1p

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

A héten hozzányúlt a sokak által szentnek tartott devizatartalékhoz az MNB. A jegybank gazdaságélénkítésre költ belőle, pedig eredeti szerepe szerint nem arra való. Miért van szükség a tartalékra és mire használhatja az MNB?

A jegybank által csütörtökön meghirdetett, a hitelfolyósítás ösztönzését és a pénzügyi stabilitás növelését célzó intézkedések legalább 3 milliárd, legfeljebb 4 milliárd euróval csökkentik a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékainak szintjét. A jegybank által pénteken közzétett előzetes adatok szerint március végén 35,47 milliárd euró volt a jegybanki tartalékok összege. Az MNB jegybanktörvényben meghatározott feladata a pénzügyi stabilitás fenntartásra. A jegybank honlapján fellelhető értelmezés szerint a pénzügyi stabilitás olyan állapot, amelyben a pénzügyi rendszer, azaz a kulcsfontosságú pénzügyi piacok és a pénzügyi intézményrendszer ellenálló a gazdasági sokkokkal szemben és képes zökkenőmentesen ellátni alapvető funkcióit: a pénzügyi források közvetítését, a kockázatok kezelését és a fizetési forgalom lebonyolítását. Az ilyen sokkoknak való ellenállás egyik legfőbb eszköze a devizatartalék, amely egyfajta garanciát jelent a piac számára, hogy a jegybank képes közbelépni a piacon szélsőséges árfolyammozgások esetén.

Közvetlen beavatkozásra lehet példa az az elméleti helyzet, amikor a forint jelentősen gyengül az euróhoz képest. Ekkor a jegybank a devizatartalék terhére euróért vesz forintot, ami növeli a forint iránti piaci keresletet, s így a forint gyengülése megáll. (Az MNB és a legtöbb jegybank hagyományosan nem közöl az esetleges piaci intervencióra vonatkozó információkat.) Az MNB - a régiós jegybankokhoz hasonlóan - nem fogalmaz meg hivatalos, kívánt tartalékszintet. A devizatartalékok szintjének megállapítására csupán néhány "hüvelykujj-szabály" létezik a szakirodalomban. Az egyik ilyen szabály értelmében a devizatartalékoknak fedezniük kell az ország háromhavi importszámláit. Ez a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi évre vonatkozó adatait figyelembe véve mintegy 18-18,5 milliárd eurót jelent.

Egy másik, a Guidotti-Greenspan-szabály néven ismert elmélet szerint a devizatartalékoknak fedezniük kell az ország rövid lejáratú, azaz egy éven belül lejáró külső adósságát. Az MNB statisztikái szerint ez a mutató a múlt év végén 28 milliárd euró körül mozgott.   A jegybanki devizatartalék az elmúlt néhány évben a korábbiakhoz képest magasabb volt. A tartalékok a korábbi évek 10-17 milliárd eurós szintjéről azt követően nőttek 30 milliárd euró fölé, hogy a válság nyomán 2008 végén súlyos pénzpiaci zavarok keletkeztek Magyarországon is. Akkor a Nemzetközi Valutaalaptól kapott kölcsön egy részét a jegybank a devizatartalékok közé sorolta, ezzel is jelezve a piacnak, hogy nagyobb garanciatartalékkal rendelkezik. Egyebek között ennek az intézkedésnek is köszönhetően sikerült akkor elkerülni a forint és más pénzügyi eszközök összeomlását. A tartalékok szintje azóta 30 milliárd euró felett volt, a történelmi csúcs 2011. szeptemberében volt 38,8 milliárd eurón.



A jegybanki intézkedések közül kettő is hatással lehet a devizatartalékok szintjére.

Bizonyosan 3 milliárd euróval csökkenhet a jegybanki devizatartalék az MNB által bejelentett egyik intézkedéstől. Ennek értelmében a bankokkal, illetve más szereplőkkel kötendő megállapodás részeként a jegybank forintért cserébe devizát ajánl fel a devizatartalékból, amennyiben a kérelmező vállalja, hogy azt a rövid lejáratú külső adósság törlesztésére fordítja. Így elvileg csökken a devizatartalék és a rövid lejáratú külső adósság, ami a Guidotti-Greenspan tartalékszint-szabály értelmében semleges hatást vált ki, azaz a tartalék-megfelelés nem változik. A bankok esetében az történne, hogy a bankok a jegybanknál tartott, jelentős kéthetes kötvényállományból "vennének ki" forintot, azt váltanák devizára a jegybanknál, és ezzel a devizával törlesztenék rövid lejáratú külső adósságukat. A jegybank szerint az állam is jelentkezhet erre az intézkedésre, amennyiben növeli a forint denominációjú állampapírok kibocsátását, és az így nyert többlet forintbevételt a jegybanknál devizára váltva, törlesztené az egy éven belül lejáró devizaadósságát. Egy ilyen lépéshez azonban a kormány, illetve az Államadósság Kezelő Központ kezdeményezése kell.

