Nem a következő kamatdöntő ülés lesz érdekes

A vártnál jóval alacsonyabb januári infláció és a piaci kockázati árazások szűkülése nyomán nagy valószínűséggel leáll a magyar jegybank (MNB) kamatszigorítási ciklusa - jósolták a Monetáris Tanács jövő hétfői ülése előtt londoni felzárkózó piaci elemzők, arról azonban eltérnek a citybeli vélemények, hogy a kamatdöntő testület összetételének változása milyen hatást gyakorolhat az MNB további kamatpolitikájára.

Egyes londoni befektetési szakelemzők szerint a parlament által választandó új monetáris tanácsi tagok belépése akár az eddigi kamatemelések visszafordítását is eredményezheti, más citybeli elemzők ugyanakkor nem tartják valószínűnek ezt a forgatókönyvet.

Ez utóbbiak közé tartoznak a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális befektetési kutatórészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó piaci szakértői, akik csütörtökön adott előrejelzésükben közölték, hogy sem hétfőre, sem az év végéig nem várnak újabb MNB-kamatemelést, ugyanakkor a kamatcsökkentés esélyét is "alacsonynak" tartják.

A ház szerint a legutóbbi makroadatsor - főleg a várakozástól elmaradó januári éves inflációs ütem - jövő hétfőn valószínűleg "átbillenti a mérleget" az MNB monetáris tanácsában a 6 százalékos alapkamat változatlanul hagyását pártolók javára, különös tekintettel arra, hogy már januárban is csak szűk többség szavazott az emelésre.

A BofA Merrill Lynch Global Research londoni elemzőinek csütörtöki értékelése szerint a magyar kormány jelenlegi kommunikációja alapján "valószínűtlennek" tekinthető, hogy a monetáris tanácsi váltás a magyar pénzügypolitika visszafordulását eredményezné. A cég szakértői szerint jegybanki függetlenség tiszteletben tartására tett legutóbbi kormányzat ígéretek esetleges megszegésének potenciális ára - a hitelességvesztés, a kockázati árazások emelkedésének költsége és a forint gyengülése - a "megfontolatlan" monetáris tanácsi kinevezések ellen szól, különösen azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már cáfolta az inflációs cél emelésének szándékát.

A teljes pénzügypolitikai fordulatot a várható negatív hatásokra tekintettel más nagy londoni házak sem tartják valószínűnek.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege által a globális felzárkózó térség idei kilátásairól nemrég közzétett előrejelzés szerint ha a kinevezési szabályok módosításának eredményeként enyhébbé válna a magyar jegybanki politika, az akár olyan mértékű forintgyengülést is okozhat, amelynek a devizahitelesekre gyakorolt negatív hatása messze meghaladná az esetleges kamatcsökkentések kedvező reálgazdasági hatásait. A Cityben vannak ugyanakkor ezzel ellentétes várakozások is.

Az RBC Capital Markets globális befektetési csoport londoni részlegének szakelemzői a hétfői monetáris tanácsi ülésre adott, kamattartást valószínűsítő előrejelzésükben megerősítették azt a már korábban is hangoztatott véleményüket, amely szerint a parlament által kiválasztandó új testületi tagok várhatóan "sokkal nagyobb rokonszenvvel viseltetnek majd a kormány azon álláspontja iránt, hogy a kamatszint már elég magasra, sőt túl magasra emelkedett".

A cég szakelemzői "valószínűtlennek" nevezték a piac által decemberig árazott további negyed százalékpontos MNB-kamatemelés bekövetkeztét, sőt annak a "növekvő kockázatát" látják, hogy az új monetáris tanácsi tagok - akik többségben lesznek a testületben - visszafordíthatják az eddig végrehajtott kamatszigorításokat is.

A 4cast nevű pénzügyi-befektetési elemző cég londoni szakértői a hétfőre szintén kamattartást valószínűsítő előrejelzésükben viszont úgy fogalmaztak, hogy az új összetételű Monetáris Tanács kamatpolitikájával kapcsolatos bármiféle megállapítás jelenleg "nem lenne sokkal több találgatásnál". A ház elemzői közölték ugyanakkor, hogy ez idő szerint nem látnak okot a magyar pénzügypolitika "radikális" módosulásának feltételezésére.

A 4cast londoni szakelemzői szerint márciusban, az új inflációs jelentés közzététele után lehet majd felmérni annak az esélyét, hogy a magyar jegybank szigorító ciklusa megáll-e a jelenlegi 6 százalékos kamatszinten. A januári inflációs adatokból és a még mindig "viszonylag gyenge" gazdasági növekedésből megítélhetően azonban megvan az esélye annak, hogy az új jelentés lefelé módosítja az inflációs előrejelzést, és ez "egyelőre" véget vethet a kamatemelési kurzusnak - jósolták a 4cast elemzői.

A ház szakértői előrejelzésükben a Monetáris Tanács döntését befolyásoló tényezők között kiemelték azt is, hogy a szigorítási ciklus novemberi kezdete, sőt az előző, januári kamatdöntő ülés óta is javultak a piaci kockázati mutatók. Az euró forintárfolyama a november végi 284 helyett jelenleg 270 körül mozog, ami hozzávetőleg 5 százalékos forinterősödésnek felel meg, emellett csökkentek a kormánykötvény-hozamok, és a januári kamatemelés óta csökkent a magyar törlesztéskockázati biztosítási ügyletek díjszabása is - hangsúlyozták a 4cast elemzői. Ez utóbbi kockázati mutató éppen csütörtökön süllyedt ismét a 300 bázispontos küszöb alá.

Az egyik vezető citybeli adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision csütörtöki kimutatása szerint a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető határidős piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) díja az aznapi londoni kereskedésben 299 bázispont - 10 millió euró magyar szuverén adósságra 299 ezer euró - körül mozgott. Egy hete 300 bázispont feletti, egy hónapja még 400 bázisponthoz közeli magyar CDS-árazásokat mértek a londoni piacon.

MTI