Nagy bejelentésekre készül a Hungarikum Alkusz

​​A Hungarikum Alkusz nagyon gyorsan nőtt az elmúlt években. Körülbelül kétévente megduplázta az árbevételét és a nyereségét is. A tavalyi év is ilyen jól alakult?

Tavalyi évünk is kiemelkedően jól sikerült, köszönhetően a stratégiánknak és a piacnak, 41 százalékkal növeltük Csoport szintű 2023-as árbevételünket 31,5 milliárd forintra, amire nagyon büszkék vagyunk. Még nem látjuk a piaci adatokat, a konkurencia számait, de azt gondolom, hogy piaci átlag felett nőttünk a legnagyobb versenytársakhoz képest. 

Ez organikus növekedés, vagy pedig vannak benne akvizíciók is?

Nagyon jó a kérdés, az organikus növekedés mellett nagy hangsúlyt fektetünk az akvirálásra is. Az alkuszcégek csatlakozása személyes hajtóerőnk, amely egyben a növekedés motorja is.  2019 februárjában indítottuk el Partner Programunkat, ami azt jelenti, hogy a biztosítási alkuszcégeknek, többes ügynököknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy csatlakozzanak hozzánk. Hat év alatt 45 biztosításközvetítői csoport csatlakozott hozzánk, akik azóta is aktív tagjai csapatunknak. 2010-ben még 550 alkuszcég, biztosításközvetítő működött a biztosításközvetítői a piacon, ma már alig 300. Egy részük megszűnt, de sokan csatlakoztak hozzánk vagy másokhoz. Ebben az évben is várhatóan 8-9 alkuszcég fog még becsatlakozni Partner Programunkba. 

Mások is így tesznek, a minap jelentette be az Insura, hogy hozzájuk is csatlakoztak más alkuszcégek. Meddig folytatódhat a konszolidáció a piacon? 

Nagy a verseny a kis és közepes alkuszcégekért, amelyek szeretnének hosszú távú stabilitást és hatékonyabb működést megvalósítani. Amikor ránéznek a Hungarikum Alkuszra, akkor azt látják, hogy ez egy több mint 31 milliárdos nagyvállalat, amely 300 milliárd forint feletti biztosítási díjat közvetít a biztosítóknak, közel 200 alkalmazottal és 1200 tanácsadóval rendelkezünk, jelen vagyunk a lakossági, a kkv, a nagyvállalati, a gépjármű és az online üzletágakban, valamint a hitelbiztosításban is piacvezetők vagyunk. Építőipari és nemzetközi divíziónk, valamint saját médiaügynökségünk és kárrendező csapatunk is van, többségi tulajdonosai vagyunk a CIG Pannónia Biztosítóknak, saját alapítványunkon keresztül pedig célzott programokkal segítjük rászoruló honfitársainkat. 

Szövetségünkön, a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségén keresztül célunk, hogy ösztönözzük a biztosítási piac fejlődését, megalapozott és hosszú távú vízióval képviseljük a független közvetítői szektor érdekeit, és az iparágon belül az egyik legkomplexebb képzési rendszert valósítsuk meg. Ennek érdekében többek között egyetemi szintű biztosítási és pénzügyi szaktanácsadói képzést valósítottunk meg, az általános iskolás kortól induló – a szülőket is bevonó – biztosítási tudatosságot növelő programokat, valamint saját fejlesztésű kártyajátékot készítettünk, amely hamarosan széles körben elérhető lesz. 

Mindemellett katalizátor szerepet kívánunk betölteni a biztosítási penetráció növelésében és a tanácsadói szakma presztízsének megerősítésében. Küldetésünknek tekintjük az ügyféltudatosság növelését, a biztosítási kultúra elmélyítését, valamint az innováció és a digitalizáció ösztönzését az ágazaton belül. 

