A közép-európai országok kormányai nem kivételeztek saját bankjaikkal, pedig a válság miatt számos, korábban elfogadottnak tekintett magatartási szabály alól ki lehetett bújni
A közép-európai országok kormányai nem kivételeztek saját bankjaikkal, pedig a válság miatt számos, korábban elfogadottnak tekintett magatartási szabály alól ki lehetett bújni.
„A közép-európai országok kormányai nem kivételeztek saját bankjaikkal, pedig a válság miatt számos, korábban elfogadottnak tekintett magatartási szabály alól ki lehetett bújni. Legalábbis ezt jelzi, hogy Belgiumban, Hollandiában, Németországban vagy éppen Nagy-Britanniában rendre előfordultak jelentős állami beavatkozással járó bankmentő akciók. Csakis a jövő döntheti majd el, hogy a nem-beavatkozással a közép-európai országok egyedülálló alkalmat mulasztottak-e el és ezzel felelőtlenek voltak, vagy éppen így védték megfelelő módon az adófizetők érdekeit” – véli Bernáth Tamás, a Scale Consulting ügyvezető partnere annak a tanulmánynak az összeállítása kapcsán, melyben a tanácsadó cég a pénzügyi és banki válság kezelésének régiós gyakorlatát elemzi.
A közép-európai régió országainak bankszektorára jellemző, hogy nagy nemzetközi pénzintézetek uralják az egyes nemzeti piacokat. Ugyanakkor mindenhol akadnak hazai kézben lévő jelentős és kisebb bankok is, akár állami résztulajdonban, akár pedig teljesen magánkézben. A felmérések szerint Magyarországon az OTP-t még mindig sokan tartják magyar állami tulajdonban lévő banknak, holott a bank részvényeinek legalább kétharmad része külföldi kézben van.
A közelmúlt pénzügyi válsága idején különösen élesen vetődött fel a kérdés: vajon mit tesznek, mit tehetnek az egyes államok hazai bankjaik érdekében? Egyfelől, az Európai Unió szigorúan szabályozza a piactorzító állami beavatkozások lehetőségét és árgus szemmel figyeli az esetleges jogsértéseket. Másfelől, rendkívüli időkben rendkívüli intézkedések születhetnek: Nyugat-Európában így került sor például a belga Fortis állami megsegítésére, a német WestLB feltőkésítésére vagy a brit Royal Bank of Scotland ’államosítására’. Közép-Kelet-Európában sokszínű a kép, a régió viszonylag kicsiny és kevéssé tehetős országai egyáltalán nem siettek egységesen a hazai bankok megsegítésére.
Így például Lengyelországban, a régió legnépesebb országában a többségi állami tulajdonban álló PKO PB semmilyen közvetlen támogatást nem kapott, bár a szektor egészét megsegítette a nemzeti bank, például banki kötvények nyíltpiaci felvásárlásával. Romániában viszont a kormány félmilliárd euróval megemelte a tisztán állami tulajdonban lévő CEC Bank alaptőkéjét, miközben egyértelműen a bank feladatául szabta, hogy olcsó hitelekkel segítse a kis- és középvállalkozások talpon maradását. Érdekes ellentétként a szintén román tulajdonú, de majdnem teljesen magánkézben lévő Banca Transilvania, az ország 4. legnagyobb bankja semmilyen előnyt nem kovácsolhatott kivételes helyzetéből, sőt hátrányba került a nagy, „otthonról” frissen feltőkésített bankcsoportokkal szemben, mint amilyen például az Erste, a Société Générale, vagy az Unicredit. Hasonló helyzetbe került és elesett bármilyen támogatástól Bulgária egyetlen hazai tulajdonú bankja, a First Investment Bank is.
A nem EU-tag Horvátország és Szerbia sem támogatta közvetlenül „saját bankjait”, a Hrvatska Postanskat, illetve a Komercijalna Bankat. Ugyanakkor a szerb nemzeti bank gondosan kidolgozott lépéseket fogadtatott el a négy legnagyobb bankkal – közte a KB-val is, melyek - az előtörlesztés ingyenessé tételétől az ügyfél kérésére elvégezhető devizanem-váltásokig - mind az ügyfelek védelmét szolgálták. Megint más utat választott Szlovénia: 150 millió euró állami támogatást adott hat banknak, köztük a hazai tulajdonú Abankának, hogy ezzel is fellendítse a vállalatfinanszírozási tevékenységet.
