A jegybank által csütörtökön meghirdetett, a hitelfolyósítás ösztönzését és a pénzügyi stabilitás növelését célzó intézkedések legalább 3 milliárd, legfeljebb 4 milliárd euróval csökkentik a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékainak szintjét. A jegybank által pénteken közzétett előzetes adatok szerint március végén 35,47 milliárd euró volt a jegybanki tartalékok összege. Az MNB jegybanktörvényben meghatározott feladata a pénzügyi stabilitás fenntartásra. A jegybank honlapján fellelhető értelmezés szerint a pénzügyi stabilitás olyan állapot, amelyben a pénzügyi rendszer, azaz a kulcsfontosságú pénzügyi piacok és a pénzügyi intézményrendszer ellenálló a gazdasági sokkokkal szemben és képes zökkenőmentesen ellátni alapvető funkcióit: a pénzügyi források közvetítését, a kockázatok kezelését és a fizetési forgalom lebonyolítását. Az ilyen sokkoknak való ellenállás egyik legfőbb eszköze a devizatartalék, amely egyfajta garanciát jelent a piac számára, hogy a jegybank képes közbelépni a piacon szélsőséges árfolyammozgások esetén.
Egy másik, a Guidotti-Greenspan-szabály néven ismert elmélet szerint a devizatartalékoknak fedezniük kell az ország rövid lejáratú, azaz egy éven belül lejáró külső adósságát. Az MNB statisztikái szerint ez a mutató a múlt év végén 28 milliárd euró körül mozgott. A jegybanki devizatartalék az elmúlt néhány évben a korábbiakhoz képest magasabb volt. A tartalékok a korábbi évek 10-17 milliárd eurós szintjéről azt követően nőttek 30 milliárd euró fölé, hogy a válság nyomán 2008 végén súlyos pénzpiaci zavarok keletkeztek Magyarországon is. Akkor a Nemzetközi Valutaalaptól kapott kölcsön egy részét a jegybank a devizatartalékok közé sorolta, ezzel is jelezve a piacnak, hogy nagyobb garanciatartalékkal rendelkezik. Egyebek között ennek az intézkedésnek is köszönhetően sikerült akkor elkerülni a forint és más pénzügyi eszközök összeomlását. A tartalékok szintje azóta 30 milliárd euró felett volt, a történelmi csúcs 2011. szeptemberében volt 38,8 milliárd eurón.
A jegybanki intézkedések közül kettő is hatással lehet a devizatartalékok szintjére.
Bizonyosan 3 milliárd euróval csökkenhet a jegybanki devizatartalék az MNB által bejelentett egyik intézkedéstől. Ennek értelmében a bankokkal, illetve más szereplőkkel kötendő megállapodás részeként a jegybank forintért cserébe devizát ajánl fel a devizatartalékból, amennyiben a kérelmező vállalja, hogy azt a rövid lejáratú külső adósság törlesztésére fordítja. Így elvileg csökken a devizatartalék és a rövid lejáratú külső adósság, ami a Guidotti-Greenspan tartalékszint-szabály értelmében semleges hatást vált ki, azaz a tartalék-megfelelés nem változik. A bankok esetében az történne, hogy a bankok a jegybanknál tartott, jelentős kéthetes kötvényállományból "vennének ki" forintot, azt váltanák devizára a jegybanknál, és ezzel a devizával törlesztenék rövid lejáratú külső adósságukat. A jegybank szerint az állam is jelentkezhet erre az intézkedésre, amennyiben növeli a forint denominációjú állampapírok kibocsátását, és az így nyert többlet forintbevételt a jegybanknál devizára váltva, törlesztené az egy éven belül lejáró devizaadósságát. Egy ilyen lépéshez azonban a kormány, illetve az Államadósság Kezelő Központ kezdeményezése kell.
Az ÁKK honlapján fellelhető adatok szerint 2013. áprilisához képest egy éven belül mintegy 1205 milliárd forintnyi, azaz nagyjából 4 milliárd euró devizaadóssága jár le az államnak. Az intézkedésnek egyébként hatása lehet a jegybank eredményére is, hiszen - amennyiben a pénzintézetek veszik igénybe az eszközt - a csökkenő kéthetes kötvény-állomány miatt alacsonyabb kamatfizetési kötelezi a jegybankot. 1000 milliárd forinttal alacsonyabb kötvényállománnyal és a jelenlegi, 5 százalékos alapkamattal számolva ez 50 milliárd forintos megtakarítást eredményezhet a jegybanknak. Egy másik intézkedés, a kkv-k számára felajánlott, a kkv-k devizahiteleinek forintosítását célzó intézmény csak abban az esetben érinti a devizatartalékokat, amennyiben a jegybank a devizatartalék terhére teremti elő a törlesztéshez szükséges devizát. Ez legfeljebb 1 milliárd euróval csökkentené a tartalékot, bár csütörtökön a jegybank szakemberei jelezték, hogy ebben a kérdésben még nem született döntés.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
