Nem kifelé, befelé talicskázzák a pénzt a bankok

A bankrendszer helyzete továbbra is rendkívül stabil – igaz, ez Fábián Gergely, az MNB Pénzügyi Rendszer Elemzési igazgatója szerint jórészt annak köszönhető, hogy az anyabankok folyamatos tőkeemelésekkel segítik magyarországi bankjaikat – számviteli értelemben közel 340 miliárd forintos tőkeemelés történt tavaly. Ez persze jórészt azt a 427 milliárdos mérleg szerinti veszteséget volt hivatott ellensúlyozni, amivel csökkent a bankok szavatolótőkéje - derül ki az MNB aktuális Pénzügyi Stabilitási Jelentés.éből (PSJ).

Nyereség! Nyereség?

2015. első negyedévében – szintén egy friss jegybanki adatsor szerint – a bankrendszer 62,8 milliárd forintos adózott eredményt tudott felmutatni. A tavaly év végi döbbenetes, 506 milliárdos mínuszhoz képest ez kedvező adat, de 10 százalékkal elmarad a tavalyi első negyedévtől, amikor érkezett a „feketeleves”, a banki elszámolás. Csak az elszámolásból eredő veszteség (álllomány- és kamatcsökkenés címén) 90 milliárd forinttal rontotta az eredményt, de komoly érvágás volt a nettó kamatbevételek 19 százalékos csökkenése – amiben az elszámolás okán bekövetkező kamaterózió mellett a kamatkörnyezet is vastagon szerepet játszik.

Ráadásul további komoly profitapasztó tétel lehet a jövőben az OBA-BEVA többletbefizetések évi 15-20 milliárdos tétele (amely kapcsán egyelőre kérdéses, hogy évente, vagy csak a foyamat végén lehet majd leírni a bankadóból). Ezt ellensúlyozhatja majd a bankadó-csökkenés hatása a jövő évtől, ami nagyságrendileg évi 60, majd 2017-től 83 milliárd forintot hagyna a bankoknál, míg további, évi 13-15 milliárd forintot spórolhatnak a bankok azon, hogy nem kell pénzt áldozniuk az árfolyamgátra.

Az MNB szerint ugyanakkor a bankrendszer továbbra is több problémával küzd. Ezek közül a továbbra is magas nemteljesítő lakáshitelekről a PSJ-ről szóló korábbi cikkünkben már szóltunk.

Mondd: MARK és máris mínusz 5 százalék

A vállalati oldalon lényegében csak az ingatlan-projekthiteleknél hitelezték túl magukat a hitelintézetek, épp ezért jelenthet komoly javulást, ha az MNB végre dűlőre jut az ECB-vel a jegybanki Eszközkezelő, a MARK Zrt. indulásáról. A MARK elindulásával és a rossz ingatlan-portfolió átadásával Fábián Gergely szerint akár 5 százalékponttal, 10 százalék alá süllyedhet a nem teljesítő vállalati hitelek állománya a vállalati üzletágban.

Miért nem bővül a hitelezés? Válaszol Fábián Gergely

Az MNB köti az ebet a karóhoz: továbbra is gyenge a vállalati hitelezés, messze van a szerintük az egyensúlyi szinthez szükséges 6-7 százalékos növekedéstől. A jegybank próbál segíteni, ezért alkotta meg az NHP+ konstrukciót, ahol a garanciadíj kívül került a felszámítható 2,5 százalékos kamatmarzson. Az új konstrukcióval megtámogatva az MNB mostani jelentése 2015-re és 2016-ra is 4 százalékos tranzakciós alapú bővüléssel számol a tavaly novemberi másfél százalékkal szemben. Az NHP fokozatos kivezetésével ugyanakkor a dinamika 3 százalék alá csúszhat 2017-re.