A VS.hu-nak adott interjúban az OTP-vezér elmondta, kevés esélyt lát esélyt arra, hogy az az 55-60 milliárd forint, amivel kénytelenek beszállni a pénzintézetek a Quaestor-ügyfelek kártalanításába, valaha is visszajönne. "Vannak egyeztetések arról, hogy ezt majd le lehet vonni valamilyen adóból, de nagy a rizikója, hogy ez nem fog megtörténni" - mondta Csányi. Az OTP vezér a problémát abban látja, hogy létrejön a Quaestor kártalanítási alap, a fedezetek ide szállnak át, és tudjuk, hogy Magyarországon egy egyszerű ügyben is elhúzódhat a felszámolás 8-10 évig.
Van rizikó
"Nos, ez egy elég bonyolult ügy, hogy minimum ennyi ideig eltartson, és csak utána lehet majd tisztán látni, hogy mi az, ami megtérült, és mi nem. A jelenlegi egyeztetések szerint majd ezt követően lehetne valamelyik adóból levonni a befizetett összegeket. Ezért mondom azt, hogy nagy a rizikója, hogy a végén a bankszektor viseli a terheket" - véli.
Csányi szerint ez egyfelől nem fair, de az egész társadalmat is rossz irányba befolyásolja, azáltal, hogy a döntéshozó befektetőknek bizonyos döntéseikért egyszerűen nem kell viselniük a felelősséget.
Az OTP-vezér azzal sem értet egyet, hogy az önkormányzatok adósságát átvállalta az állam, ráadásul úgy, hogy nem vonta felelősségre azokat, akik eladósították a városokat, és nem kaptak kitüntetést vagy dicséretet azok, akik nem adósították el a településüket. "A Quaestor-ügyben ráadásul az is igazságtalan, hogy nagyon sokan vannak, akik éveken keresztül a piacinál magasabb hozamokat értek el, és most őket is kártalanítjuk" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mi a magyarázata annak, hogy másképp kezeli a Quaestor ügyét a kormány, mint a Buda-Cash-ét vagy a Hungáriáét, Csányi azt mondta, talán mert sokkal nagyobb tömeget érint, mint a többi ügy. De ez csak feltételezés a részéről.
Vannak félelmei
Azzal kapcsolatban, hogy korábban a takarékszövetkezetekről Csányi Sándor azt mondta, hogy egyértelműen látszik, hogy az állam nem a verseny tiszteletben tartásával kedvezményez a szereplőknek, és hogy most is vannak-e konkrét félelmei, vagy vannak konkrét jelei a versenysemlegesség megsértésének azt mondta: „Nincsenek olyan konkrét jelei, amiket be tudnék bizonyítani.”
Csányi szerint az elmúlt évtizedekben az MFB úgy jelent meg a piacon, hogy mindenkinek versenysemlegesen kínálta a termékeit, vagyis a teljes bankrendszeren keresztül lehetőség volt ezek közvetítésére. "Nagyon fontos, hogy ez így maradjon, és ne egyes csoportok kapják meg az egyes termékek értékesítésének lehetőségét. Ezzel kapcsolatban azonban vannak félelmeim. Egyes állami tisztviselők vagy MFB-vezetők részéről voltak olyan nyilatkozatok, hogy az agrárhitelezés, bizonyos Európai Uniós támogatások folyósítása majd az MFB-FHB-Posta-Takarékbank-takarékszövetkezetek által, vagyis a nemzeti pénzügyi szolgáltató központon keresztül fog történni. Most jelent meg egy kormányhatározat az EU-s források közvetítésében résztvevők kiválasztására, és aggódom, hogy valóban piaci alapon dől-e majd el, hogy ki milyen megbízásokat kaphat. Vannak félelmeim, hogy versenysemleges jogi környezetben is lejtős pályát alakítanak ki" - mondta Csányi Sándor.
Nem miatta csökken az áfa
Arra a felvetésre, hogy sertésáfa csökkentésével Csányi húsos cégei nyernek a legtöbbet, kizárt dolognak tartja, hogy a kormány döntésében bármilyen szerepe lenne annak, hogy ebben az iparágban érdekelt. "Eddig is az voltam, mégis magas volt az áfa" - mondta, megjegyezve: a sertésáfa csökkentése fehéríti a gazdaságot, és ez mindenkinek alapvető érdeke.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legnagyobb visszaélés a húsiparban, elsősorban a sertéshús területén van, és már a félsertésekre, élő sertésekre korábban bevezetett áfacsökkentés is tisztította a piacot.
Bankot vesz az OTP
Arra a kérdésre, hogy az OTP is versenyben áll most bármilyen akvizícióért, Csányi igennel válaszolt. "Az egyik országban, ahol már jelen vagyunk, ott egy kis bankot vásárolunk 2 hónapon belül. A szinergiákat ott tudjuk a legjobban érvényesíteni, ahol már van OTP-érdekeltség. Ezekben az országokban mindent megvizsgálunk, ami eladó, és ha kisebbek vagyunk, próbálunk elérni egy ésszerűbb üzemméretet. Ahol nem vagyunk még jelen, ott csak akkor vásárolunk, ha nagyobb bankot tudunk venni, 10 százalék körüli piaci részesedéssel" - mondta.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
