9p
2010-től a bankok fölé egy új védőernyő került; már nemcsak egyedileg felügyelték őket, a rendszerszintű kockázataik feltérképezésére és korlátozására létrejöttek a makroprudenciális hatóságok. A hatékony kockázatkezeléshez a hatóságok kijelölése azonban nem elegendő, gyors reagálású, célzott eszközöket is biztosítani kell számukra. Az EU által létrehozott eszköztár felülvizsgálata most zajlik. Az erre épülő, de kibővített hazai eszköztár jó például szolgálhat a továbbfejlesztésre, hiszen számos EU-s dilemmára hazai szinten jól működő megoldások születtek.

Szombati Anikó, az MNB szakértőjének szakcikkét tesszük közzé a Privátbankár.hu-n.

Azt, hogy a rendszerszintű kockázatok feltárása és kezelése szükséges, a 2007-2008-as pénzügyi válság mutatta meg. Arra, hogy ezt ki végezze el és milyen eszközök szükségesek hozzá, nem volt kész recept, az egyes országoknak maguknak kellett azt kidolgoznia. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) 2010-ben alapvetően a pénzügyi rendszerben meglevő ciklikusság tompítására alkalmas ún. anticiklikus tőkepuffert ajánlotta tisztán makroprudenciális eszközként.

Az európai jogszabályok 2014-től a ciklikus mellett az ún. strukturális, vagyis a bankrendszer szerkezetéből és a bankok közötti kapcsolatok intenzitásából fakadó kockázatok megelőzésére szolgáló eszközöket is adtak a tagállamok kezébe (például rendszerkockázati tőkepuffer). Mindemellett lehetőség nyílt néhány, korábban csak egyedi intézményi kockázati fókusszal kigondolt szabályozó eszköz általános, rendszerszintű szemlélet alapján való alkalmazására is, például az ingatlanpiaci túlfűtöttség esetén bevezethető szigorúbb hitelkockázati súlyok formájában.

Az egységes európai szabályokon túl az egyes tagállamoknak lehetősége van – saját bankrendszerük, a pénzügyi közvetítés mélysége, más országokkal való összekapcsoltsága, a fogyasztók kockázati tudatossága, a bankrendszer nemzetgazdasági súlya alapján – további, a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzésére vagy hatásának tompítására alkalmas eszközöket is definiálni. Ennek a rendszernek a bevezetésekor az EU döntéshozói egy két éves teszt-időszakot határoztak meg és 2016-ra be is ütemeztek egy felülvizsgálatot.

A hazai eszköztár kialakításához első körben be kellett azonosítani azokat a múltból ismert rendszerszintű kockázatokat, amik akár Magyarországon, akár a világ más részein a korábbiakban jelentős válságokat okoztak, és amelyeknek a jövőbeli előfordulását mindenképpen el szeretnénk kerülni.  A 2008-at megelőzően elterjedt és dominánssá vált lakossági devizahitelezés, a vállalati szegmensben szintén devizában történő, utóbb túlhitelezésnek minősíthető projekthitelezés, a banki mérlegekben a devizális és lejárati összhang fájó és veszélyes hiánya mind azt alapozta meg, hogy Magyarországon széleskörű beavatkozási eszközök szükségesek. A kockázatos tevékenységek vagy kitettségek beazonosítását követően meg kellett találni a hatékony beavatkozási módokat is. A célterületeket és a hozzájuk rendelt eszközöket mutatja a következő ábra:

1. ábra: Az MNB rendszerkockázati céljai és eszköztára. Forrás: MNB

A hazai eszközök alkalmazásának első eredményeiről, azok hatásosságáról az MNB a nemrégiben megjelent első Makroprudenciális jelentésében számolt be.

Mindeközben az európai szabályok alkalmazási tapasztalatait az Európai Bizottság (Bizottság) is elkezdte összegyűjteni. Ennek első lépéseként 2016 őszén egy konzultációs folyamat zajlott, ahol az eszköztár koherenciáját, átláthatóságát és hatásosságát bármely intézmény vagy szervezet véleményezhette. A Bizottság konzultációs dokumentuma maga is felhívja a figyelmet a legfőbb problémákra, az egyedi és a makroprudenciális eszközök közötti határvonal hiányára, az ezeket alkalmazó hatóságok együttműködésében levő hiányosságokra, valamint az egyes eszközök alkalmazási feltételei közötti ellentmondásokra.

