Unortodox tanok kerülnek a jegybank folyóiratába is

Nem csak MNB-sek írnak

A gazdasági válság rávilágított arra, hogy szükség van a közgazdasági gondolkodás megváltoztatására, e cél elérésének szolgálatában áll a novembertől megújuló Hitelintézeti Szemle is, amely a bank szerint hiánypótló szerepet tölt be a tudományos, közgazdasági folyóiratok között - mondta Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kiadványt bemutató sajtótájékoztatón.

A tudományos folyóirat célja megjelenési lehetőséget biztosítani azon kutatók, akadémiai szakemberek, oktatók, döntéshozók és döntés-előkészítők számára, akik egyaránt építenek az elméleti és a gyakorlati közgazdaságtan alapjaira, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítanak a válság utáni megváltozott gazdasági folyamatok megértésére.

Az MNB eddigi Bankszemle kiadványa a bank munkatársai számára biztosított publikációs lehetőséget, most a szerzők körét tágítják - mondta P. Kiss Gábor, az MNB költségvetési kutatásokért felelős főosztályvezetője, aki az eddigi és a megújult kiadványnak is főszerkesztője.

A legfrissebb szám tartalmából

Pásztor Szabolcs, a kiadvány koordinátora ismertette a folyóirat novemberi számában megjelent tanulmányokat, amelyek olyan területeket elemeznek, melyek a válság alatt jelentős átalakuláson estek át. A mostani számban a tanulmányok többségét MNB-sek - köztük az elnök és az alnök - jegyzik, a többi szerző a Corvinus Egyetemen oktat vagy tanácsadó cég munkatársa.

A magyar credit crunch 2009 és 2013 közötti történetének bemutatása az okokat, a jellegadó tulajdonságokat és a növekedési szempontból kritikus kkv-hitelezést elemzi. A tanulmány különböző módszerekkel számolva 0,2-0,8 százalék közé becsüli a bank növekedési hitelprogramja (nhp) első szakaszának hozzájárulását a GDP szintjéhez, és 2000-8000 közé teszi az nhp által megmentett, illetve teremtett munkahelyeket.

Egy másik tanulmány szerint a jelenlegi európai fiskális keretrendszer egyre bonyolultabb és átláthatatlanabb, és jó fiskális intézményekhez jó mutatókra van szükség. A tanulmány szerzői egy decentralizált keretrendszerre tesznek javaslatot, amelyben a fiskális célok elérését első szinten ország-specifikus nemzeti szabályrendszer biztosítaná a nemzeti Költségvetési Tanácsok aktív közreműködésével.

Egy, a szanálás reformjának kérdéskörét vizsgáló dolgozat szerint sarkalatos kérdés az, hogy a bank stabilizálásán túl olyan szerkezetátalakítás is történjen, amellyel elkerülhető a szanálást megelőző helyzet megismétlődése.

A közösségi finanszírozás kérdéskörét feszegető tanulmány arra a kérdésre kíván választ adni, hogy valós lehetőséget kínál-e az internet alapú platformokon, egyenként kisösszegű felajánlásokból/befektetésekből gyűjtött forrás a hazai kisvállalatok számára.