Az Erste Group elemzése szerint nemzetközi összehasonlításban Csehországból, Horvátországból, Magyarországról, Lengyelországból, Romániából és Szlovákiából a GDP 4 százalékát, 45 milliárd dollárt kitevő banki forrás távozott 2011 harmadik negyedéve és 2012 második negyedéve között, ennek több mint felét a portfóliókba történő erőteljes tőkebeáramlás ellensúlyozta. Az elemzés szerint emellett az elmúlt három évben megkétszereződtek a Közép-Kelet-Európába beáramló uniós források, ezáltal a régió már kevésbé sérülékeny, mint volt 2008-ban, a válság kitörésekor volt.
A bank elemzése idézi az Erste Group kelet-közép-európai pénzügyi és makroelemzési osztályának vezetőjét, aki úgy ítélte meg, hogy az európai bankok komoly szabályozói nyomással kénytelenek szembenézni. Ahhoz képest, hogy a Lehman-bankház csődje óta a legnagyobb tőkekivonási hullám zajlik le, az említett mérték szerénynek mondható, hiszen messze elmaradnak az euróövezet perifériáján tapasztalható tőkekivonástól. Utóbbi mértéke 600 milliárd euróra, vagyis a GDP 14,9 százalékára rúgott- mondta az elemző.
Az Erste elemzése alapján Magyarország egymaga felel a régióban történt tőkekivonás 40 százalékáért, így határozottan kiemelkedik a mezőnyből a tőkekivonás mértékét és okait tekintve egyaránt. Az Erste elemzői rámutatnak: az okok egyértelműen az úgynevezett unorthodox gazdaságpolitikai lépésekre vezethetőek vissza, ilyen például a végtörlesztés, amely a devizaforrások egy részét felszabadította. Éves összehasonlításban a világ bankszektora mintegy 18 milliárd dollárral, vagyis a magyar GDP 14,2 százalékával csökkentette külső pozícióját Magyarországgal szemben, amely érték nagyon közel jár a Spanyolország által elszenvedett 14,3 százalékos mértékhez
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
