A végtörlesztés fáj a legjobban a bankoknak
A HVG a mentőöv kidolgozására rálátó, nevük elhallgatását kérő banki forrásai szerint a pénzintézetek még abba is beleegyeznének, ha a kedvezményes végtörlesztés december végéig fennmaradna, viszont azt kérik a kormánytól, hogy a végtörlesztésből eredő árfolyamveszteség egyharmad részét vállalja be az állam: ezt tegyék levonhatóvá az idei bankadóból.
A végtörlesztők számának csökkentése érdekében a bankok azt is szeretnék elérni, hogy a kormány tegye lehetővé a végtörlesztésre jelentkező ügyfelek kérelmeinek elutasítását, ha valami nem lenne rendben a devizahitelt kiváltó hitelükkel vagy nem tudnák időben igazolni, hogy elegendő pénzük van a végtörlesztésre.
Gyuris Dániel, a Bankszövetség elnöke korábban már jelezte: a bankrendszer öt év alatt több száz milliárd forintos áldozatvállalásra hajlandó a végtörlesztés miatt, ha a kormánynak átadott javaslatról egy csomagban sikerül megállapodni.
Elfelejtenék a svájci frankot
|
Kik tárgyalnak? November 22-én a nemzetgazdasági miniszter háromfős tárgyalódelegációt nevezett meg a bankszövetséggel tartandó konzultációhoz. A háromfős delegációt Pleschinger Gyula pénzügypolitikáért felelős államtitkár vezeti, tagoknak a Magyar Nemzeti Banktól Nagy Márton igazgatót, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől pedig Balogh László alelnököt kérte fel Matolcsy György. Az jegybank ezzel szemben azt közölte: hivatalos írásos megkeresés nem érkezett az ügyben, így az MNB nem is nevezte meg delegáltját - de ha megkérdezik őket, akkor Király Júlia alelnököt küldik. Végül így is lett: az MNB sajtóosztálya megkeresésünkre megerősítette, hogy a Magyar Nemzeti Bankot a megbeszéléseken Király Júlia alelnök képviseli. |
A HVG értesülései szerint a bankok végül mégis megállapodtak abban, hogy támogatják a devizahitelek forintra váltásának ötletét, de csak a bedőlt, 90 napon túli késedelembe esett adósok esetében. A forintosítást kérés nélkül végrehajtanák a bankok, ha az adósok nem jeleznék, hogy nem akarnak élni a lehetőséggel. Egy ilyen lépés, amennyiben a jelenlegi piaci árfolyamon történne, hatalmas árfolyamveszteséget jelentene az adósoknak, hiszen például egy svájci frank alapú hitel esetében a svájci frank jelenleg mintegy 30-40 százalékkal többe kerül annál az árfolyamnál, ahol az adósok többsége felvette devizahitelét. Ennek kompenzálására a bankok több elemet is javasoltak: egyrészt az MNB-től a piaci ár alatt vennének eurót, másrészt az árfolyamveszteség egy további részét is átvállalnák az adósoktól.
A bankok kiterjesztenék az eszközkezelőre jogosult adósok körét is, emellett arról is próbálják meggyőzni a kormányt, hogy az eszközkezelő által megvásárolt ingatlanok számát növeljék a többszörösére.
Vonzóbbá tennék az árfolyamrögzítést
A HVG információi szerint a bankok nemcsak a bedőlt hitelek tulajdonosainak a megsegítésére, hanem a még törlesztő adósok terheinek enyhítésére is tettek javaslatokat a kormánynak. Ez lényegében az árfolyamvédelmi program kiterjesztése és rugalmasabbá tétele lenne. A bankok szerint minél több fizető adóst arra kell ösztönözni, hogy belépjen a programba. A cél ugyanis az, hogy minél több hitelest megvédjenek az árfolyamváltozások kedvezőtlen hatásaitól.
Hogy vozóbbá tegyék a konstrukciót és kisebbek legyenek a védelmi időszak utáni terhek, az adósoknak elengednék a gyűjtőszámla kamatát, amit részben lenyelnének a bankok, részben az államnak kellene állnia. Emellett hosszabb idő állna az adósok rendelkezésére, hogy eldöntsék, belépnek-e a programba.
Hogy enyhítsék a bankok kockázatát és az adósok későbbi terheit, a bankok árfolyamsávokat is meghatároznának: az alsó árfolyamsávban a frankhitelek törlesztési árfolyama az eddig is meghatározott 180 forint maradna, azonban ha a piaci árfolyam átütne egy szintet, akkor a rögzített árfolyamot is megemelnék. Amennyiben az árfolyamok változása messze túllépne az eddigi történelmi csúcsokon, az államnak is be kellene szállnia a terhek viselésébe.
A HVG értesülései szerint az adósoknak lehetővé tennék azt is, hogy egy összegben visszafizessék a gyűjtőszámla-tartozást. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a gyűjtőszámlán felhalmozódott összeget az adósok csak a devizahitellel párhuzamosan törleszthetik a védelmi időszak után.
Szász Károly: alapos munka, de ennél több kell
Szász Károly, a PSZÁF elnöke a Privátbankárnak adott exkluzív interjúban azt mondta: a Bankszövetség által beadott program számos jó elemet tartalmaz. A javaslatcsomag a leginkább rászoruló, legnagyobb problémát jelentő ügyfelek vonatkozásában fogalmaz meg lépéseket, és jó elképzelés volna a rögzített árfolyamon történő, gyűjtőszámlás törlesztés továbbfejlesztése is. Szász Károly szerint azonban javaslat nem kínál teljes, átfogó megoldást: nem ad választ arra, hogy hogyan fogja a rendszer egésze a devizakockázatot kezelni, hogy tudják a bankok a devizahitelekhez szükséges devizaforrásokat hosszabb távon garantálni. Kérdéses az is, hogy hogyan lehet a devizahiteleket a kamattranszparencia elvét betartva biztonságosan, hosszabb távra rögzített kamatszint mellett nyújtani az ügyfeleknek.
"Mindent egybevéve a javaslatcsomag nagyon alapos munka, ami sok részletében közösen továbbgondolandó, de sok mindenre nem terjed ki. Úgy gondolom, hogy amennyiben születik megállapodás az állam és a Bankszövetség között, annak tágabb körűnek kell lennie, mint hogy csak a végtörlesztéssel vagy annak csak egy részével foglalkozzunk" - mondta a Privátbankárnak a PSZÁF elnöke.
Szász Károly a svájci frank alapú hitelek átváltásáról is beszélt a Privátbankárnak: a Bankszövetség kiszivárgott javaslataival szemben azonban a felügyelet nem forintra, hanem euróra váltaná át a teljes magyar devizahitel-állományt. A teljes interjút itt olvashatja >>
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
