Az új rendszer (a MiFID 2 irányelv és a MiFIR rendelet) meglehetősen összetett, ezért a bevezetés egy évet csúszott, a bankok és a pénzügyi cégek még az utolsó pillanatban is kaptak útmutatókat annak érdekében, hogy ne legyen fennakadás az első napokban.
Az érintett cégek összességében dollármilliárdokat költöttek arra, hogy megfeleljenek a szerdán életbe lépő szabályoknak, melyeknek része az is, hogy a részvény típusú ügyleteket egy percen belül, a nem részvény típusú ügyleteket 15 percen belül jelentenie kell majd a felügyeletek/elszámolóházak felé a szolgáltatóknak. A befektetési vállalkozásoknak az eddigieknél részletesebb adatokat kell közzétenniük a kereskedés előtti és utáni adatokról is.
Ez nyilván csak automatizálva képzelhető el, de nem mindenhol készültek el üzembiztosan időre ezekkel a rendszerekkel, vagy ha el is készültek, az első napokban szinte biztosan komoly emberi felügyelet mellett működtetik majd őket, szükség esetén kézzel megadva az adatokat.
Szeniczey Gergő, a jegybank ügyvezető igazgatója korábban a reformok kapcsán megjegyezte: az új szabályok valóban óriási változást jelentenek a befektetési piacon, a szolgáltatóknak viszont azzal is számolniuk kell, hogy az MNB az év elejétől határozottan élni fog a MiFID II rezsim adta új felügyelési lehetőségekkel.
Miért jó a befektetőknek a MiFID 2?
A K&H korábbi összefoglalója szerint a 2018. január 3-ától életbe lépő MiFID 2 (Markets in Financial Instruments Directive) lényege a befektetők minél teljesebb védelme és a befektetési szolgáltatók transzparens működése, de emellett kezelni próbálja az elmúlt évtized technológiai újításait és új szolgáltatás-típusait is. Az új szabályozás várhatóan nagy hatással lesz az elfogadható díjakra és azok struktúrájára, ami az árak és a szolgáltatások minősége szempontjából is növelheti a versenyt a szolgáltatók között.
- Nagy újdonság, hogy az új szabályozás bevezeti a függő és független befektetési tanácsadás fogalmát attól függően, hogy jellemzően egy vagy több kibocsátó (pl. alapkezelő, kibocsátó) eszközeit kínálják a tanácsadás során.
- A független tanácsadóknak jellemzően minél szélesebb termékskálát kell biztosítaniuk, és nem kötelezhetik el magukat egy kibocsátó termékei mellett. Ezzel együtt csak a befektetőtől jogosultak jutalékot elfogadni, a kibocsátóktól nem.
- A függő tanácsadók ezzel szemben jellemzően egy vagy néhány kibocsátó termékeit fogják kínálni. Szigorú feltételekkel, de elfogadhatnak az ügyféltől eltérő személytől - azaz a terméket kibocsátótól - származó díjazást, de csak abban az esetben, ha az a szolgáltatás minőségének javításával jár.
- Az új tájékoztatási követelmények szerint a befektetési terméket és a szolgáltatást terhelő költségeket külön-külön, évente utólagosan („forintosítva”) is be kell mutatni az ügyfél részére, ami várhatóan az adott befektetési termékek és kapcsolódó szolgáltatások díjterhelésének összehasonlíthatóságát segíti majd.
- A befektetési tanácsadást még alaposabban kell majd dokumentálnia a szolgáltatóknak. Maradnak tehát a befektetést megelőző „tesztek”, de befektetési tanácsadás esetén ún. alkalmassági jelentésben kell majd indokolni, hogy miért azt a terméket ajánlja a befektetési szolgáltató.
A MiFID 2 szabályrendszer összességében a jelenleginél lényegesen szigorúbb elvárásokat fogalmaz meg a befektetési szolgáltatók felé annak érdekében, hogy az ügyfélnek a számára legmegfelelőbb terméket értékesítsék - írta a K&H.