Az ÁKK honlapján fellelhető adatok szerint 2013. áprilisához képest egy éven belül mintegy 1205 milliárd forintnyi, azaz nagyjából 4 milliárd euró devizaadóssága jár le az államnak. Az intézkedésnek egyébként hatása lehet a jegybank eredményére is, hiszen - amennyiben a pénzintézetek veszik igénybe az eszközt - a csökkenő kéthetes kötvény-állomány miatt alacsonyabb kamatfizetési kötelezi a jegybankot. 1000 milliárd forinttal alacsonyabb kötvényállománnyal és a jelenlegi, 5 százalékos alapkamattal számolva ez 50 milliárd forintos megtakarítást eredményezhet a jegybanknak. Egy másik intézkedés, a kkv-k számára felajánlott, a kkv-k devizahiteleinek forintosítását célzó intézmény csak abban az esetben érinti a devizatartalékokat, amennyiben a jegybank a devizatartalék terhére teremti elő a törlesztéshez szükséges devizát. Ez legfeljebb 1 milliárd euróval csökkentené a tartalékot, bár csütörtökön a jegybank szakemberei jelezték, hogy ebben a kérdésben még nem született döntés.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Elindult a jelentkezés a tavasz legizgalmasabb pénzügyi versenyére
Kormos Olga | 2026. március 6. 15:15
Március 15-ig jelentkezhetnek a gimnáziumokban tanuló diákok az immár hatodik alkalommal zajló Legyél te is Pénzügyi Junior Klasszis! versenyre – hangzott el csütörtökön a szervezők és a támogatók képviselői által tartott sajtótájékoztatón. A négyfős csapatok három fordulóban mérik össze a tudásukat, ebből az első kettő online zajlik, a május 13-i országos döntőn viszont már személyesen vehetnek részt a vármegyei fordulók győztesei, Budapesten.
Pénzügyi szektor Gigászi nyereséggel zárták az évet a biztosítók
Herman Bernadett | 2026. március 6. 14:20
Megszedték magukat tavaly a magyarországi biztosítók. Rekordnyereséget értek el, az életbiztosítási díjbevétel megugrott, a PMÁP-os kamatesőn is sokat nyertek. 
Pénzügyi szektor Bizakodik a jövőben az OTP, bár az adóterhek tovább nőnek
Herman Bernadett | 2026. március 6. 10:43
A hitelállomány 15 százalékkal bővült talaly, a nyereség is nagyobb lett, kivéve Magyarországon, ahol egyre nagyobbak az adóterhek. 
Pénzügyi szektor Beolvadt a MagNet Bankba az egyik legkisebb hazai bank
Privátbankár.hu | 2026. március 3. 12:05
A Polgári Bank integrációja a MagNet harmadik nagy akvizíciója.
Pénzügyi szektor A különadók sem ártottak a CIG Pannóniának
Privátbankár.hu | 2026. február 28. 08:28
Kiemelkedő nyereséggel zárta 2025-öt a cég. 
Pénzügyi szektor Megszedték magukat az amerikai bankok
Privátbankár.hu | 2026. február 26. 09:57
Az amerikai bankok együttes nyeresége tavaly 295,6 milliárd dollár volt, 27,5 milliárd dollárral (10,2 százalékkal) nagyobb az előző évinél – áll az amerikai szövetségi betétbiztosítási társaság (FDIC) honlapján.  
Pénzügyi szektor Kiváló évet zárt az Erste csoport
Privátbankár.hu | 2026. február 26. 09:45
Sikeres volt a 2025-ös év – jelentette be az orsztrák bankcsoport. 
Pénzügyi szektor Már a harmadik éve szárnyal ez a megtakarítási forma
Privátbankár.hu | 2026. február 25. 11:15
Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly – vagyonnal súlyozva – átlagosan 9 százalék feletti nettó hozamot értek el. Ráadásul a pénztári portfoliók harmadának hozamrátái kétszámjegyűek lettek.
Pénzügyi szektor Régóta várt lépésre szánhatják el magukat Varga Mihályék
Privátbankár.hu | 2026. február 24. 06:31
Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, elemzői várakozások szerint közel másfél éve először 25 bázispontos kamatvágás jöhet.
Pénzügyi szektor Nagy Márton szerint túl sok a bank Magyarországon
Privátbankár.hu | 2026. február 17. 12:51
A miniszter csak öt nagy bankot szeretne látni az országban.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG