Január óta a befektetési szolgáltatók minden hónapban kötelesek egy biztonságos és névtelen csatornán az MNB részére elküldeni az ügyfelek értékpapír- és ügyfélszámla egyenlegének adatait, valamint a számlákon vezetett értékpapírok listáját. Ezeket az értékszámla-lekérdező alkalmazás (ÉSZLA) felületén megtekinthető adatokat a lakossági és vállalati befektetők összevethetik a szolgáltatójuktól kapott számlakimutatásokkal.
Az indulás óta összesen 9 szolgáltató kapcsán érkezett megkeresés a jegybankhoz: az ügyfelek legtöbbször azt kifogásolták, hogy kimutatásukban helytelenül tüntették fel a pénzeszközök és az értékpapírok, valamint a pénzösszeg-egyenlegeket - közölte az MNB a Privátbankárral.
Mit vizsgál a jegybank?
A jegybank számos tényezőt von górcső alá a vizsgálatsorozat során. Egyfelől ellenőrzik, hogy a befektetési szolgáltatók eleget tesznek-e a lekérdező alkalmazással kapcsolatos jogszabályi kötelezettségüknek. Ez egyebek mellett kiterjed az azonosítók és a számlakivonatokban szereplő jelszavak kiküldésének, továbbá az ügyféljelzések alapján az egyenlegek esetleges ellentmondásainak ellenőrzésére is. Ezen kívül a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzi a teljes állomány valódiságát is, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyfelek visszajelzéseit.
Nem olyan egyszerű, mint azt gondolnánk
A pontatlanságok jelentése mellett összesen 64 felhasználó fordult az MNB-hez valamilyen technikai kérdéssel, ezek jellemzően a felület elérési helyére, a beléptetés módjára és a szolgáltatók által küldött azonosítókra és jelszavakra vonatkoztak. Kérdés merült fel továbbá az adatvédelemmel és az adatkezelés folyamatáról is. A Magyar Nemzeti Bank összegyűjtötte a legfontosabb kérdéseket, a listát és a témában készült Navigátor Extra tájékoztató füzetet a jegybank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának internetes aloldalán érhetik el.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
