A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetnél lezárult a kártalanítási folyamat – számolt be Fekete-Győr András, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) vezérigazgatója. A takarékszövetkezetnél feltárt betétállomány 27,8 milliárd forint volt, ebből az OBA kártalanítási kötelezettsége – kifizetett, illetve jogi zárolás alá került összeg - 22,9 milliárd forint volt. Mindez 10 072 betétest érintett. Százezer euró feletti követeléssel 77 ügyfél bírt, ők 3,7 milliárd forintnyi követelésüket a végelszámolás során kaphatják vissza – ők a kielégítési sorrend D-kategóriájában kapnak helyet akárcsak a kifizetett ügyfélkövetelések átvevőjeként az OBA.
2024-re kellene megoldani - az OBA már most tudja
Tóth István, az OBA kommunikációs igazgatója szerint 1 millió forintos követelésig a Magyar Posta lett megbízva a kárkifizetésre - 3958 ügyfélnek 1,3 milliárd forintot juttattak el így. 1 és 5 millió forint közötti összeget az OTP segítségével kibocsátott Betétbiztosítási Kártyán fizettek ki 2731 ügyfélnek, 6 milliárd forint értékben. A nagybetétesek takarékszövetkezeti fiókokban vehették fel az összeget, vagy nyithattak új számlát, esetleg utalhatták át a követelés összegét más hitelintézethez. 2112 ilyen ügyfél volt 15,2 milliárd forint értékben. A kifizetések esetében a kamatadó és az eho levonásra kerül, ám egyetlen kifizetéshez sem kapcsolódik tranzakciós illeték – pontosabban ezt az OBA fizeti meg.
A kárkifizetés üteme már most lényegében megfelel az EU-ban csak a későbbiekben elvárt időkeretnek. A kártalanítás megkezdésétől számított 7 munkanapon belül az OBA-kártalanítás 94,1 százalékát már sikerült kifizetnie a társaságnak, a 10. munkanapra 97,1 százalékra futott fel az összeg, s a 20. munkanap végén már csak 0,4 százalékos volt a nem rendezett – vélhetően vitatott – követelések mértéke. Tóth István szerint ilyen sebességű kártalanításra jelenleg csak a brit betétbiztosító képes. A minap elfogadott uniós szabályozás szerint a kifizetés jelenlegi maximális 20 munkanapos időkeretét 2019-ig kell 15 napra, 2021-ig tíz, 2024-ig pedig hét napra csökkenteni.
Díjemelést hozott a Körmend
A kártalanítás költsége a kártalanított összeg 0,3 százaléka volt az eddigi kártalanítások során. A pénzintézetek nagyságrendileg évi 8 milliárd forint díjat fizetnek a megállapított betétállomány után – tavaly ez 6 bázispont volt. A mostani kifizetések a tavaly év végi 98 milliárdos állomány 72,8 milliárdra apad, egyelőre nem becsülhető, hogy a Körmendnek kifizetett összeg mekkora állománya térülhet meg – a legutóbbi, Soltvadkerti csődből most úgy fest, 40 százalékos megtérülést hoz. Miután a Körmend csődje látható volt, ezért 2014-ben az OBA-díj 10 bázispontra emelkedett.
Bankcsődnél Kelet-Európából kérnek kölcsön?
Az új EU-direktíva – amely a kifizetési határidőket is tartalmazza – a jövőben előírja, hogy kockázat alapú díjszabást alkalmazzanak a betétbiztosítók. Az Európai Bankfelügyelet feladata lesz, hogy technikai standardot alkosson, amely meghatározza a kártalanítási sávokat. Előírás lesz, hogy az utólagos befizetés helyett előre képezzék meg a betétbiztosítási fedezetet. Minden esetben a betétbiztosítóknak tartaniuk kell a 0,8 százalékos fedezettségi szintet - ha ezen szint alá csökken az állomány, lehetőség van gyorsított bevételezésre.
A Körmend csődje után az OBA jelenleg is közel áll a 0,8 százalékos szinthez - korábban az OBA 1 százalékos szintet tartott kívánatosnak, sőt voltak vélemények, amely szerint 1,5 százalék lenne a megfelelő. A megszorult betétbiztosítók segítséget kérhetnek a Bankunió más intézményeitől a direktíva-tervezet szerint. Fekete Győr András szerint miután a kelet-közép-európai betétbiztosítók rendre szigorúbbak voltak - Lengyelországban 2 százalékos a betétbiztosítási összeg - érdekes módon az ilyen segítségnyújtáskor nagy valószínűséggel ezek az országok segíthetik ki a nagy nyugati országok betétbiztosítóit.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a plusz 5,09 pontos nyitás után csökkent csütörtökön kora délutánig.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
