Ismét alaposan a zsebükbe nyúlhatnak a magyarországi bankok külföldi anyabankjai, ha meg akarnak felelni a szabályoknak, és a hitelezést is folytatni szeretnék Magyarországon – figyelmeztet az egyik nemzetközi hitelminősítő. A devizahitelesek mentése miatt elbukott tőkét ugyanis valahonnan valakinek pótolni kell. A bankok lényegében a törvény elfogadása után néhány órával számolni kezdtek, mennyibe kerül nekik az adósmentés. Röviden: sokba.
Az OTP bíróságra menne
Hogy mégis mennyibe? Az OTP-nek csak az árfolyamréssel kapcsolatos visszatérítési kötelezettsége valószínűleg eléri a 27 milliárd forintot. Az egyoldalú szerződésmódosítás miatti perek a devizaalapú hiteleknél nagyjából 90 milliárd forintot, a forint jelzáloghiteleknél és a fogyasztási hiteleknél pedig további 20-30 milliárd forintot jelenthetnek. Ez összesen 147 milliárd forint, elméletileg ennyi lehet a maximum. Azért elméletileg, mert, ha a bank él perindítási jogával és bírósághoz fordul, csökkenhet a veszteség.
Márpedig az OTP komolyan fontolgatja, hogy bírósághoz fordul. Vitatja, hogy indokolatlan lett volna az árfolyamrés alkalmazása, és azt is állítja, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó rendelkezései a mindenkor hatályos törvényeknek megfeleltek.
A K&H számol és félretesz
A belga KBC Csoport magyarországi bankja, a K&H az OTP-nél is sötétebben látja a saját helyzetét: 162 millió eurót különített el céltartalékként a devizahiteles csomag miatt. És ez még nem minden: további 70 millió euróval számol attól függően, végül pontosan milyen szabályok szerint kell elszámolnia az ügyfelekkel.
Az Erste figyelmzetet
Legmesszebb az Erste ment: még a múlt héten profit warningot jelentett be a devizahiteles csomag miatt. Azt is közölte, 1,7 milliárd euróról 2,4 milliárdra növeli a 2014-re várt kockázati költségeit, és úgy becsüli, hogy nagyjából 1,5 milliárd eurós lesz az idei konszolidált veszteség. És a devizahitelek forintosításával még nem is számolt a pénzintézet, kormányzati képviselők ezt az év végére ígérik.
Visszatérve a Fitchhez, a nemzetközi hitelminősítő szerint nem kizárt, hogy nemcsak az Erste, hanem a legnagyobb magyarországi bankok zöme, vagy ezek tulajdonosai egymás után adják ki profitfigyelmeztetéseiket.
Mit szól ehhez a Bankszövetség?
A Bankszövetség is kiadta a maga figyelmeztetését: méltánytalannak tartja az új törvényt. A Privátbankárhoz eljuttatott közlemény szerint "a szigorú felügyelet alatt álló bankokon olyan elveket követel meg több mint egy évtizedre visszamenően, amelyek eddig sem a jogalkotó, sem a felügyelő hatóság, sem a bíróságok nem dolgoztak ki, nem tettek ismertté.” A szövetség úgy folytatja, „a jogszabály visszamenőleg rendezi át a bankok és ügyfeleik között létrejött magánjogi szerződéseket, és felülírja az elévülés általánosan irányadó szabályát. Ez a gyakorlat sérti a jogbiztonságot, elbizonytalanítja a befektetőket".
Miről szavazott az Országgyűlés?
A törvény a Kúria jogegységi határozatával kapcsolatban született. Lényege:
- Az árfolyamrés semmis, helyette a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél is az MNB hivatalos árfolyamát kellett volna használni.
- Az egyoldalú szerződésmódosításokra lehetőséget adó szerződési feltételek semmisek, kivéve, ha tisztességességüket a bankok a következő néhány hónapban bíróságon bizonyítani tudják.
- Mindez az összes lakossági devizahitelre és forinthitelre, valamint pénzügyi lízingszerződésre vonatkozik, kivéve a kedvezményesen végtörlesztőket és a Nemzeti Eszközkezelő által megsegített adósokat.
- A 2004. május 1-je után kötött, még élő szerződések és az elmúlt 5 évben lezárt szerződések esetében a folyósításig minden jogszerűtlenül felszámított összeg visszajár. A helyzet rendezéséig tilos a bankoknak kamatot emelni, a végrehajtásokat és a pereket felfüggesztik.
A pontos elszámolásról és a devizahitelek forintosításáról szóló törvényjavaslat valószínűleg szeptemberben készül majd el.
E csoportokban és területeken nőtt a legnagyobbat a részvétel a két héttel ezelőtti első fordulóhoz képest. 
