Két valuta, egy eset
A svájci frank és a cseh korona esete ugyanaz: mindkettőre erős kereslet, így felértékelési nyomás mutatkozott, ami különböző módon ugyan, de ártalmasnak tűnt a két ország gazdasága számára. Svájcban az export drágult meg nagyon, a határközeli lakosság pedig a szomszédos eurózónás országokba járt át vásárolni, és miután nem túl nagy országról van szó, ez egész komoly belföldi keresletcsökkenést okozott. Csehországnál más probléma jelentkezett: a korona valóban alulértékelt (akárcsak a forint), így a felértékelődés hosszabb távon törvényszerű is, de miután az elmúlt években deflációs veszély merült fel, nem akarták, hogy az erősödő korona az importárak csökkenése révén valóban negatív inflációt idézzen elő.
A felhajtó erők
A felértékelődési nyomás okai eltérőek voltak: a fél világ svájci frankban adósodott el, amikor más valutákban még jóval magasabb kamatok voltak, mint a frankban. Amikor viszont a kamatok kiegyenlítődtek és a frank erősödött, sokan gyorsan visszafizették hitelük, ezzel még nagyobb keresletet teremtve. A végén a helyzet odáig fajult, hogy egész országok ijedtek meg és váltották át gyorsan a lakosság frankban felvett ingatlanhiteleit (velünk az élen), ami aztán végképp iszonyatos frank kereslettel járt. Minderre még rátett egy lapáttal, hogy az eurózóna válságának idején a befektetők lélektani okokból is frankot kezdtek venni. A svájci jegybank árfolyamkorlátot húzott eurónként 1,20-as szinten, és azon megvette az össze eurót (dollárt stb.) amit kínáltak, és korlátlanul adott érte frankot, hisz annyit bocsát ki a saját valutájából, amennyit akar.
Csehországban egyszerűen csak arról volt szó, hogy az alulértékelt valuta óriási cseh exporttöbbletet okozott, ami euró-többlethez vezet, melyet a cégek vissza akarnak váltani cseh koronára. Ilyenkor a fokozott kereslet normál körülmények között addig erősíti a valutát, amíg a kereskedelmi mérleg, pontosabban az ország fizetési mérlege kiegyenlített nem lesz. A cseh jegybank végül eurónként 27 koronán húzott határt, bár ez nem volt olyan szigorú, mint a svájci, ahol 1,1999 sem lehetett már az árfolyam.
A svájci csúfos vég
Végül, és történetünk szempontjából ez a lényeges, mindkét valutánál eljött az időpont, amikor megszüntették a korlátot. A svájci jegybank ezt kényszer hatása alatt tette, meglehetősen szerencsétlen módon. Egyfolytában azt kommunikálta, hogy semmiképpen nem szünteti meg a gátat, ezért óriási spekuláció indult: rengetegen játszottak a frank gyengülésére, mondván, nincs kockázat, hisz egy adott szintnél tovább nem erősödhet. A végén aztán annyi eurót zúdítottak az SNB-re hogy egész egyszerűen megrémült tőle, és minden átgondolt stratégia nélkül kimenekült az árfolyamgátból, ezzel katasztrofális árfolyammozgást, és szinte végtelen, ráadásul fedezetlen befektetői veszteségeket okozva, az ebből eredő perek esetenként még ma is tartanak.
A cseh bársonyos árfolyam-felszabadítás
A cseh jegybank ezzel szemben nem azt kommunikálta, hogy mindenáron megvédi, ha kell, örökkön örökké, hanem azt, hogy rugalmasan kezeli a kérdést, igény szerint változtat, addig tartja a gátat, amíg szükségesnek tartja. Így nem adott biankó csekket a befektetőknek, akik nem a korona gyengülésére, hanem inkább az erősödésére kezdtek játszani, mondván, ha a gátat eltörlik, úgyis erősödés lesz. A jegybank most úgy látja, hogy miután elég nagy már az infláció, nincs szükség tovább a gátra, ezért azt feloldja. A tervet be is jelentette előre de azt érzékeltette, hogy önmagában ez semmilyen biztos árfolyammozgást nem jelent, vagyis nem elmenekül, mint a svájci jegybank, hanem kézben tartja a folyamatokat.
Tegnap megtörtént végül az esemény, és csak egy enyhe koronaerősödés lett belőle, feltehetően két okból. Egyrészt a jegybank valószínűleg a háttérben folytatja az intervenciót úgy, hogy ne boruljon fel a piac, másrészt részben pont ennek hatására a spekulánsok, látván, hogy nincs érdemi emelkedés, maguktól is zárni kezdtek, ez viszont koronakínálatot jelent, fékezve az erősödést. És ami a legfontosabb: mindezek a folyamatok együtt azt eredményezik, hogy a befektetők nem számíthatnak a biztos hozamra, meg kell gondolniuk, mire spekulálnak. A cseh jegybank nem ígért, hanem kezelte a helyzetet, a svájci jegybank a fordítottját tette.
Már szervezik a következő Zelenszkij-Trump találkozót – itt is megpróbálják elmagyarázni, miért nem hasonlít a háború a játszótéren civakodó gyerekekhez. 
