Elutasította a Sopron Bank Burgenland Zrt. és a Raiffeisen Lízing Zrt. magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében. Később a Raiffeisen bank is így járt, a KDB Bank ügyében elhalasztották a döntést.
Ami törvényes nem biztos, hogy tisztességes?
A Sopron Bank Burgenland Zrt.-re vonatkozó ítélet szóbeli indoklása szerint a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes keveri a jogszabálynak való megfelelés és a tisztességesség fogalmát. A törvényszék álláspontja szerint a szerződés kikötéseinek jogszabály szerinti megfogalmazása nem elegendő, csupán egy keret, amelyet a bank köteles tartalommal megtölteni, hogy tisztességes legyen.
A felperes jogi képviselője ismét azt kérte, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Alkotmánybírósághoz, azonban ezt a kérelmet a bíróság elutasította és a pénzintézetet 2,54 millió forint perköltség megfizetésére kötelezte.
A tanács meglátása szerint a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény deklaratív jellegű. A bíró rámutatott, hogy már a 90-es években is voltak a szerződéses kikötések tisztességességét vitató perek, így a bírói gyakorlat már korábban alkalmazta a most vizsgálandó hét elvet, csak nem volt hatályos szakkifejezés.
Raiffeisen Lízing: elutasítva
A szóbeli indoklás szerint különösen az átláthatóság, érthetőség törvényben rögzített követelményének nem feleltek meg a pénzügyi intézmény általános szerződési feltételeinek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai, ezért azok tisztességtelenek és érvénytelenek.
A Raiffeisen Lízing Zrt. keresetét első fokon elutasító szerdai döntés szóbeli indoklásában a bíró kiemelte, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességességéhez olyan "józan ész diktálta evidenciákat kellett betartani", melyek 10 éve is olyanok voltak mint ma, például, hogy legyenek érthetőek az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötések, illetve, hogy a bank saját hibás üzletpolitikájának következményeit ne hárítsa át a fogyasztókra.
A bíró szerint az átlagfogyasztó számára kiszámíthatatlanok voltak a szerződések következményei.
Raiffeisen Bank: elutasítva
Elutasította a Raiffeisen Bank Zrt. hitelszerződései egyoldalú módosításának tisztességességével kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében. A szóbeli indoklás szerint az átlagfogyasztó számára kiszámíthatatlanok voltak a szerződések következményei.
A döntés szóbeli indoklásában a bíró hangsúlyozta, hogy a nyáron elfogadott törvényben rögzített elvek a polgári jogban korántsem újak, 2004-ben ugyanúgy alkalmazni kellett azokat, mint ma. Vonatkozik ez az átláthatóság elvére is, melynek a Raiffeisen Bank szerződési feltételei egyetlen vizsgált időszakban sem feleltek meg, holott 2004-ben sem lehetett homályos, átláthatatlan szerződéseket alkalmazni.
3+1 kivétel
A nyáron elfogadott törvényben rögzített vélelem szerint a fogyasztói kölcsönszerződések 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását - kamat-, költség-, illetve díjemelését - megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek, ám ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik, ha bizonyítják, hogy általános szerződési feltételeik megfelelnek a törvényben rögzített hét elvnek, melyek közé tartozik az átláthatóság, egyértelműség, objektivitás, tételesség, arányosság, szimmetria.
Az augusztus vége óta indult több tucatnyi perben a törvényszék első fokon elutasította a legtöbb a pénzintézet keresetét, egy ügyben az eljáró bíró az Alkotmánybírsághoz fordult, három esetben pedig részlegesen nyerte meg a pert a pénzintézet.
Eldőlni látszik a véleményezés. 
