Ha valóban a Magyar Nemzeti Bank által iránymutatáshoz tartozó képlettel kell majd elszámolni a devizahiteles törvény végrehajtásakor, meglehet, hogy komoly meglepetés ér majd jó néhány, hitelét hónapok-évek óta fizetni nem tudó/akaró adóst - hívták fel a Privátbankár.hu figyelmét. Egyes banki modellszámítások szerint ugyanis a havonta történő tőkésítés előírása miatt a meg nem fizetett tartozás is újfajta elszámolás alá kerül, s ennek köszönhetően előfordulhat az is, hogy nemhogy csökkenne az ügyfél tartozása, hanem nőni fog a tőkekövetelés összege. A modell-számolgatások ugyanakkor még zajlanak, így biztosat még nem lehet mondani a kérdésben.
Előreszaladt a jegybank
Ugyanakkor sokan furcsállják, hogy az MNB ennyire "sietett" az iránymutatás kialakításával, amellyel kapcsolatban jó előre leszögezte, hogy saját ellenőrzései során ezen iránymutatásnak történő megfelelést fogja vizsgálni. A devizahiteles törvény szerint a jegybanknak, mint felügyeleti és fogyasztóvédelmi szervnek az átszámítás jogszerűségét kell ellenőriznie. Az átszámítási módszertan kialakítása ugyanakkor az érintett pénzintézet feladata - a módszertant a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül kell megküldeni az MNB-nek, az átszámításra 90 napjuk van a bankoknak. A fogyasztóval szükséges elszámolás részletes szabályait már e törvény is a későbbiekben (ősszel) megalkotandó újabb törvény kötelezettségévé teszi. Mindez jogászok szerint azt jelenti, hogy a mostani törvény csak eljárási szabályokat határoz meg, magára az elszámolás módjára ennek nyomán továbbra is a Polgári Törvénykönyv általános, pénzkövetelés elszámolására vonatkozó szabályai az irányadóak. Ez pedig eltér az MNB által megkövetelt ajánlott/megkövetelt metodikától. (Nem zárható ki természetesen, hogy a későbbi jogszabály az MNB iránymutatását teszi magáévá, de ezt ilyenképp "megelőlegezni" azért furcsa, mert a jegybank eddig szinte minden alkalommal hangsúlyozta, hogy nem jogalkotó.)
Ugyanakkor a pénzintézetek nem kerülhetik meg, hogy foglalkozzanak az iránymutatással, mert a jelenlegi jogi környezetben az ellen, hogy a jegybank a későbbiekben törvény által előírt ellenőrzései során az alapján (az iránymutatásban foglaltak be nem tartása miatt) bírságoljon, a bankoknak jogorvoslati lehetőségük nincs.
A bankadót is korrigálni kell
Még érdekesebbé teszi a kérdést, hogy a bankoknak a pénzkövetelés elszámolására vonatkozó általános szabályokon túllépő, az iránymutatásban megfogalmazott eljárás alkalmazása nyomán nemcsak az ügyfélkövetelések visszamenőleges korrekciójára van szükség, de a banki főszámok is módosulnak. Ha pedig ezek a 2009-es évre nézve is módosulnak - márpedig miért ne módosulnának - úgy a bankadó alapjának számító korrigált mérlegfőösszeg is módosulhat, amely okán ugyanakkor a pénzintézetek által az elmúlt 5 évben befizetett bankadó mértékét is korrigálni kell. (Mint ismert, a Guiness-könyvbe illő módon a magyar bankadót 2014-ben is a hitelintézetek 2009-es auditált adataik alapján fizetik.
Az előző évhez képest sokkal több a halott.
