Nagyot nőtt a fizetési mérlegtöbblet a második negyedévben az MNB szerint.

Már egy hónap múlva eltörölhetik a cseh korona árfolyamküszöbét, amelyet a svájci frankéhoz nagyon hasonlóan vezettek be 2013-ban. Sokan a deviza erősödésére játszanak, de könnyen megégethetik magukat, hasonlóan a 2015 elején svájci frankra spekulálókhoz. Egy biztos, valaminek előbb-utóbb történnie kell.

Mind a kéthetes-, mind az egynapos betétekből szépen ment kifelé a pénz a jegybank friss statisztikái szerint.

A héten hozzányúlt a sokak által szentnek tartott devizatartalékhoz az MNB. A jegybank gazdaságélénkítésre költ belőle, pedig eredeti szerepe szerint nem arra való. Miért van szükség a tartalékra és mire használhatja az MNB?

A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint Magyarország nemzetközi tartalékai februárban 2,47 milliárd euróval csökkentek. Az ország devizatartalékai jelenleg 34,7 milliárd euróra rúgnak. A jegybank devizatartalékai tavaly február óta nem voltak ilyen alacsony szinten.

Az év végi törvényalkotási dömping nem változtat lényegesen az államadósság finanszírozási igényén. Az MNB és az ÁKK megállapodásának része, hogy a jegybank nem jelenik meg a nemzetközi tőkepiacokon, az ÁKK pedig a hazai bankközi piacon, így a hazai deviza-államadósságok törlesztése automatikusan vagy új kibocsátásokból, vagy az erre szolgáló tartalékokból történik.

Sűrűsödnek a vélemények azzal kapcsolatban, mi is lehet a kormány valódi terve az MNB-vel, többek szerint egyfajta quantitative easing-re, azaz a gazdasági növekedést, beruházásokat segítő pénzkibocsátásra szeretnék felhasználni. Aminek a következménye például a tartósan gyengébb forint és magasabb infláció lehet.