Nincs baj, de már érződik a válság
A bankrendszer tőkehelyzetének megerősítése fontos lenne az ország esetleges további leminősítésének megelőzése érdekében és az IMF-fel folytatott tárgyalásokon is - mondta a felügyelet elnöke. Szász Károly szerint nincs aggodalomra ok, de már látszik a pénzügyi-gazdasági válság és a pénzügyi közvetítőrendszerre ható különböző itthoni intézkedések együttes hatása. A PSZÁF elnöke emlékeztetett, hogy a válság kitörése óta a különböző európai szabályozó szervek folyamatosan jelzik, hogy szükség van a bankok tőkehelyzetének megerősítésére. Ilyen jelzésnek tekinthetőek az évente elvégzett stressz-tesztek, amelyek extrém feltételek között vizsgálják a szektor teherbíró képességét.
Komoly jelek a stressz-tesztekben - lemaradóban a magyar bankok
A legújabb jelzés az Európai Bankhatóságtól érkezett, amely a legfontosabb 71 bank esetében a hitelezési kockázat tőkeszükségletének mértékét - a szuverén kockázatokra már elszámolt értékvesztések után - az elsődleges alapvető tőke mértékének 9 százalékában állapította meg. A magyarországi bankokkal szemben jelenleg támasztott 8 százalékos tőkemegfelelési mutató a régióban csupán a szlovákiai szintet haladja meg hajszálnyival, az összes többi közép-kelet-európai országban magasabb tőkeszintet írtak elő. A szabályozói tőkekövetelmény ma Bulgáriában és Szerbiában 12, Romániában és Horvátországban 10 százalék.
A PSZÁF elnöke elmondta, hogy a magyarországi bankoktól megkövetelt tőkeszint nemcsak a környező országokétól marad el, hanem a válság után kialakult európai trendektől is. A tőkét mérséklik azok az államháztartást erősítő hazai intézkedések - a bankadó, a különböző fogyasztóvédelmi intézkedések, a végtörlesztés bevezetése, a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása -, amelyek a bankrendszer jövedelmezőségének a csökkenéséhez vezettek.
A felügyelet így indokoltnak látja, hogy a magyar bankok esetében a jelenleginél magasabb tőkeszükségletet állapítsanak meg, amit minél gyorsabban be kellene vezetni a PSZÁF szerint. Szász Károly emlékeztetett arra, hogy Ausztria - ugyancsak a hitelminősítőkkel és az IMF-fel tárgyalva - nemrég korlátozó intézkedéseket vezetett be bankrendszere biztonságának, ellenálló képességének erősítésére, megelőzendő az osztrák államadósság leminősítését. Más uniós tagállam is készül hasonló lépésre. A bankrendszer tőkehelyzetének megerősítése a PSZÁF elnöke szerint azért is fontos, mert nagymértékben csökkenthetné az újabb leminősítés veszélyét, és az IMF is pozitívan értékelne egy ilyen kezdeményezést.
2013: cél a Bázel III
A felügyelet javaslatait már megvitatta a Pénzügyi Stabilitási Tanács, a véglegesített javaslatot a PSZÁF múlt pénteken eljuttatta a nemzetgazdasági miniszterhez. A javaslat lényege, hogy a hitelezési kockázat első pillér szerinti, jelenleg 8 százalékos tőkeszükségletét meghatározott méretnagyság feletti bankoknál megemelnék, amelyeknek az idén június 30-i szabályozói tőkeszükséglethez képest keletkezett tőkenövekményt még 2012-ben elő kellene teremteniük. Azért jövő év végéig, mert az Európai Unióban 2013. január 1-jétől vezetik be a Bázel III szabályozási koncepciót. Az elnök elmondta, hogy szívesen csatlakozna azon államok - Svédország és Ausztria - felügyeleteihez, amelyek már bejelentették, hogy a Bázel III tőkekövetelményeket 2013-tól egy lépésben, átmeneti idő nélkül akarják érvényesíteni.
Szász Károly szerint ugyanakkor veszélyei is vannak annak, ha egy egységes piacon nem koordináltan vezetnek be intézkedéseket, mert egyenlőtlen feltételeket teremtenek az ott működő intézmények számára. Ezért is fontos, hogy a meghozott intézkedéseket kellő időben, megfelelően kommunikálják a nemzetközi szervezetek felé. A felügyelet olyan szinten állapította meg a magyarországi első pillér szabályozói tőkeszükségletét, hogy a hazai bankok elsődleges alapvető tőkéje elérje az EBA által e mutatóra előírt 9 százalékos mértéket. Az elnök arra számít, hogy a bankok "pozitív megértéssel" fogadják a javaslatot, amely összhangban van a nemzetközi gyakorlattal. Azt mondta, hogy a felügyelet nem fogja megengedni, hogy az új tőkekövetelményt a hitelezési aktivitás csökkentése, illetve az eszközök kockázati súlyának átalakítása révén érjék el a bankok.
Hét, illetve három forinttal nőnek a piaci árak. 