Azok számára, akik elkötelezettek a biztosítási edukáció, a szakmai minőség és a piacfejlesztés iránt, meghatározó szempont lehet az, hogy olyan vállalathoz tartozzanak, mint a Hungarikum Alkusz, amely saját működésében és az MBTSZ alapító tagjaként is hitelesen képviseli ezeket az értékeket a magyar piacon.

Meddig tarthatnak az összeolvadások? Hány alkuszcég lenne kívánatos a magyar piacon?  

Ideális esetben nagyjából 80-90 alkusz, többes ügynök működhetne hatékonyan a magyar biztosításiközvetítői piacon a biztosítási penetrációt figyelembe véve. 

Hogy néz most ki az ügyfélkörük? Mennyi ebből a vállalat, mennyi a lakosság, és milyen biztosításokat kötnek?

Büszkén mondhatom, hogy a legszélesebb biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtjuk a magyar biztosításközvetítői piacon: a biztosítás mellett befektetési szolgáltatással, lakástakarékpénztár termékek értékesítésével és hitelközvetítéssel is foglalkozunk. Több mint 300 ezer ügyfelünk van, a szerződések száma pedig megközelíti az 500 ezret. Ennek 75 százaléka tanácsadókhoz köthető portfólió, de természetesen vannak nagyvállalati ügyfeleink is. Az árbevételt nézve megközelítőleg 30 százalék a nagyvállalati és 70 százalék a kkv és lakossági üzletágak árbevétele.

Volt szó arról, hogy tőzsdére lépnének és külföldön is terjeszkednének. Hol tartanak ezek a folyamatok most?

A tőzsdére lépést 2027-re tervezzük. Ha rajtam múlna, én már holnap tőzsdére vinném a vállalatot, de ezt nem lehet ilyen gyorsan megvalósítani, kitűztük azokat a mérföldköveket, amelyekre ehhez szükség van. Az idén két meghatározó magyarországi akvizíciót is terveztünk, az egyiket június 19-én be is jelentettük, amelynek keretében a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. többségi tulajdont vásárolt a Callfactory holdingcégében, ami Magyarország egyik vezető Call Center szolgáltató vállalatcsoportja. Egyesítve a szakmai kompetenciáinkat és a technológiai hátterünket, a Hungarikum Alkusz Csoport és a Callfactory Csoport a biztosítási piacon közösen reformálja meg az ügyfélkiszolgálás fogalmát Magyarországon. Egy olyan új korszak kezdődik, ahol az ügyfél valóban a középpontban van, és ahol a gyorsaság, pontosság és figyelmesség már nem extra szolgáltatás, hanem az alap működés része. 

A biztosítási piacon is érintettek a CIG Pannónia Biztosítók többségi tulajdonosaként, azon a piacon is van ugyanolyan nagymértékű növekedés van, mint az alkuszoknál?

2024-ben 12,4 százalékkal nőtt a biztosítók díjbevétele, nagyjából mostanra érte utol a korábbi évek inflációját.

Ezzel szemben éves összevetésben a piacon a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. díjbevétele fejlődött a piacon a legnagyobb mértékben, amire nagyon büszkék vagyunk. 2024-ben meg­közelítette a 60 milliárd forintot az egy évvel korábbi 43 milliárd forinthoz képest.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt mondta, extraprofit van a biztosítási szektorban. Ön is így látja ezt? Mennyire lepte meg, hogy az előzetes ígéretekkel szemben megmaradtak az extraprofitadók?

Ezt az adót 2022 nyarán vezették be, aztán 2023-ban és 2024-ben is megmaradt, és mindenki bizakodott, hogy 2025-ben már nem lesz, de most már látjuk, hogy a 2026-os költségvetés is számol vele. Ez mindig érdekes kérdés, hogy van-e extraprofit a biztosítóknál? A biztosítók díjbevételét kétféle adó is terheli, az egyik a biztosítási adó, a másik az extraprofitadó. A biztosítók díjbevételének nagyjából 15 százaléka megy el ezekre az adókra, több mint 200 milliárd forintot fizetett be a biztosítási szektor, az elmúlt évben így 44 milliárd forint volt szektorálisan a biztosítóknak a nyeresége.

