Jó eséllyel ez a hét is pozitívan zárul a részvénypiacok számára. Ma az európai indexek fél százalék körüli pluszban vannak, az amerikai határidős mutatók is pár ezrelékes emelkedést tudtak produkálni. Friss makroadatok jöttek, az Egyesült Királyságban a kiskereskedelmi eladások májusban 12 százalékkal ugrottak meg az előző hónaphoz képest. Áprilisban még 18,1 százalékos volt a zuhanás. Ugyanakkor a német termelői árak májusban is a negatív tartományban maradtak, ez már nem olyan jó ilyen a gazdaság számára. Erősebb lépésekre sarkallhatja viszont az európai központi bankot.
Itthon a BUX index 0,8 százalékkal megy fel, az OTP egy, a Mol 0,6, a Richter 0,2 százalékos pluszban van. A Magyar Telekom fél százalékkal süllyed. A forint kissé tovább gyengült, 60 fillérrel drágább lett az euró a tegnap estihez képest, így 346,20 forint.
További és frissebb árfolyamok, grafikonok itt láthatók
Az olaj árfolyama két és fél-három százalék közötti pluszban van, amit az Investing.com azzal magyaráz, hogy Irak és Kazahsztán bejelentette, kompenzálni fogja májusi túltermelését. Ez a két ország azok közé tartozik, amelyek eddig túllépték az OPEC-megállapodásban lefektetett kvótákat. Ez a hír csökkenti a túlkínálat veszélyét az olajpiacon. Németországban a Wirecard, amely tegnap is közel 70 százalékkal zuhant, ma újabb 40 százalékot veszített értékéből. (Erről itt írtunk részletesebben.)
1. Trump ismét veszített
Az Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bírósága csütörtökön újabb ütést vitt be Donald Trumpnak, amikor törvényellenesnek nyilvánította az Obama elnök ideje alatt indított “Álmodók program” megszüntetését. Ennek keretében 670 000 ezer fiatalkorú illegális bevándorló számára tették lehetővé a maradást és a munkavállalást. Trumpnak most újabb alacsonyabb szintű bíróságokon kell megvédenie igazát és keresztülvinni a rendelkezést.
Amit az elnökválasztás előtt valószínűleg már nem tud befejezni. Az elnököt ráadásul két új könyv is rossz színben tünteti fel.
2. Meddig tárgyalnak az Európai Unió vezetői?
Ma az Európai Unió vezetői videókonferencián kezdtek tárgyalásokat a 750 milliárd eurós, korábban elhatározott gazdasági segélyprogram végrehajtásáról. A Bloomberg szerint azonban lehet ennek gyors lezárására számítani, csak az előkészítő szakasz indult meg ma.
Ebben a programban a koronavírus által különösen erősen sújtott országok gazdasági talpra állításáról van szó elsősorban. Meghallgatják majd a program ellenzőit, különösen Hollandiát, Ausztriát, Dániát és Svédországot. A befektetők örülnének, ha megegyezés születne a részletekről és valamiféle ütemterv arról, mikor kerül sor a gyakorlati végrehajtásra. Angela Merkel és Emmanuel Macron is arra szólított fel, hogy júliusban egyezzenek meg. Az időtényező itt rendkívül fontos – idézik sokan Merkelt.
3. Vírushelyzet és hiányzó nyájimmunitás
Az USA számos államában továbbra is romlik a vírusstatisztika.
A jó híreket ellensúlyozza a vírusfrontról érkező számos negatív hír. Az USA-ban újra elszabadulni látszik a járvány. Kaliforniában, Arizónában, Floridában és Texasban is új csúcsokat döntöget az új megbetegedések száma, mindeközben New York karantén bevezetését fontolgatja a Kaliforniából beutazókra. Szlovénia egyébként karantént vezetett be a szerbekkel, bosnyákokkal és a koszovóiakkal szemben. Ugyanakkor Pekingben a szigorú intézkedések meghozni látszanak gyümölcsüket, de vuhani tanulmányok azt mutatják, hogy nincs hosszú távú nyájimmunitás – írta az Erste Befektetési Zrt. reggeli hírlevele.
4. Négyszer táncolnak a boszorkányok a harmadik pénteken
Ma van az a nap, amikor számos részvényindex-határidő, részvényindex-opció, részvényopció és részvény-határidő egyszerre jár le. Ezt nevezik négyszeres boszorkányórának vagy boszorkányszombatnak a tőzsdén, minden 3. hónap 3. pénteken szokott bekövetkezni.
Ez nem feltétlenül jár nagyobb árfolyamváltozásokkal, de előfordul, hogy a nap végén, különösen az Egyesült Államokban a volatilitás megnő. Tehát az árfolyamok ingadozása nagyobb lesz.
5. Száznapos a világjárvány
Száz nappal ezelőtt hirdette ki a világ egészségügyi szervezete, a WHO , hogy világjárvány van, azaz pandémia. Ennek alkalmából a világsajtó sok helyen kiértékeli, ami történt azóta. A Marketwatch azt az öt kritikus hibát emeli ki, amelyek szerintük a járvány ilyen súlyos kitöréséhez vezettek a “világelső” Egyesült Államokban.
Kína is, Trump is elbagatellizálta
Az első helyen az szerepel, hogy a járványt kezdetben a hatóságok nem vették igazán komolyan, és nem értesítették róla a lakosságot. Bár már december elsején feltűnt Kínában, a kínai Holdújévre vidékre utazók januárban széthordták az országban. Egy sor Donald Trump-idézetet is felhoznak, amelyek tanúsága szerint az elnök még március-9 én is teljesen elbagatellizálta a járványt és gyors eltűnését prognosztizálta.
A második helyen az szerepel, hogy a hatóságok nagyon sokáig nem voltak képesek eldönteni, szükség van-e maszkhasználatra, vagy sem. Csak mintegy két hónapos hezitálás után határozták el, hogy mindenkinek maszkot kell hordania. A harmadik, hogy a hydroxychloroquine malária-ellenes gyógyszer – amely hatástalannak és veszélyesnek számít – propagálásával Donald Trump csak feleslegesen terelte el a figyelmet a fontosabb dolgokról.
Ne menj ki a partra
A 4. pont szerint túl korán mentek ki a tengerpartra az amerikaiak. Felsorolnak sok olyan államot, amelyek az utóbbi napokban ismét a fertőzések számának gyors emelkedését jelentették. Nagyon úgy tűnik, hogy a korai nyitás következtében a fertőzés újra fellángolt az USA számos területén. Sokan attól tartanak, hogy Florida lesz a következő epicentrum, aminek katasztrofális következményei lehetnek. Az államban ugyanis rengeteg nyugdíjas lakik kellemes klímája és tengerpartjai miatt.
Végül az ötödik pontban azt említik, hogy a vírus nem foglalkozik azzal, kire fog a polgár szavazni novemberben. A vírusra adott válaszok teljesen átpolitizáltak, miközben ősszel egy újabb fertőzési hullám bekövetkezésére elég nagy esély van. Nehéz a választóknak azt mondani, hogy ismét maradjanak otthon és tartsák be a szigorú karantént. A lazaságnak viszont fatális következménye lehet az ország gazdaságára nézve.
A spanyol kormány 7 milliárd euró értékű, 2030-ig szóló bérlakásprogramot hagyott jóvá keddi ülésén Madridban. 
