fokon összesen 68 ítéletet hozott, ebből 65 felperesi keresetet utasítottak el teljesen, három esetben - az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Magyar Cetelem Bank Zrt. és a K&H ügyében - részben helyt adtak annak.
A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásokban eddig 32 ítélet született a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain, mindegyikben helybenhagyták az elsőfokú ítéletet, az Erste Bank esetében részlegesen.
Egy pénzintézet még az elsőfokú eljárásban visszalépett, három pert - az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank közös keresetét, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét - felfüggesztettek azért, mert a bíró már elsőfokon az Alkotmánybírósághoz fordult. A másodfokon eljáró ítélőtábla négy bank esetében fordult az Ab-hez.
Megerősítette Németország hosszú és rövid lejáratú hazai és külső államadósság-kötelezettségeinek lehetséges legjobb, „AAA/A-1 plusz” besorolását az S&P. 
