Jó erőben a magyar bankrendszer
A jegybank friss, pénzügyi stabilitásról szóló jelentése szerint a likviditási stresszteszt alapján a bankrendszer kellő likviditással rendelkezik; a jelenlegi tartalékok elegendőek arra, hogy valamennyi hitelintézet akár jelentős sokk esetén is eleget tegyen közvetítői funkciójának. A bankrendszer külső finanszírozási forrásokra való ráutaltsága folyamatosan csökken, így a hitel/betét arány rendszerszinten már 110 százalék körüli.
A pénzügyi rendszer gazdaságot támogató funkciója javul, ugyanakkor ez a kedvező tendencia egyelőre főként a jegybank lépéseinek köszönhető. A kedvezőbbé váló vállalati hitelezési folyamatokban meghatározó szerepet játszanak a jegybanki kamatcsökkentések, melyek a gazdaság minden szereplőjére kihatnak, valamint a kkv-szektort célzó Növekedési Hitelprogram.
701 milliárd folyt a gazdaságba az olcsó hitelből
|
Megerősödnek a takarékok - új szereplők jöhetnek? A hazai bankrendszert tartósan gyenge jövedelmezőség jellemzi, ami az egyes banki szereplőket üzleti stratégiájuk újragondolására késztetheti. Ez a jegybank szerint a piac struktúrájának átalakulásához vezethet. A konszolidációs folyamatban rövid távon a jelenlegi kisebb bankok és szövetkezeti hitelintézetek érdemben növelhetik piaci részesedésüket, hosszabb távon pedig, új szereplők megjelenése sem zárható ki. |
Az NHP keretében eddig 701 milliárd forint került kihelyezésre. A reálgazdaság növekedése szempontjából különösen kedvező, hogy a kibővített I. pillér keretében kihelyezett hitelek 63 százaléka volt új hitel, aminek közel kétharmada beruházásokat finanszírozott. A szakértői előrejelzés szerint a jegybanki lépések következtében a vállalati hitel-állományok évek óta tartó visszaesése 2014-ben megáll, a kkv-szektorban pedig már 2013 végén bekövetkezik a hitelezési fordulat - írja a jegybank.
A vállalati szektorban a tartós hitelezési fordulathoz kínálati oldalról a hitelkondíciók érdemi enyhítése szükséges. A nagybankoknál megfigyelhető alacsony hitelaktivitást középtávon helyettesítheti a kis- és közepes bankok, illetve a szövetkezeti hitelintézetek növekvő hitelezési hajlandósága. Ennek azonban előfeltétele ezen hitelintézetek tőkeellátottságának és finanszírozási képességének megerősödése.
Nagy gondot jelent a devizahitel
A jegybank szerint a pénzügyi stabilitási kockázatok közül kiemelkedik a háztartások devizában való eladósodottsága. A számottevő csökkenés ellenére a deviza alapú jelzáloghitel állomány még mindig 3500 milliárd forintot tesz ki, 500 ezer szerződéshez kapcsolódóan. Az adósok rendelkezésre álló jövedelmüknek magas, 25 százalékos arányát költik hiteltörlesztésre.
A természetes fedezet hiánya miatt a lakossági ügyfelek jelentős mértékű árfolyamkockázatot is viselnek, aminek kezelése valamennyi szereplő érdeke. A lakossági ügyfeleknél a probléma megoldását az árfolyamkockázat megszüntetése jelentheti, emellett azonban indokolt lehet a referencia-kamatozás kiterjesztése a fennálló jelzáloghitel-állományra, ami mérsékelné az ügyfelek kamatkockázatát és kamatterhét. A jegybank maximálná a kamatmarzsot is. A devizahitelesek problémájának megoldása a hitelezési fordulatot is előrébb hozhatja ebben a szektorban - írja az MNB jelentése.
Rengeteg a bedőlt hitel - magáncsőd kell?
Bár a lakossági portfólió romlása várhatóan lelassul a következő években, a nem teljesítő hitelek aránya pedig csökkenésnek indul, a teljesítő devizahitel adósok mellett a fizetési késedelemben lévő deviza- és forinthitel adósok problémáit is kezelni kell. A nemteljesítő jelzáloghitelek állománya a bankrendszerben eléri a 900 milliárd forintot, és mintegy 120 ezer szerződést érint, de a nem banki pénzügyi közvetítők portfóliójában is jelentős méretű a nemteljesítő állomány. A túladósodott háztartások problémájának komplex kezelését a magáncsőd intézményének minél előbbi bevezetése szolgálhatja - írja a jegybank.
A nemzetgazdasági miniszter Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a kormány átadta a 2026-os költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanácsnak.
