Miközben folyamatosan jelennek meg a bajba jutott Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezettel kapcsolatban a védtelen ügyfelek számára kedvező hírek a nyugdíjak folyósításának megoldásáról, vagy épp arról, hogy az adófizetés terén ezúttal a NAV nem lesz olyan szigorú, mint általában azokkal, akiknek a becsődölt takaréknál van számlájuk, s ezért nem tudnak utalni, számos olyan kérdés merül fel a takarékszövetkezet bedőlésével kapcsolatban, amely okán úgy gondoljuk, az illetékesek mihamarabbi gyors lépésére, jogszabályváltozásokra volna szükség.

Határidő csak az OBA-t köti

A takarékszövetkezetek újfajta integrációjának problémamegoldó képessége a napokban vizsgázik, s bizony az eddig ismert hírek szerint nem túl rózsás az eredmény. Németh Lászlóné, a miniszterelnökség takarékszövetkezeti integrációért felelős államtitkára a kormany.hu-nak nyilatkozva kedden arról beszélt, hogy a társaság betéteseinek kártalanítása augusztus elején megtörténhet a törvényben meghatározott 100 ezer eurós (cca 31 millió forintos) mértékig. Ami érdekes: az év elején a becsődölt Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet esetében az Országos Betétbiztosítási Alapnak a csőd január 23-i kimondását követően a követelések 94,1 százalékát 7 munkanapon belül sikerült kifizetnie, s a törvényben előírt 20 napos határidő végére mindössze 0,4 százalékos volt a nem rendezett – vitatott – védett követelésrész.

Az új integrációs törvény szerint ugyanakkor - hiába lett elvben kimondva az Orgovány és Vidéke csődje múlt pénteken, július 4-én -, a kárfelmérés és így a kifizetés sem indulhat meg az MNB engedély-visszavonó határozatának hatályossá válásáig. Ugyancsak furcsa, hogy míg az OBA kártalanítási folyamatára érvényben van a 20 napos rendezési határidő, az integrációs törvény a kártalanítási folyamatba bekapcsolja a Takarékbankot, amely az integrációs törvény 17.§. 3. bekezdése szerint köteles átvenni minden olyan szövetkezeti hitelintézet likvid vagyonát és az azzal fedezett betétállományt, amelynek működési engedélyét a Felügyelet visszavonta. A fent említett likvid vagyon átvételére, illetve az azzal fedezett követelések betétesek részére történő kifizetésére ugyanakkor nincsenek olyan kemény szabályok, mint amelyek az OBA kártalanítási eljárását kötik.

A meglévő vagyonelemekből az OBA mit sem lát

Külön érdekesség, hogy számos kérdés merül fel a likvid vagyonnal kapcsolatban is. A Privátbankár.hu kérdésére Pulay Kristóf, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) szóvivője elmondta, likvid vagyonként kell kezelni a hitelintézeti törvény szabályai szerint a pénzt vagy azonnal pénzzé tehető eszközök összességét. A törvény szerint az MNB által kirendelt felügyeleti biztosok feladata, hogy vizsgálatuk alapján javaslatot tegyenek a szövetkezeti hitelintézet likvid vagyona által fedezett betétállomány mértékére és annak az állománynak a Takarékbank Zrt., által történő átvételére.

A betétesi követelések azon része ugyanakkor, amely mögött nem áll likvid vagyon, átszáll az OBA-ra. (Szakértők szerint a likvid vagyonnal fedezett követelésrész egy-egy ilyen csőd esetén rendkívül alacsony, ezért is érthetetlen ez a megkülönböztetés.)

Hogy pontosan mekkora összegű kártalanításról lehet szó, egyelőre nem ismert, az MNB eddig csak azt közölte, hogy adatai szerint 28 ezer betétese volt az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnek. Emlékeztetőül: a már említett Körmend és Vidéke esetében 10 072 betétesnek 27,8 milliárd forintnyi követelése volt – a szám tehát nem lesz kicsi...

Hova tűnt a takarékok pénze?

Ami a mostani helyzetben még érdekesebbé teszi a kártalanítást, hogy az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet ügye az első eset, amikor olyan takarékszövetkezet felszámolása kezdődik meg, amely az új integráció tagja - a Körmend és vidéke nem volt tagja az SZHISZ-nek –, ráadásul az integrált takarékok közé tartozott. Mindez abból a szempontból fontos, hogy olyan takarék felszámolása kezdődik meg, amely az elmúlt években ügyfelei betétjeinek védelme érdekében évről-évre pénzt fizetett be a takarékok intézményvédelmi alapjába is.

Miután több szövetkezeti tömörülés volt, ezek különböző szintű intézményvédelemmel bírtak, ugyanakkor a Takarékbank mint ernyőbank által fémjelzett integrált takarékok intézményvédelmi alapja, az OTIVA a független elemzők szerint is messze a legjobban működött. Az integrációs törvény alapján a korábbi intézményvédelmi szervezetek (OTIVA, TAKIVA, REPIVA, HBA) megszűntek, ugyanakkor kérdéses, hogy egy olyan takarék esetében, amely bizonyíthatóan fizetett pénzeket a közös alapba, hogyan fordulhat elő, hogy a kártalanítási folyamatba az új integráció egy forintot sem ad – tehát az OBA által kifizetett összegeket sem téríti majd meg – legalább részben. Pontos adatokat nem tudtunk feltárni az OTIVA átadáskori vagyonáról, a Privátbankár.hu-nak nyilatkozók 10 és 17 milliárd forint közöttire becsülik azt a vagyont, amely bement a közösbe, ám a jelek szerint nem a betétesek védelmén keresztül akarja szolgálni az intézményvédelmet. (A többi intézményvédelmi alapnál legfeljebb 1-2 milliárd forint lehetett a szakmai becslések szerint.)

Természetesen a takarékok is fizetnek díjat az OBA számára, eképp az OBA védelem mindenképp megilleti őket, de sokan furcsállják, hogy a betétvédelmi alapnak ebben az esetben is lényegében korlátlan fizetési kötelezettsége van, miközben az SZHISZ-nek elvben lenne lehetősége arra, hogy intézményvédelmi lépést tegyen, ám a szervezet értékelése szerint erre a konkrét esetben nem volt lehetőség.

A mostani helyzetben ugyanakkor azzal szembesülhetünk, hogy az OBA befizetések 80-90 százalékán osztozó bankoknak immár a sokadik – 2011. óta a 4. - takarékszövetkezeti csődöt kell finanszírozniuk. Eközben ugyanakkor az integrációs szervezet szóvivője arról beszél, hogy a mostani példa is bebizonyította, hogy szükség van egy olyan garanciaközösségre, amely a jövőben az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védőernyőjén felül is biztosítja a betéteket, ahol a szövetkezeti hitelintézeti szektor teljes vagyonával áll majd helyt a betétesek megtakarításaiért. Ám ebbe a körbe úgy fest, csak az arra érdemesek léphetnek be, miközben – így is értelmezhető a helyzet – a gondokat más nyakába akarják varrni a teljes takarékszövetkezeti szektor megújításán dolgozók. A zárt klubnak június 17-e óta már 20 tagja van. A garanciaközösség az átvizsgálás eredményei nyomán fokozatosan épül ki 2014. december 10-ig és minden olyan szövetkezeti hitelintézet a tagja lesz, amely megfelel a garanciaközösség feltételeinek – mondta Pulay Kristóf.

Felügyeleti jogkörök az integrációnál

Azzal elvben mindenki egyetért, hogy szükség van az integrációs szervezet és a Takarékbank által biztosított ellenőrzési-felügyeleti rendszerre, ám némiképp furcsa, hogy a jelenlegi szabályozási rendszerben úgy tetszik, mintha az egyébként az MNB-hez rendelt felügyeleti jogosítványokkal is rendelkezne az SZHISZ és a Takarékbank, ami furcsa helyzeteket teremt. E körbe tartozik az is, hogy az Orgovány és Vidéke kapcsán feltárt drámai problémákra sem a felügyelet, hanem az SZHISZ által felkért független könyvvizsgáló (a Deloitte) jött rá.

Az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnél az átvizsgálás alapján feltárt problémák súlyossága, összetettsége, valamint a tőkehiány több tízmilliárdos nagysága miatt a takarékszövetkezet pénzügyi problémái kezelhetetlenné váltak és nem volt lehetőség egyszerű segítő megoldások alkalmazására, a takarékszövetkezet helyzete menthetetlennek bizonyult – érvel az SZHISZ és véleményét osztja az MNB is. Az SZHISZ azért is döntött az érintett takarék kizárásáról, mert a hatóságokat félrevezető, a törvényi előírásokat súlyosan megsértő, a betétesek megtakarításait kockáztató hitelintézetnek nincs helye a takarékszövetkezetek megújuló, és többek közt a fent bemutatott garanciaközösség létrehozását célzó együttműködésében – hívta fel a figyelmet Pulay Kristóf. A vélekedésből ugyanakkor hiányzik a takarékszövetkezeti eszmében, a szövetkezeti hitelintézetek jövőjében bízó, a pénzüket egy takarékszövetkezetre bízó ügyfelek érdekében tett kötelezettségvállalás.

Nem lesz még egy

Kétségtelen, hogy jövő januártól, amikorra a garanciarendszer teljes körű kiépítése megtörténik és a szövetkezeti hitelintézeti szektor valóban teljes vagyonával áll majd helyt a betétesek megtakarításaiért, másképp gondolkodhatunk majd az integrációról. Addig azonban kérdéses, hogy hány társaság nem fér majd be az elitklubba, ahol vélhetően nem is lesz (mert nem is lehet) újabb csőd. A Privátbankár.hu kérdésére Pulay Kristóf úgy nyilatkozott, hogy a társaságok átvizsgálása még folyamatban van, hamarosan lezárul, de a vizsgálat eddigi eredményei alapján kijelenthető, hogy ilyen nagyságrendű, kezelhetetlen mértékű működési és gazdálkodási probléma egyetlen más szövetkezeti hitelintézet esetében sem áll fenn.