Május 15-ig azok a devizahitelesek kérhették tartozásuk negyedének elengedését és forintra váltását, akik tavaly szeptember vége óta folyamatosan legalább 78 ezer forinttal több mint 90 napos késedelemben voltak, hitelüket még nem mondták fel, és a fedezetként szereplő ingatlan értéke nem haladta meg a 20 millió forintot.
A Magyar Nemzet azt írja: a pénzintézetek szerint azonban a jogosultaknak csupán elenyésző része csatlakozott a programhoz, pedig a jelentkezők tartozásának negyedét elengedik a bankok.
Hiába engedik el a tartozás negyedét, ha a törlesztő marad
| A jegybank adatai szerint a program által érintett kölcsönök állománya legfeljebb 440 millió euró lehet, a programhoz kapcsolódó jegybanki eurótender megtervezésénél azonban ennél számottevően kevesebb konverziót valószínűsítettek. |
A lapnak nyilatkozó szakértők szerint az adósok távolmaradásának több oka is van. Az egyik az, hogy sokan még most is valami új, kedvezőbb lehetőségre várnak. Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára szerint a legfőbb gondot az jelenti, hogy az adósok jelentős részének nincs jövedelme, így a forintra váltás után sem tudna törleszteni. Ráadásul a havi részletek a forintosítás után sem csökkennek, hiszen a magyar fizetőeszközben folyósított kölcsönök kamata magasabb, mint az átváltott devizahiteleké.
Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint a legfőbb probléma az, hogy ezekre az adósságokra már rengeteg késedelmi kamat rakódott, így a tartozások még azután is hatalmasak, hogy a bank lemond követelésének negyedéről. A szakember a lapnak megjegyezte: ahhoz, hogy a törlesztőrészleteken is látni lehessen a csökkenést, az adósság felét kellene elengedniük a pénzintézeteknek, amire egyébként szerinte nem egy példát találni. Ha az adós ingatlanja nehezen értékesíthető, a bankok akár nagyobb kompromisszumra is készek - állítja.
Mi lesz azzal, aki nem tud fizetni?
Aki nem tudja "felvenni a fonalat", azaz a forint alapúra konvertált hitelt sem tudná törleszteni, és már kényszerértékesítésre is kijelölték otthonát, fordulhat a Nemzeti Eszközkezelőhöz. Amennyiben az eszközkezelő által kínált megoldási lehetőségeket az adós nem jogosult igénybe venni, vagy a bérlővé vált korábbi adós nem képes fizetni a lakbért, illetve fedezni az ingatlan fenntartási költségeit, a Szociális Családiház-építési programmal oldható meg az adós lakhatása. Ez közismert nevén az ócsai devizahiteles lakótelep-program, ami családmérettől függő, differenciált alapterületű családi házak építéséből áll.
8,3 százalékos tulajdonrészük van a Bayernben. 
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