Ha áttekintjük a Bizottság által felvetett dilemmákat, illetve lehetséges megoldási irányokat és megvizsgáljuk, hogy az EU szabályokra alapozva, de azokat kiegészítve Magyarországon hogyan épül fel a makroprudenciális tevékenység, az látható, hogy nálunk számos olyan működőképes megoldás született, ami az EU-ban még csak kérdésfelvetés szintjén jár.

Ezeket az alábbi táblázat összesíti:

1. táblázat: EU dilemmák és előremutató hazai megoldások a makroprudenciális eszköztárban
Problémás pontok a makroprudenciális funkció működtetésében EU dilemma Magyar megvalósítás
Rendezetlen viszony a makroprudenciális hatóság és a felügyelet között Az elkülönült felügyeleti és makroprudenciális hatóságok elvben egymást kioltó intézkedéseket is hozhatnak, nincs formális együttműködési kényszer a makroprudenciális jellegű intézkedések esetén a felügyelettel A felügyelet és makroprudenciális hatóság egy intézményen belül található, mindkettő döntéseit egy testület, a Pénzügyi Stabilitási Tanács hozza
Túlzott hitelkiáramlás megfékezésére leghatékonyabban alkalmazható eszközök hiánya Az EU szabályozásból hiányzik a hitelfedezeti ráta (LTV) és a jövedelemarányos törlesztőrészletre (PTI) vonatkozó limitek előírásának lehetősége MNB törvény lehetőséget ad e szabályok életbe léptetésére, 2015. január óta érvényben is vannak
Az ingatlanpiaci túlfűtöttség megfékezésére szolgáló eszközök alkalmazhatatlanok Ingatlanpiaci túlfűtöttség esetén alkalmazható magasabb kockázati súlyok felügyeleti eszközök, így csak ex post, a buborék kialakulása után alkalmazhatók A kockázati súlyok makroprudenciális eszközök, előretekintő jelleggel is alkalmazhatók
Az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények meghatározása és tőkekövetelménye nem konzisztens A „too-big-to-fail” kockázatoknak kitett intézményeknek csak a beazonosítása és a nevek nyilvánosságra hozatala kötelező, automatikusan nem kapcsolódik hozzájuk kockázatcsökkentő eszköz MNB makroprudenciális politikája minden ilyen intézményhez rendel tőkepuffer-követelményt
A tőkepufferek közötti választás nem a kezelni kívánt kockázat, hanem a maximálisan előírható érték alapján történik A rendszerkockázati tőkepuffert használják a „too-big-to-fail” kockázatokra ahelyett, hogy az erre dedikált tőkepufferrel kezelnék A kétféle kockázat elkülönült kezelése, a rendszerkockázati tőkepuffer célzott használata
Nincs dedikáltan a rendszerszintű likviditási kockázatok kezelésére szolgáló eszköz Az LCR (és bevezetését követően az NSFR) mikro- és makroprudenciális eszköz is lehet LCR makroprudenciális eszköz, emellett önálló eszközök (DEM, DMM, JMM) devizális és lejárati összhang szabályozására
Megjegyzés: a táblázatban használt rövidítések a következő fogalmakat takarják:
LTV: Loan-to-Value ratio (Hitelfedezeti ráta),
PTI: Payment-to-Income ratio (Jövedelemarányos törlesztőrészlet),
LCR: Liquidity Coverage Ratio (Likviditásfedezeti ráta),
NSFR: Net Stable Funding Ratio (Nettó Stabil Finanszírozási ráta),
DEM: Devizaegyensúly-mutató,
DMM: Devizafinanszírozás-megfelelési mutató,
JMM: Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató.
Forrás: MNB

Azt, hogy az európai eszköztár mikor és milyen mélységben alakul majd át, egyelőre homály fedi. Mindenesetre elvben már most is áll rendelkezésre megfelelő számú eszköz ahhoz, hogy a fennálló rendszerszintű kockázatokat a tagállamok kezeljék.

