Politikai indíttatásúnak tartja az MNB szerepét számon kérő nyilatkozatokat a jegybank alelnöke, hiszen épp a a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt az a szervezet, amely az első alkalommal felszínre hozta a Buda-Cash-nél történt visszaéléseket - nyilatkozta Windisch László az MTI-nek.
|
Feladták magukat? A Napi.hu piaci forrásokból úgy értesült, hogy a Madoff-hatás érvényesült a Buda-Cash ügyben: hétfő délelőtt egy önfeljelentés indította el a botrányt. A négy regionális banknál (a BRB Buda Regionális Bank, a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank, a DDB Dél-Dunántúli Takarék Bank és az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank) hosszabb ideje vizsgálódó MNB az ott tapasztaltak miatt terjesztette ki a vizsgálatot a bankok relatíve tetemes állampapír-portfólióját kezelő Buda-Cash Zrt.-re is, a helyszíni vizsgálat hétfőn kezdődött volna. Ezt megelőzően keresték fel a felügyeleti hatóságot a brókercég vezetői, jelezve, hogy a brókerház és a bankok vagyonából mintegy 100 milliárd forint hiányzik. |
Egyre valószínűbb: bezárják a DRB Bankokat
Az MNB felügyeleti alelnöke is megerősítette: napokon belül döntést hozhat az MNB a visszaélés-sorozattal súlyosan érintett és a brókerház tulajdonosaihoz köthető kisbankok további sorsát illetően – ez vélhetően a bezárás lesz. Ha a bankok felszámolására kerülne sor, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) legfeljebb 20 munkanap alatt - sőt a tapasztalatok alapján még gyorsabban, egy-két héten belül - mintegy 30 millió forintig kártalanítja majd az ügyfeleket – mondta Windisch László. Az alelnök csütörtökön felkérte a jegybank monetáris tanácsát arra, hogy az MNB biztosítson kellő mennyiségű likviditást az ügyfélkövetelések kifizetésére, ha az OBA nem rendelkezne elég forrással e célra.
Miért nem léptek
Az MNB korábbi témavizsgálata azért nem tárt fel szabálytalanságokat a Buda-Cash-nél, mert a témavizsgálatok - mint nevükből is adódik - egy-egy pénzügyi intézmény működésének csak szűk területét ölelik fel. A Buda-Cashnél és más befektetési vállalkozásnál az MNB januárban az online kereskedési platformok működését vizsgálta.
A brókerház esetében az utolsó átfogó felügyeleti vizsgálat 2010 májusában zajlott le, különösebb elmarasztalás nélkül. Az MNB a tervezetthez képest előbbre hozta vizsgálatát a Buda-Cash-nél, és - miután az alapos előkészítésnek köszönhetően már az első napon rábukkant a visszásságokra - azonnal kármentő intézkedéseket hozott a fogyasztók védelmére, a további pénzek elszivárgásának megakadályozására - idézte fel Windisch László.
Lesz felelősségrevonás és jogszabályi következmény is
"Bár a jegybank, a felügyeleti biztosok és a társhatóságok most teljes erejükből a betétesek, kisbefektetők helyzetének azonnali rendezésén dolgoznak, ez nem jelenti azt, hogy ezt követően ne történne majd meg a múlt esetleges hibáinak feltárása is" - tette hozzá Windisch László.
| Az ország legnagyobb brókerbotrányának további történéseiről itt olvashat >> |
A Buda-Cash botrányban földrajzilag egymástól elszigetelt kisbankokról van szó, amelyek hatása kicsi a pénzügyi rendszer egészére is. A kisbankoknál a problémát az jelenti, hogy a bankok vagyonát képező jelentős értékpapír-állomány "eltüntetésében" lehetett szerepe a brókerháznak – mondta az alelnök.
A jegybank üdvözli, hogy a kormány részéről munkabizottság állt fel a Buda-Cash és a bankcsoporttal kapcsolatos állami feladatok áttekintésére – mondta. Az állami szerepvállalás azoknál az ügyfélcsoportoknál - önkormányzatoknál és azok intézményeinél - lehet fontos, amelyekre ma még nem vonatkoznak az betétvédelmi garanciakifizetések.
Számít a jegybank a kormány támogatására a tapasztalatok alapján előkészítés alatt álló jogszabály-módosítási csomag kapcsán is - mondta Windisch László, ám részleteket erről nem árult el az MTI-nek adott interjúban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője szerint az IMF ihlette az úgynevezett Tisza-adót. 
