Az árfolyamgátat módosító törvényjavaslat szerint a deviza alapú jelzáloghitel-adósok, valamint a deviza alapú lízingszerződéssel rendelkezők 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamvédelmi-rendszerbe való belépést. Az árfolyamrögzítés 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június 30-ig lesz biztosítva számukra. A módosító javaslat értelmében a pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forint/svájci frank, az euró esetén 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 2,5 forint/jen árfolyamot alkalmaznak a rögzített árfolyam időszakában.
Az új rendszer
Az árfolyamgát új rendszerét azon adósok vehetik majd igénybe, akiknek a fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot, nem állnak fizetéskönnyítő program hatálya alatt, vagy az ilyen jellegű programot az árfolyamgát alkalmazási időszakának kezdetére megszüntetik. További feltétel, hogy a fedezetként szolgáló lakóingatlan értéke a fedezetként való elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot, illetve pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingszerződés megkötésekor a lakóingatlan vételára nem haladta meg a 30 millió forintot, és a lakóingatlannal kapcsolatban ne legyen végrehajtás folyamatban.
A szabályozás azonban minden bizonnyal változni fog: Rogán Antal nemrég benyújtott törvényjavaslatában kedvezményezve, hogy ne a lakás értékéhez, hanem a felvett hitel összegéhez kössék az árfolyamrögzítés lehetőségét, így az élhetne az árfolyamgáttal, aki 30 millió forintnál kevesebb hitelt vett fel. Részletek>>
A törvény módosításában azonban nincs arra vonatkozó kitétel, hogy az árfolyamgátat csak azok az adósok vehetik igénybe, akik esetében az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb, mint maga az árfolyamgát. Ebben a vonatkozásban minden lakáshitelt felvevő élhet az árfolyamgát nyújtotta lehetőséggel, attól függetlenül, hogy milyen árfolyamon vette fel a hitelét.
Végtörlesztésnél szabályozták
A végtörlesztésnél nem élhetett minden adós a kormány adta lehetőséggel. A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon vehették igénybe azok, akiknek az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb a frank esetében 180 forintnál, az euró esetében 250 forintnál, a jen esetében 2 forintnál. Erre a kritériumra azért volt szükség, hogy akik ezen árfolyamok felett vették fel a hiteleket, ne tudjanak nyerészkedni, és így a bankok kárán ne tudjanak nyereséget elérni.
Nyerészkedni is lehetne?
Bonyolódott a helyzet azonban az árfolyamgát új, várhatóan április elsejétől hatályba lépő rendszerével, itt ugyanis már az állam és a bankok is beszálltak a terhek megosztásába. A módosítások szerint az új rendszerben a rögzített árfolyamon fizetett törlesztés és az aktuális árfolyamon fizetendő törlesztés különbözete két külön számlán kerül könyvelésre. Az egyiken a fix árfolyam feletti tőketörlesztés, a másikon a fix árfolyam feletti kamat gyűlik. Az utóbbi összeget 50-50 százalékban az állam és a bankok vállalják magukra.
Így az új rendszerben származhat némi előnye azoknak az adósoknak, akik a 180 forint feletti árfolyamon vették fel hitelüket és részt vesznek az árfolyamgátban, mivel az állam és a bankok átvállalják a fix árfolyam feletti kamattartozást. Ez azonban még így is csak a veszteségeiket mérsékli, komoly nyereséget nem okoz az adósok számára, hiszen ők is csak a kamattartozás egy részétől tudnak megszabadulni, a tőketartozásukra az aktuális és a rögzített árfolyamok közötti különbség ugyanúgy gyűlik majd a gyűjtőszámlájukon és előbb vagy utóbb vissza kell fizetniük.
Ugyanakkor igaz az is, hogy az árfolyamgát 60 hónapos lefutása alatt 300-450 ezer érintett támogatása 103-154 milliárdot vihet el a költségvetésből, aki pedig egyébként is gyengébb forintnál (azaz például 180-nál magasabb CHF-árfolyamon) adósodott el, annak relatíve kevésbé emelkedett a törlesztőrészlete a frankárfolyam elszállásával, ahogy az igényelt forintösszeg megszerzéséhez is kevesebb svájci frankra kellett leszerződnie a bankkal – az ő támogatásuk kevésbé indokoltnak tűnik.
A közszolgák is jól járnak
Az árfolyamgát új rendszerével azonban nem csak azok a hitelesek járnak jobban, akik a rögzített árfolyamszint felett vették fel hitelüket, de a közalkalmazottak is jelentős támogatásokat kapnak. Számukra az állam plusz kedvezményeket biztosít az árfolyamgát rendszerén belül. Azoknak a közalkalmazottaknak, akik deviza alapú, jelzálog fedezetű hitelt vettek fel, a bankjuknál kezdeményezték a végtörlesztést 2011. december 30-ig, és ezt bejelentették munkáltatójuknak, de mégsem tudtak élni a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével , a bankok soron kívül bírálják el kérelmüket. Az államtól egyszeri vissza nem térítendő támogatást kapnak, valamint a gyermekszámtól függően kamattámogatást is kapnak a tőke-gyűjtőszámlán lévő kamathoz. Részletek>>
Itt az ideje, hogy az árak leszálljanak a földre az egekből. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