Magyarországon az OTP és az FHB számít jelentős hazai szereplőnek, míg a takarékszövetkezetek részben széttagoltságuk miatt, részben átlagnál jóval erősebb forrásellátottságuk miatt nem igazán kerültek szóba mentőakciók célpontjaként. „A 2008. decemberi bankmentő csomagot eredetileg sokan az OTP-ben való állami befolyáserősítés eszközének gondolták. Ezzel szemben nagyobb szerepe lett a gyakorlatban a kkv-k hitelezésére és vállalatfinanszírozásra fordítandó 2009. márciusi hitel megnyitásának, amelyből 400 milliárd forintot az OTP, 120 milliárdot pedig az FHB kapott. Végül Magyarországon is bekövetkezett ugyanaz, ami Romániában: az állam tőkét is emelt egy érdekeltségében, ezzel pedig jelentősen megnövelte részesedését. Az FHB Banknak juttatott 30 milliárd Ft a kb. 4%-os tulajdonosi hányadot mintegy 44%-ra emelte, ez pedig már meglepően közel van az állami befolyás elsődlegességét biztosító 51%-hoz” – összegezte a magyarországi helyzetet Bernáth Tamás.
Összegezve az állapítható meg, hogy a közép-kelet-európai államok nem kivételeztek saját bankjaikkal, különösen nem a magántulajdonban lévőkkel. Magának a bankszektornak a megsegítésére is igen különböző lépéseket tettek, ami nyilvánvalóan az egyes piacok fejlettségi állapota közötti különbségekből is fakad. Mindez egy olyan környezetben történt, ahol a külföldi tulajdon dominanciája általánosnak tekinthető, és a válság miatt számos korábban elfogadottnak tekintett magatartási szabály alól ki lehetett bújni. A jövő kérdése lesz annak eldöntése, hogy ez a magatartás elvhű következetességet vagy egy egyedülálló alkalom elmulasztását jelentette-e.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Július 1-től SimplePay Zrt. néven folytatja a működést a fizetési megoldásokat fejlesztő és üzemeltető OTP Mobil Kft. Mostantól SimplePay márkanév alatt egységesítik a vállalkozásoknak kínált digitális fizetési megoldásokat.
Elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) működésének első szakasza, amely a legkorszerűbb technológiát felhasználva, a másodperc tört része alatt képes felismerni a banki utalásokat célzó csalásokat. A nemzetközi szinten is egyedülálló rendszer része a jegybank „öt csapás” intézkedéssorozatának, amelyet Varga Mihály jegybankelnök jelentett be június elején.
Marad az év végéig a kamatstop. A kormány 300 ezer megmenekített családról beszél, a valóságban ennek a tizede sem szorul rá az intézkedésre. Az immár több száz milliárd forintos, nagyrészt fölösleges adósmentés összegét hasznosabban is el lehetne költeni – erről is beszélt főmunkatársunk, Herman Bernadett a Trend FM héfői adásában.
Az idei első negyedévben az eddig becsültnél jelentősebben, 0,5 százalékkal csökkent évesítve az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai hivatala, a Bureau of Economic Analysis csütörtökön ismertetett végleges adata szerint.
A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett új adócsomag. A jogszabály számos, eddig veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott előírást emelt törvényi szintre, és több ponton is módosította a már érvényben lévő adózási és számviteli szabályokat. Szakértő foglalja össze a legfontosabb változásokat.
Az Európai Központi Bank (EKB) feltételekkel ugyan, de engedélyezte az olasz Monte dei Paschi di Siena (MPS), a világ legrégebbi, ma is működő, 1472-ben alapított bankjának azt a tervét, hogy fölvásárolja nagyobbik versenytársát, az 1946-ban alapított Mediobanca Banca di Credito Finanziario pénzintézetet.
Felvásárlások, tőzsdére lépés, a közvetítői szakma presztízsének javítása, szabályozókkal való együttműködés az extraprofitadó jövőbeli helyzetéről – Keszthelyi Erik, a Hungarikum Alkusz elnök-vezérigazgatója komoly célokat tűzött ki maga elé. Az extraprofitadót kivezetné 2027-től, mert a szektorban és a biztosítókban bizonytalanság van, ami visszaveti az iparágban a fejlesztéseket.
Egyre több hazai biztosító ismeri fel azt, hogy a jövő biztosítási szakembereinek képzése nemcsak egy vállalat belső érdeke, hanem az egész szektor versenyképességének záloga és közös felelőssége. Az Allianz Hungária csatlakozásával már öt meghatározó piaci szereplő sorakozott fel a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) átfogó, felsőfokú képzési programja mellé. A kezdeményezés célja nem kevesebb, mint a magyar biztosítási kultúra színvonalának érdemi emelése, a szakma presztízsének visszaépítése, és egy olyan tanácsadói utánpótlás biztosítása, amely képes érdemben válaszolni a jövő ügyféligényeire.
A januári 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) munkáját két szakmai díjjal ismerte el a Global Capital nemzetközi pénzügyi szaklap – tájékoztatta az MTI-t az ÁKK csütörtökön.
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előzetes becsléssel összhangban 3,0 százalék volt májusban, miután áprilisban 3,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) végleges adataiból.
.jpg)
A közép-európai országok kormányai nem kivételeztek saját bankjaikkal, pedig a válság miatt számos, korábban elfogadottnak tekintett magatartási szabály alól ki lehetett bújni .jpg)
.jpg)
Két egyezményt írt alá Milojko Spajiccsal. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
