Gáznyomásmérő az O&GD Central Kft. gyűjtőállomásán. MTI Fotó: Mészáros János (illusztráció)

Amikor történelmi magasságokba érnek a főbb tőzsdeindexek, azt a legtöbb rádió, televízió bemondja. Bárki tudhatja, hogy a részvényárfolyamok magasan állnak, egyre feljebb araszoltak az utóbbi közel 11 évben, a Lehman-válság utáni mélypontoktól kezdve.

De ki tudja, hogy mit csinálnak az árupiacok? Olcsók? Drágák? Jobbára senki, még a szakemberek sem feltétlenül. Míg a tőzsdeindexeknél legalább az irány, a trend megegyezik a legtöbb országban, az árupiaci termékek egymástól nagyon eltérően tudnak mozogni. Most is van, amelyik éppen történelmi csúcs közelében jár (palládium), mások több éves mélypontokat ütöttek mostanában (amerikai földgáz).

A CRB (Commodities Research Bureau) indexe szerint az árupiacok nagy átlagban meglehetősen alacsony árszinten mozognak. Az index értéke tíz év alatt 36,5, öt év alatt 22,7, az utóbbi 12 hónapban pedig 5,2 százalékkal süllyedt. A mutató emelkedése a kilencvenes évek első fele óta egyes kimutatások szerint mintegy 50 százalékos, mások szerint több mint 100 százalék, valószínűleg attól függően, melyik dátum a kiindulópont. (Azóta a dollár inflációja számításunk szerint mintegy 75 százalék lehetett.)

64 százalékra a csúcstól

A mutató jelenleg 170 pont, de a válság előtt, a 2008 elején volt 470 pont is. Most tehát 64 százalékkal van lejjebb. Persze azt sem árt megfigyelni, mi van az indexben – nagyrészt energia és agrártermékek, kisebb részt ipari fémek és nemesfémek. A kőolaj ára meglehetősen alacsony jelenleg, az agrárárak is nyomottak.

A CRB árupiaci index (Stooq.com), új nevén Thomson Reuters/CoreCommodity CRB Index

Az ipari fémek után sem kapkodnak annyira a gazdasági növekedés lassulásának árnyékában. Talán csak a nemesfémek teljesítenek mostanában tűrhetően, de ezek súlya kicsi az indexben.

A Thomson Reuters/CoreCommodity CRB Index összetétele  2019. december 31. (Refinitiv.com)

Sok a buktató

Az árupiacok tehát olcsónak tűnnek, bár mielőtt valaki emiatt vásárlásokba kezdene, nem árt alaposan felkészülnie. Számtalan buktató van ugyanis. A vételeket a contango jelensége drágítja meg, az eladásokat (a shortolást) a backwardation. (Ezt korábban itt»»» és itt»»» magyaráztuk el.)

Sok termék szezonális és emiatt nagy az árkülönbség különböző lejárati hónapok között. Hiába olcsó például a legközelebbi határidő: ha nemsokára már ki is fut, valószínűleg feleslegesen vettük meg.

Gödörben az amerikai földgáz

Az amerikai földgáz olcsósága nincsen ugyan közvetlen hatással az európai fogyasztói árakra, de áttételesen és hosszú távon lehet köze hozzá. Amióta mindkét kontinensen építettek földgáz-cseppfolyósító és visszaalakító állomásokat, kikötőket, azóta az olcsó amerikai gáz eljut Európába is. Tavaly az európai gáz is nagyot esett. (Erről itt írtunk, Magyarország földgázdilemmáiról pedig itt.)

Márpedig az amerikai gáz most nagyon olcsó, a fűtési szezon ellenére négy éves mélypont közelében jár. Utoljára 2016 elején volt ilyen alacsony, amikor az olaj is emlékezetes, 30 dollár alatti gödörbe ért. (Valamint más nyersanyagok és a részvénypiacok is csúnya korrekciót mutattak be.) Azóta nem volt két dollár alatt a gáz, de a napokban 1,8-nál ért el mélypontot, pénteken pedig 1,85 volt.

Erősen időjárásfüggő árfolyam

Az amerikai földgáz ára rövidebb távon, főleg télen erősen időjárásfüggő. Az Investing.com cikke szerint bár idén januárban még meglehetősen hideg volt, a következő hetekre meglehetősen enyhe időjárást jeleznek előre az USA-ban. A tavasz korán érkezhet. Így egyes elemzők már 1,6 dolláros gázárat vetítenek előre, ami már a 2016 eleji mélypontok alatt lenne.

Az amerikai földgáz (narancs), a WTI olaj (kék vonal) és a Brent olaj (zöld) öt évre. (Tradingview.com)

Megjegyezzük azonban hogy a meteorológusok általában egy-két hétnél tovább nem tudnak pontos előrejelzéseket adni. Így az is elképzelhető, hogy változni fog a széljárás és a gáz ára megugrik.

Sok gáz van a tározókban

Normál esetben tehát télen a fűtési szezonban felmennek, később visszaesnek a szabadpiaci gázárak. Bár nyáron a klímaberendezések energiaigénye is plusz keresletet generálhat, ha különösen nagyon meleg van.

De másfajta problémák is vannak az időjáráson kívül. A gáz kitermelése is rekordmagasság közelében áll. Az amerikai tárolókban lévő gáz mennyisége meghaladja az ötéves átlagot és az egy évvel korábbi szintet is. Alighanem az olcsó olaj sem tesz jót a gázárnak. Bár a két termék közötti átjárás, helyettesítési hatás korlátozott, de azért van.

30 éve nem volt ilyen január

Ami az olajat illeti, az Oilprice.com szerint 30 éve nem estek akkorát az olajárak egyik januárban sem, mint most. Körülbelül 15 százalék volt a havi veszteség, ami utoljára 1991-ben fordult elő. A fő ok a koronavírus, amely visszavetette a gazdasági növekedésre és ezzel a nyersanyagkeresletre vonatkozó várakozásokat.

Persze nem árt tudni, hogy volt honnét esni, hiszen decemberben a fekete arany ára elég sokat emelkedett. (Nem kis részben az OPEC erőfeszítéseinek hatására.) Az idei több hetes folyamatos esés pedig már a vírus elterjedése előtt megindult. Ám miután az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett, az olajár esése újabb lendületet kapott pénteken. Este közel két százalékos mínuszban volt a WTI és a Brent egyaránt.

Lezárt határátkelők, félreállított buszok

Sok légitársaság felfüggesztette a Kínába indított járatait, mások csökkentették a gépek számát. Több környező ország buszjáratokat törölt vagy határátkelőhelyeket zárt le. Sok elemző azt számolgatja, hogy az olajár 50 dollár alá fog-e zuhanni. A WTI pénteken 51, a Brent 56 dollár felett volt egy kicsivel.

Ez a téli időszak egyébként szezonálisan is mindig gyenge az olaj és a belőle készült termékek számára. Hiszen ilyenkor sokkal kevesebben merészkednek ki az utakra. A WTI olaj egyébként tavaly januárban járt utoljára 50 dollár alatt.

A búza és a kukorica frontja

Ami az agrártermékeket illeti, a magyar termelők szempontjából is nagyon fontos búza és kukorica a pár évvel korábbi állapottól eltérően most nem tűnik olcsónak. Az amerikai árutőzsdén a búza négy éves csúcsai közelében mozog. A kukorica is legalább jó közepes áron forog. Egyébként mindkettő erősen szezonális, áruk általában aratás előtt, a tavasz végén-nyár elején szokott magasra szökni.

Az amerikai kukorica (narancs), és a búza (zöld) árfolyama öt évre. (Tradingview.com)

Persze kivételek is bőven vannak, sok mindentől függ még az ár, az időjárási előrejelzésektől, a tényleges vetésterületről szóló statisztikáktól, váratlan keresleti tényezőktől.

Jó év után stagnálnak a nemesfémek

A nemesfémeknek jó évük volt tavaly, aminek számos oka lehet. A jegybankok aranyvásárlásai, a tőzsdei részvényárfolyamokkal kapcsolatos félelmek erősödése, politikai kockázatok. (Néhány tényezőről itt írtunk.) A legfontosabb azonban alighanem az volt, hogy az év első felében több nagy nemzetközi jegybank is lazább irányba fordította a monetáris politika szekerét. A magasabb kamat köztudottan a nemesfémek ellensége, az alacsony a barátja.

A palládium (pirossal), az arany (narancs), az ezüst (szürke) és a platina (zöldeskék) öt évre. (Tradingview.com)

Az arany 19, a palládium 60, az ezüst 15, a platina 22 százalékkal drágult tavaly. A palládium már három egymást követő évben volt a legnagyobbat emelkedő árupiaci termék a Visual Capitalist ábrája szerint. Januárban az arany és az ezüst inkább stagnáltak, épphogy tartották magukat.

Növekedés és kamatszint

A szinte csak autók katalizátoraiban használt palládium először új rekordokat döntött az idén is, majd a vírusveszély miatt megtorpant. A szintén főleg ipari fémként vásárolt platina is visszaesett kissé. Ezek számára az lehet a nagy kérdés, mennyire lesz erős az idén a világgazdaság, főleg Kína és az USA növekedése. A másik két nemesfémet pedig talán a kamatvárakozások mozgathatják leginkább, persze sok egyéb tényező mellett.

Más fontosabb és egzotikusabb árupiaci termékekről itt írunk: Mit mond Dr. Réz a gazdaságról? Történelmi mélységekben több termék ára

Főbb források: Investopedia, Investing.com, Stooq.com, Tradingeconomics, Visual Capitalist, Oilprice.com, Oilprice.com