Mint a fenti összesítésből is látható, korántsem egyértelmű azonban, hogy ezen eszközöket pontosan melyik intézmény hivatott alkalmazni, illetve ha elmarad egy szükséges beavatkozás, azt később kin lehet számon kérni. Az európai felügyeleti reform felemás eredményeket hozott e tekintetben. Az évtizedes halogatás után 2014-ben a Bankunió elindulásával az EKB égisze alatt létrejött egy olyan egységes felügyeleti hatóság, amely 19 tagország esetében egy személyben felel az egyedi bankfelügyeletért, illetve makroprudenciális jogosítványai birtokában az elsődleges felelősséget viseli ezen tagországok rendszerkockázatainak alakulásáért is. Mindemellett az EU-szinten nem definiált beavatkozási eszközök továbbra is a tagországi makroprudenciális hatóságok birtokában maradtak, így elvben a rendszerszintű kockázatok elhárításának felelőssége tagországi szinten is megmaradt. Ez pedig azzal jár, hogy mind a kockázatok feltárásában, mind azok hathatós kezelésében a két részre szakadt felelősség azt eredményezheti, hogy végül senki sem avatkozik be.

De mi a gyakorlati tapasztalat? Az EKB immár két éve működteti az egységes bankfelügyeletet. Ebben a két évben az eurozóna bankrendszere még mindig nem jutott túl a 2008-as válság örökségén, ráadásul az alacsony kamatkörnyezet és a régóta fennálló strukturális problémák, mint például a túlbankosodás tovább gyengítették. A Brexit szavazás után a piac is egyértelműen jelezte, csak azokat a bankrendszereket hajlandó finanszírozni, akik ellátják a feladatukat, vagyis hitelezik a gazdaságot. Akiknek viszont a tőkéjét és a likviditását a nemteljesítő portfoliók kötik meg, lásd az olasz bankrendszer 350 milliárd eurós NPL állományát, ott komoly fenntarthatósági dilemmák merülnek föl. Szükség van tehát rendszerszintű beavatkozásra? Alighanem igen, hiszen a prudens értékelés és céltartalék-képzés elvárása nem elegendő, a rossz portfoliók leírása, mérlegből való kikerülése segíthet csak. Ki tudná ezt kikényszeríteni? Megtehetné a helyi jegybank, de az EKB is. Mivel egyelőre az egész bankrendszert érintően a kommunikációs eszközök alkalmazásán kívül egyik hatóság sem tett konkrét lépéseket megállapítható, hogy ez nemcsak az egyes döntéshozó személyek, de az intézményrendszer problémája is.

Az eurozónán kívüli országokban, köztük Magyarországon is egyértelműbb a helyzet. Egy dedikált makroprudenciális hatóság egyértelműen számon kérhető, ha a bankrendszer nem látja el alapvető gazdaságfinanszírozó funkcióját, mert mondjuk önmaga is bajban van. Ennek elkerüléséhez és a kockázatok felderítéséhez folyamatos éberség, éleslátás és megfelelő prioritások kellenek. A kockázatok ingerküszöböt átlépő szintre emelkedésekor pedig határozottság és állhatatosság szükséges, hogy a beavatkozás a banki érdeksérelmek ellenére is megvalósulhasson. 2013 óta az MNB számos ilyen döntést meghozott már, ahol részben a múltból örökölt rendszerkockázatok kezelése, részben a jövőbe tekintő kockázatcsökkentő megfontolások alapján makroprudenciális beavatkozások történtek. Bár kis nyitott gazdaságként egyébként is alacsonyabbnak kell nálunk lennie a kockázati toleranciának, összességében megállapítható, hogy a válság örökségének feldolgozásában az EU átlagnál lényegesen jobban állunk.