És ez már extraprofit? Ennél volt jóval több is.

A jóval több nagyjából a duplája volt sok-sok éve. Örök igazság, hogy az ügyfelek és az alkuszok részéről is jogos elvárás, hogy egy biztosító ne legyen veszteséges semmilyen körülmények között, hiszen akkor hosszú távon nem fogja tudni rendezni a károkat, teljesíteni a kifizetéseket (az ügyfelek gondolkodása szerint). Nagyon fontos fejlemény, hogy megnyílt a lehetősége a biztosítótársaságok számára is, hogy csökkentsék az extraprofit adójukat azzal, ha megfelelő mennyiségű állampapírt vásárolnak. Ezt nagyon sok biztosítótársaság kihasználta, és a szektor üdvözölte ezt a megoldást.

Meddig maradhat meg ez az adó?

A 2026-os évben marad még, de a 2027-es évvel kapcsolatban még bizonytalanság van, ezért sok digitalizációs fejlesztést elhalasztanak a biztosítótársaságok, ezáltal pedig versenyelőnybe kerülnek a külföldi insurtech vállalkozások.

A bankok folyamatosan panaszkodnak, hogy a fintech cégek hatalmas versenyelőnybe kerülnek, mivel rájuk nem vonatkoznak ezek a terhek. A biztosítóknál is van ilyen, az insurtech cégek mennyire törtek be a magyar piacra? 

Jellemzően nincsenek még jelen, de más országokban egyre relevánsabb a szerepük. A Lemonade.com például meghódította már Nyugat-Európát, vagyis itt van a szomszédban, és hasonlóan gyorsan terjeszkedik, mint a Revolut. A magyarországi bankok digitalizációs téren sokkal fejlettebbek a biztosítóknál, a bankok GDP-re gyakorolt hatásuk is jóval nagyobb, 11,5-szerese a biztosítási szektorénak. A digitális biztosítói alkalmazások viszont nem terjedtek el még Magyarországon, nemrég egy 300 fős szakmai konferencián megkérdeztem, hányan rendelkeznek biztosítói applikációval a telefonjukon, és 298-an nem tették fel a kezüket. 

Önök milyen digitális fejlesztéseket terveznek most? 

Tavaly év elején Biztosításipiac.hu néven elindítottuk az online portálunkat, és folyamatosan keressük azokat az együttműködési lehetőségeket, amelyekkel még több ügyfelet tudunk az oldalra csábítani. Sajnos bármit is teszünk, nem tudjuk nem napirenden tartani, hogy a biztosításokhoz való viszonya az ügyfeleknek, nem olyan, mint a banki szolgáltatásokhoz. Túlsúlyos a biztosítási piac a kötelező termékek tekintetében. Kötelező a felelősségbiztosítás a gépjárművekre, és kötelező a lakásbiztosítás egy hitelfelvételhez, ebből kellene valahogy kilépnie a szektornak. Nagyjából 1,6 darab szerződés jut most egy lakosra, a magyar biztosítási piac díjbevétele 1777 milliárd forint volt. Az osztrák piacon 8000 milliárd forintnak megfelelő díjbevétel keletkezeik, a négyszerese a magyarénak, pedig ott kevesebb lakos van. Egészen más a biztosítással kapcsolatos kultúra, ami egyetlen tényezőnek köszönhető, hogy ott már az általános iskolákban is tanítják a biztosítási pénzügyeket, hogy mire jók a biztosítások. Mi is elindultunk már ebben az irányban. 

Ezt hogyan csinálják gyakorlatban?

A Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségének Oktatásért Felelős Bizottság elnöke Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, valamint tagjai a Miskolci Egyetem, az Oktatási Hivatal vezetői és a Pénziránytű is. Velük szorosan együttműködve próbáljuk azt megvalósítani, hogy a biztosítási kultúrát már az általonos iskolától kezdve beemeljük a jövő generációk életébe.  Ahogyan említettem, jelenleg is dolgozunk egy saját fejlesztésű kártyajátékon, amellyel a gyerekek és szülők bárhol játszhatnak, otthon vagy a strandon is akár. Ez egy gondolkodós, de egyben pörgős játék is, ahol dönteni kell, hogy valaki a biztonságot választja vagy kockáztat.  

Sokan panaszkodnak a piacon, hogy nehéz új tanácsadókat a szakmába csábítani, senki sem akar biztosításközvetítő lenni. Önök is tapasztalják ezt? Ha igen, mit lehet ez ellen tenni?

Hogyne tapasztalnánk. Szerintem ez egy égető probléma, amivel foglalkozni kell, hiszen nagyon alacsony Magyarországon a biztosítási piac penetrációja, GDP-arányosan 2 százalék. 2007-ben volt a csúcson, akkor 3,6 százalékos volt. Akkor 38 811 tanácsadó, alkusz, többes ügynök és közvetítő foglalkozott biztosításokkal, ma (2023-as adatok alapján) már csak 24 200, az átlag életkor pedig az 50 évhez közelít. 

Mi történt velük? 

Abbahagyták, nyugdíjba vonultak, illetve átalakultak olyan nagy biztosításközvetítők, mint például a Brokernet, ahol a fénykorában egyszerre 6000 regisztrált tanácsadó dolgozott, utánpótlással pedig senki nem foglalkozott. 

Önök foglalkoznak ezzel?

Igen, és én azt gondolom, a fiataloké a jövő, és mertem is egy kicsit nagyobbat álmodni, úgyhogy most már második éve van a Győri Széchenyi István Egyetemen kétféléves biztosítási és pénzügyi szaktanácsadói képzésünk.

És erre jelentkeznek?

Minden évben közel 50-en. Most szeptemberben pedig a Miskolci Egyetemen és a Dunaújvárosi Egyetemen is elindul a képzés, nagyon-nagyon szeretném, ha ebben az évben szeptemberben elérnénk a 100 főt. Szövetségünk (MBTSZ) azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ig ezer fő végezze el ezt a képzést. Ez egy közel 200 órás képzés, amely mély szakmai tudást és gyakorlati ismereteket ad a kollégáknak, sokkal mélyebbet, mint a 40 órás, bárki által elvégezhető hatósági képzés. 

A biztosítási ügynök nem éppen magas presztízsű szakma. Hogy lehet visszaállítani a presztízsét?

Az egyetemi képzés ehhez kiváló alap, de önmagában nem elég mert hiába vannak magas szinten képzett tanácsadók a piacon, attól a presztízs nem fog megváltozni. Az ügyféledukáció is kiemelten fontos, hogy az emberek megértsék, miért jó nekik, ha biztosítással rendelkeznek. Ebben szerintem nagyot hibázott a biztosítási szakma az elmúlt 20 évben, elkényelmesedtünk. Nincs olyan proaktivitás, mint Németországban, Ausztriában, ahol 5-7 szerződés jut egy lakosra. Pedig a biztosítók jó termékekkel rendelkeznek, itt is megvan minden, ami a nyugati országokban, a kisállatra, a telefonra, a kiber kockázatokra stb., vagyis mindenre van biztosítás, csak nincs megfelelő edukáció, hogy ezeket a biztosításokat értékesíteni tudják a megfelelő ügyfélkörnek. 

A lakásbiztosítási kampány javított ezen a problémán?

Fontos tiszta vizet önteni a pohárba. Magyarország Európában a top 3-ba tartozik a lakásbiztosítási penetrációt nézve, a lakóingatlanok több mint 70 százalékának van biztosítása. Nagyon jó, hogy sok szerződést újrakötöttek, aktualizáltak, de az idén már nem láttam azt az aktivitást a biztosítóknál és a közvetítőknél, amit a tavalyi kampány során, így várhatóan nem is lesz annyi új szerződés. 

