Május 15-ig azok a devizahitelesek kérhették tartozásuk negyedének elengedését és forintra váltását, akik tavaly szeptember vége óta folyamatosan legalább 78 ezer forinttal több mint 90 napos késedelemben voltak, hitelüket még nem mondták fel, és a fedezetként szereplő ingatlan értéke nem haladta meg a 20 millió forintot.
A legnagyobb érdeklődésről az összeállítást készítő Világgazdaságnak a Budapest Bank számolt be, ahol a jogosultak valamivel több, mint fele jelezte, hogy élne a lehetőséggel. A CIB Banknál mintegy ötszáz ügyfelet érinthet a kedvezmény, az OTP Banknál a jogosultak 26 százaléka, az UniCreditnél valamivel több, mint negyede kérelmezte ezt. Az MKB Bank csak annyit közölt a lappal: meglehetősen alacsony az érdeklődés.
A jegybank adatai szerint a program által érintett kölcsönök állománya legfeljebb 440 millió euró lehet, a programhoz kapcsolódó jegybanki eurótender megtervezésénél azonban ennél számottevően kevesebb konverziót valószínűsítettek - úgy tűnik, helyesen.
Mi van a forintosításon túl?
Aki nem tudja "felvenni a fonalat", azaz a forint alapúra konvertált hitelt sem tudná törleszteni, és már kényszerértékesítésre is kijelölték otthonát, fordulhat a Nemzeti Eszközkezelőhöz. Az Országgyűlés a héten tárgyalja a NET működésének felülvizsgálatát: a most hatályos törvény szerint az az ingatlan kerülhet be a programba, melyet a hitelező kényszerértékesítésre jelölt - ez a feltétel a legújabb beterjesztés szerint megszűnne. Változás várható a szociális rászorultsági feltételek tekintetében is, melyeket a benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány rendeletben fog szabályozni.
Amennyiben az eszközkezelő által kínált megoldási lehetőségeket az adós nem jogosult igénybe venni, vagy a bérlővé vált korábbi adós nem képes fizetni a lakbért, illetve fedezni az ingatlan fenntartási költségeit, a Szociális Családiház-építési programmal oldható meg az adós lakhatása. Ez közismert nevén az ócsai devizahiteles lakótelep-program, ami családmérettől függő, differenciált alapterületű családi házak építéséből áll.