A Sberbank és a Summit keresetét is elutasította elsőfokon a Fővárosi Törvényszék, mindkét pénzügyi intézmény fellebbezett.
A Sberbank esetében a bíróság indoklása szerint nem voltak átláthatók a bank számára egyoldalú szerződésmódosítására lehetőséget adó feltételek, ezért az ügyfél nem tudhatta, hogy milyen tehernövekedéssel kell számolnia. A bank többször szubjektíven határozhatta meg az ügyfélre háruló törlesztő részlet emelkedését. A Sberbank a Fővárosi Törvényszék elutasító ítéletének kiegészítését, illetve hatályon kívül helyezését kérte, továbbá újra kérte, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab).
A Summit esetében a bíró az elsőfokú ítélet indoklásában kifejtette, hogy a pénzügyi intézmény által alkalmazott szerződéses feltételek nem feleltek meg mindegyik, a törvényben meghatározott elvnek. Kiemelte az egyértelmű megfogalmazás, a ténylegesség és az arányosság kritériumait. A Summit első helyen az elsőfokú ítélet módosítását, második helyen pedig annak hatályon kívül helyezését kérte. Mindkét esetben kérte továbbá, hogy a bíróság forduljon az Ab-hez, illetve kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól.
A bíróságnak másodfokon is arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.
68-ból 65 elutasítva - így állnak most a perek
A Fővárosi Törvényszék eddig első fokon összesen 68 ítéletet hozott, ebből 65 felperesi keresetet utasítottak el teljesen, három esetben (az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Magyar Cetelem Bank Zrt. és a K&H ügyében) részben helyt adtak annak.
A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásokban eddig 19 ítélet született a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain, mindegyikben helyben hagyták az elsőfokú ítéletet, az Erste Bank esetében részlegesen.
Egy pénzintézet még az elsőfokú eljárásban visszalépett, három pert (az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank közös keresetét, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét) felfüggesztettek azért, mert a bíró már elsőfokon az Ab-hez fordult. A másodfokon eljáró ítélőtábla négy bank esetében fordult az Ab-hez.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
