Ráadásul emellett több olyan piacfelügyeleti eljárást is lefolytatattak, ahol még a károkozás előtt sikerült megakadályozni az engedély nélküli betétgyűjtést. Ha egy ügyfél jogosulatlan szolgáltatás gyanúját felvető ajánlatot kap, célszerű azt azonnal jeleznie az MNB-nek.
Nem elég az ismerősökben bízni
Az ügyfelek számára alapvető fontosságú, hogy még ügyletkötése előtt azonosítsák a szolgáltatót, a kínált szolgáltatás típusát és kockázatait.
Az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatók esetében azon, például rokonoktól, ismerősöktől érkezett megnyugtató jelzések sem jelentenek biztonságot, mely szerint nekik magas hozamokat fizetett ki az adott szolgáltató: az ilyen típusú ügyleteknél gyakorta a később szerződők befizetéseiből teremtik elő a korábbi ügyfelek hozamait.
Ha egy ajánlat, megkeresés kapcsán jogosulatlan szolgáltatás gyanúja vetődik fel, javasolt, hogy az érintett befektető haladéktalanul, még a szerződés megkötése előtt jelezze azt az MNB-nek.
A tapasztalatok szerint sokan csak utólag, a kár bekövetkezése esetén kérnek segítséget, noha a jegybank akkor tudja – valamennyi fogyasztó megtakarításainak védelme érdekében – gyorsan kivizsgálni az ilyen eseteket, ha (például ügyféljelzések alapján) időben értesül azokról. Például a Kun-Mediátor ügyében is csak most kapták el Marcsikát. >>>
Ez év decemberig az MNB 25 piacfelügyeleti eljárást zárt le, amelyek kapcsán több mint 2,3 milliárd forint bírságot szabott ki. A még le nem zárt vizsgálatokkal együtt az MNB átlagosan évente mintegy 40-50 piacfelügyeleti eljárást végez. Ezek közül idén több olyan is volt, amelyek nyomán a jogosulatlan betétgyűjtést annak tényleges megkezdése vagy jelentősebb károkozás előtt sikerült megakadályozni. |