Gondolták, hogy ezekre a biztosításokra is bevezetik majd az árstopot?

Nem. A jelenlegi szabályozás értelmében az elkövetkező egy évben, 2026 közepéig nem emelkednek a díjak. Most azon gondolkozik a szakma, hogy ha a következő években infláció lesz, hogyan kövessék ezt le, hiszen a díjak nem emelkedhetnek, a biztosítási összegnek viszont emelkednie kell. 

Hogyan érinti ez a közvetítőket? Elképzelhető, hogy a jutalékszintet csökkentik majd emiatt? 

Jelenleg 20 százalék a maximális jutalék a lakásbiztosításoknál. Az extraprofitadó mértékét áthárítják a közvetítőkre, ami szerintem érthető. 

A felügyeletnek, a Magyar Nemzeti Banknak is vannak intézkedései, amelyek a biztosítási szektort érintik. Ezek hogyan hatnak a közvetítőkre?

Érintik, de ma már olyan közvetítők dolgoznak a piacon, és olyan jutalékrendszert alakítottak ki a biztosítók is, amelyek megfelelnek az elvárásoknak. A túlszabályozás szerintem nem hatékony, és ez Magyarországon nincs is. 

Milyen az együttműködés az MNB-vel? Meghallgatják az alkuszok érveit?

Igen. A Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségének kezdeményezése által tavaly sikerült a három szövetséget (MABISZ, MABIASZ, FBAMSZ), az MNB-t, a Nemzetgazdasági Minisztériumot egy asztalhoz ültetni. Ezen az egyeztetésen mindenki el tudta mondani, hogyan tudná a biztosítási piacot jobbá, hatékonyabbá tenni. Nekünk is volt egy 12 pontos komplex javaslatunk, amelyek mind a közvetítőket, mind az ügyfeleket érintik. 

Tudna egy példát mondani, ami az ügyfeleket érinti?

Igen, jelenleg a biztosítók más és más biztosítási összeget ajánlanak ugyanarra a biztosított ingatlanra. Például az egyik biztosító 500 ezer forintos négyzetméterárral számol, a másik pedig 800 ezressel. 30-40 százalékos különbségek vannak, és nagyon sok az alulbiztosítás. Sok ügyfelünk fordul hozzánk azzal, hogy segítsünk a kárrendezésben, mert a biztosító nem téríti meg a tényleges kárt. Segítünk természetesen, de csodát nem tudunk tenni, ha alulbiztosított volt az ingatlan. 

Mikorra valósulhat meg ez az egységesítés?

Ebben az évben meg fog valósulni, és más fejlemények is vannak. A közvetítők például már 20 éve ki vannak zárva a támogatott hitelprogramokból, az idén sikerült elérni, hogy most már részt vehetnek ezekben is. Amire szükség van, hiszen sok fejlesztést kell végrehajtaniuk, főleg digitális téren. Nagy büszkeséggel tölt el, hogy a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségének aktív szerepvállalásával, a Nemzetgazdasági Minisztérium és KAVOSZ Zrt. támogatásával a biztosításközvetítői tevékenység (6622 TEÁOR) kikerült a hátrányosan megkülönböztetett tevékenységi kategóriák közül bizonyos finanszírozási programok és pályázatok esetében. Szövetségünk javaslata által elvégzett Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és a KAVOSZ Zrt. Üzletszabályzatok módosításainak köszönhetően, innentől a biztosítási tanácsadók is hozzáférhetnek a Széchenyi Kártya Program és a Demján Sándor Program nyújtotta fejlesztési lehetőségekhez, elősegítve a biztosításközvetítői kis- és középvállalkozások felzárkózását, fenntartható növekedését és versenyképességét.