Címkék: Pénzügyi szektor

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Leolvadtak az amerikai tőzsdék
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 16:26
Szerény csökkenéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok szerdán.
Pénzügyi szektor Fontos változás jön az OTP fintech cégénél
Herman Bernadett | 2025. július 1. 12:50
Július 1-től SimplePay Zrt. néven folytatja a működést a fizetési megoldásokat fejlesztő és üzemeltető OTP Mobil Kft. Mostantól SimplePay márkanév alatt egységesítik a vállalkozásoknak kínált digitális fizetési megoldásokat.
Pénzügyi szektor Új korszak indul a bankolásban, minden bankszámlás érintett
Herman Bernadett | 2025. július 1. 12:41
Elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) működésének első szakasza, amely a legkorszerűbb technológiát felhasználva, a másodperc tört része alatt képes felismerni a banki utalásokat célzó csalásokat. A nemzetközi szinten is egyedülálló rendszer része a jegybank „öt csapás” intézkedéssorozatának, amelyet Varga Mihály jegybankelnök jelentett be június elején.
Pénzügyi szektor Meghosszabbították a kamatstopot, de szükség van rá?
Herman Bernadett | 2025. június 30. 20:14
Marad az év végéig a kamatstop. A kormány 300 ezer megmenekített családról beszél, a valóságban ennek a tizede sem szorul rá az intézkedésre. Az immár több száz milliárd forintos, nagyrészt fölösleges adósmentés összegét hasznosabban is el lehetne költeni – erről is beszélt főmunkatársunk, Herman Bernadett a Trend FM héfői adásában. 
Pénzügyi szektor Az amerikai GDP a vártnál is jobban csökkent az első negyedévben
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 16:21
Az idei első negyedévben az eddig becsültnél jelentősebben, 0,5 százalékkal csökkent évesítve az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai hivatala, a Bureau of Economic Analysis csütörtökön ismertetett végleges adata szerint.
Pénzügyi szektor Új adószabályok jönnek – ezeket érdemes tudni
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 14:21
A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett új adócsomag. A jogszabály számos, eddig veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott előírást emelt törvényi szintre, és több ponton is módosította a már érvényben lévő adózási és számviteli szabályokat. Szakértő foglalja össze a legfontosabb változásokat.
Pénzügyi szektor Különleges engedélyt adtak a világ legrégebbi bankjának
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 16:04
Az Európai Központi Bank (EKB) feltételekkel ugyan, de engedélyezte az olasz Monte dei Paschi di Siena (MPS), a világ legrégebbi, ma is működő, 1472-ben alapított bankjának azt a tervét, hogy fölvásárolja nagyobbik versenytársát, az 1946-ban alapított Mediobanca Banca di Credito Finanziario pénzintézetet.
Pénzügyi szektor Nagy bejelentésekre készül a Hungarikum Alkusz
Herman Bernadett | 2025. június 25. 15:02
Felvásárlások, tőzsdére lépés, a közvetítői szakma presztízsének javítása, szabályozókkal való együttműködés az extraprofitadó jövőbeli helyzetéről – Keszthelyi Erik, a Hungarikum Alkusz elnök-vezérigazgatója komoly célokat tűzött ki maga elé. Az extraprofitadót kivezetné 2027-től, mert a szektorban és a biztosítókban bizonytalanság van, ami visszaveti az iparágban a fejlesztéseket. 
Pénzügyi szektor Tovább erősödik a rendkívüli összefogás: az Allianz Hungária is csatlakozott
Natív tartalom | 2025. június 24. 16:40
Egyre több hazai biztosító ismeri fel azt, hogy a jövő biztosítási szakembereinek képzése nemcsak egy vállalat belső érdeke, hanem az egész szektor versenyképességének záloga és közös felelőssége. Az Allianz Hungária csatlakozásával már öt meghatározó piaci szereplő sorakozott fel a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) átfogó, felsőfokú képzési programja mellé. A kezdeményezés célja nem kevesebb, mint a magyar biztosítási kultúra színvonalának érdemi emelése, a szakma presztízsének visszaépítése, és egy olyan tanácsadói utánpótlás biztosítása, amely képes érdemben válaszolni a jövő ügyféligényeire.
Pénzügyi szektor Global Capital: ismét Magyarország a régió legjobb kötvénykibocsátója
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 16:07
A januári 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) munkáját két szakmai díjjal ismerte el a Global Capital nemzetközi pénzügyi szaklap – tájékoztatta az MTI-t az ÁKK csütörtökön.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG