Ha valaki amerikai vagy nagyobb európai részvényekbe fektet, előbb-utóbb belefut abba az idegesítő helyzetbe, hogy egy nagybank vagy brókerház leminősít egy részvényt, célárat változtat, vagy ami még rosszabb: maga a cég ad ki profit-figyelmeztetést. Ez a valóságban csak arra jó, hogy hirtelen, egyik napról a másikra óriási elmozdulást okozzon a részvényárban, akkorát, hogy stop megbízással nem is lehet ésszerűen limitálni a veszteséget.

Váratlan

Gyakran egy-egy negyedéves eredmény közzétételekor is látni hasonló mozgást, de ezek egyrészt rendszerint kisebbek, mint figyelmeztetés esetén, másrészt lehet velük előre számolni, mivel a negyedéves jelentések közzétételének időpontja előre ismert. Ha a befektető kockázatosnak tartja ezt az eseményt, még előtte kiszállhat részvényéből. A profit-figyelmeztetés vagy a leminősítés viszont derült égből a lórúgás: bármikor megtörténhet, és nincs ellenszere.

Előjelek

Egy most megjelent elemzés szerint azonban sokszor vannak előjelek, és ezt azért azok a befektetők is tapasztalhatták már, akik megégették magukat ilyen esetben. A részvény árfolyamának alakulása nagyon gyakran előre jelzi, hogy valami nem stimmel. A Bloomberg a Relx Group tanulmányát idézi, amely szerint a figyelmeztetést megelőzően már erősen szivárognak az adatok, vagyis ha valami kezd nem stimmelni a cégnél, arról sokan tudnak, és nem hallgatják el információikat.

A vizsgálat elég széleskörű volt: 1961 esetet vizsgáltak meg 1995 és 2012 között, amerikai részvények esetében. Kiderült, hogy 60 százalékuknál már a figyelmeztetés előtti hónapokban ereszkedni kezdett a részvény árfolyama, átlagosan 5,3 százalékot. A tanulmány szerzői szerint ez részben a bennfentes információk szivárgásának, részben a piaci vélelmeknek köszönhető. Ennek ellenére a figyelmeztetés után átlagosan 13,4 százalékot esnek a részvények egy nap alatt, míg egy kedvezőtlen negyedéves eredmény esetén ugyanez csak 1,2 százalék.

Fölösleges és káros

Ezek alapján egyértelmű, hogy a profit-figyelmeztetés káros, értelmetlenül megnöveli a befektetés kockázatát, legfeljebb a bennfentesek lehetőségeit növeli meg. Semmi szükség nincs rá: a negyedévente közzétett jelentés pont elég arra, hogy a cég életében bekövetkezett változásokat követni lehessen, szükségtelen menet közben pánikot kelteni.

Véleményünk szerint a profit-figyelmeztetés gyakorlatát egyszerűen meg kéne szüntetni, hisz mint láttuk, irreális és fölösleges mozgáshoz vezet, amivel egy átlagos részvényes csak veszíthet. A figyelmeztetés nélkül az árfolyamba fokozatosan épülne be a rosszabb eredmény, a befektetőnek lenne ideje és módja eldönteni, mekkora az a veszteség, amit még tolerál. A tőzsdén elvileg úgyis minden információ beépül az árakba, nem kell ezt a folyamatot hirtelen, mesterséges behatásokkal megzavarni.