Bár nem törli el, ám hallgat az idők szavára a kormány, s hozzányúlt a kártyás fizetések tranzakciós illetékéhez. A héten beterjesztett adójogszabály ugyanakkor számos érdekes kérdésre ad okot.
Az illeték alapját az előző naptári év összes fizetési műveletének összege adja ki - azaz a jövő évben a kártyák 2014-es költései alapján számolják ki a fizetendő illetéket. Ez a lépés annak fényében érthető, hogy a bankok eddig - néhány kivételtől eltekintve - nem terhelték át a kártyás vásárlás 0,3 ezrelékes mértékét. A szabályozás révén egyszerűbbé válik az illetékfizetés - nem filléreket kell nyilvántartani és elutalni tranzakciónként a büdzsébe.
Maximált illeték
A szabályozás újabb eleme, hogy a kártyánkénti illeték mértékét is maximálják. Eszerint az illeték mértéke legfeljebb évi 800 forint lehet. Ezt 267 ezer forintos éves költéssel elérhető. Az MNB adatai szerint az idei első félév során az egy kártyára jutó átlagos havi költés 19897 forint volt, azaz alig 10 százalékkal kevesebb, mint a felső határ.
További könnyítést jelent ugyanakkor, hogy a törvénytervezet szerint 500 forint lesz a maximális illeték abban az esetben, ha az adott bankkártya érintésmentes/egyérintéses (contactless) funkcióval is rendelkezik és az év során használják is ezt a funkciót. Mindez azt jelenti, hogy maximálisan 166 ezer forintos fizetésen felül az ilyen plasztikok után már nem illeték-köteles a fizetés
Ami a contactless kártyák számát illeti: félév végén 2,7 millió ilyen plasztik volt forgalomban, amely az összes kártya 30,3 százalékát jelenti. A növekedés ugyanakkor bámulatos: egy évvel korábban még csak a plasztikok 10,8 százaléka volt képes érintésnélküli funkcióval működni. A szabályozás vélhetően újabb lökést ad majd az ilyen irányú fejlesztéseknek.
Rávenni az ügyfelet?
És itt érkeztünk el az első kérdéshez. A szabályozás ugyanis a kedvezőbb illetékmértéket ahhoz köti, hogy a plasztikot ügyfele használja is az új módon. De hogyan bírja rá a bank az ügyfelet a contactless technológia használatára? Abban biztos nem lesz hiba, hogy az automaták fejlesztése megtörténik majd - a POS-ek 41,5 százaléka már ma is képes így működni, s például a MasterCard 2016-tól egyetlen POS-cserét sem enged végrehajtani a világban, ahol nem contactless automatát helyeznek el. (Persze, Magyarország e tekintetben előrébb jár.) Ugyanakkor még mindig furcsa kérdés, hogy a bankot lehet-e büntetni azért, mert ügyfele szereti a hagyományos, "bedugós" fizetést?
Egypólusú piac
A jelenlegi szabályozás életbelépése után ugyanakkor aligha lesz olyan bank, amelyik nem a MasterCardot választja: a VISA ugyanis ma még mindig csak pilot-projektben teszteli a contactless technológiát Magyarországon, a kibocsátott 2,7 millió contactless plasztiknak legalább 90-95 százaléka jelenleg MasterCard vagy Maestro logó alatt fut.
Az amerikai diplomácia magas szinten képviselteti magát. 
