A HG Média Fókuszban: gazdasági évnyitó című konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén a tőzsde, az MKB, az Equilor, az MFB és a GIRO vezérei vettek részt.
Hazai forrásból kellene finanszírozni a hazai vállalatokat: vegyünk részvényt, kötvényt!
Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde elnök-vezérigazgatója szerint jó lenyomata volt a magyar gazdasági folyamatoknak a BÉT teljesítménye. A BUX index folytatta harmadik éve tartó emelkedését, elsősorban a jó makrogazdasági környezetnek köszönhetően. Emellett jó egyedi vállalati teljesítményeket is láttunk, és a nemzetközi környezet is támogató volt – nem véletlen, hogy hétfőn is 41 ezer forint fölötti történelmi csúcson zárt a BUX-index. Bár az értékeltségi mutatók alapján van még tér a további emelkedés előtt, de azért a sokéves emelkedés után mindenkiben felmerül, meddig tarthat még a rali – erre azonban persze nem tud választ adni a tőzsde, mondta Végh Richárd az idei kilátásokat illetően. A tőzsde 2017-es évéről és az újításokról itt írtunk bővebben >>
A lakosság egyre több magyar részvényt tart ugyan, de a megtakarítások egyébként is bővülnek, így a részvényhányad aránya nem emelkedik: a háztartások 41 ezer milliárd forint értékű megtakarításain belül nem éri el a 2 százalékot sem, pedig a regionális adatok alapján kétszeres-háromszoros szintre is emelkedhetne. Az elmúlt években sikerült elérni, hogy az államot növekvő mértékben finanszírozza a lakosság; az azonban még nem valósult meg, hogy a hazai reálszféra hazai (intézményi és lakossági) forrásokból jusson finanszírozáshoz. Ez tőzsdei részvénykibocsátással, kötvénykibocsátással lenne fejleszthető, a BÉT céljai között ez kiemelt helyen áll. Az, hogy a lakossági és intézményi portfóliókban több a külföldi részvény, vállalati kötvény, mint a hazai, azt jelenti akkor a megtakarítások nem a magyar, hanem a külföldi gazdaságot finanszírozzák nagyobb arányban.
Dr. Balog Ádám MKB-vezér ezt azzal egészítette ki: hiába van meg a megfelelő tőke a hitelezéshez bankokban, ha túlhitelezetté válnak a hazai vállalatok, akkor további tőkére lesz szükségük, hogy további finanszírozáshoz jussanak – kritikus kérdés, hogy tudunk-e olyan tőkepiacot csinálni, ami a többezermilliárdos plusz likviditást tőkévé konvertálja és eljuttatja a vállalkozásokhoz. A kockázati és magántőke-alapokban is jó lehetőségek rejlenek még ezen a téren.
Ha tőzsdéznél: sorsfordító év jöhet
Szécsényi Bálint, az Equilor vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet: 2018 sorsfordító év lehet a tőkepiacokon. Ahogy azt sokan várják ilyen rekordok és hosszú emelkedés után, jöhetnek korrekciók az árakban, de ezek nem feltétlenül makrogazdasági okokból következhetnek be - magyarán nem jelenti a gazdasági helyzet romlását egy esetleges piaci esés, inkább a nagy növekedés korrekcióját, az egészséges árfolyamok beállását jelentheti. Eszközár-buborékok, extrém árazások kialakulásától persze lehet tartani, így kellően óvatosnak kell lenni.
Eljött a hét bő esztendő a bankoknál
A bankok az elmúlt két évet rendkívül jól zárták – vajon tartható a bővülés üteme? Dr. Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: a külső gazdasági környezet támogató, az alacsony kamatszint viszont megterheli a banki jövedelmezőséget. A múlt is „kísért még”, bár folyamatosan tisztulnak a mérlegek. Eközben folyamatosan változik a szabályozási környezet, a digitalizáció pedig kihívás elé állítja a bankokat – miközben lehetőségeket is jelent számukra. Összességében jó hírek vannak a bankoknál, most a bő 7 esztendőben vagyunk – ilyenkor kell tőkét gyűjteni, optimalizálni a folyamatokat, felkészülni a később érkező kihívásokra Balog Ádám szerint.
A bankoknál ugyan fontos tényező az adott év eredménye, de inkább 5-10 éves időtávon érdemes megítélni, mennyire teljesít jól vagy rosszul egy bank. Mindenesetre az ügyfélportfólió minősége jó és egyre jobb, így jelenleg fenntarthatónak tűnik a mostani jövedelmezőség is.
Igaz, hogy a korábban megképzett céltartalékok visszaírása is hozzájárult az elmúlt évek során a kiugró eredményekhez, de már csak ezért is igaz, hogy 5-10 évre kell vizsgálni az adatokat – ezeket a most pozitívan ható, visszaírt céltartalékokat korábban meg is kellett ezeket képezni, ahogy az is igaz, hogy előbb-utóbb ezek kifutnak a mérlegből, és az alaptevékenység alapján lehet majd megítélni a bankok teljesítményét.
Balog Ádám arról is beszélt: a hitelezés a vállalkozások körében szépen megindult, erre a jegybanki Növekedési Hitelprogram és más ösztönzők jól hatottak A lakosság esetében jóval lassabban pörög fel a hitelezés, több volt a hátráltató tényező és kevesebb az ösztönző, mostanra azonban itt is van már mérhető bővülés.
Forradalom az átutalásoknál – nagyon visszaszorítanák a készpénzt
Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO vezérigazgatója elmondta: a GIRO alapvetően a bankközi klíring biztonságos üzemeltetéséért felel, legnagyobb projektjük most az azonnali átutalási rendszer kialakítása (a projekttel kiemelten foglalkozik a Privátbankár.hu, aktuális összeállításunk, helyzetjelentésünk itt olvasható >>) . A bevezetésre kerülő magyar rendszer jelentősen eltér az összes, jelenleg működő külfölditől: máshol ugyanis az azonnali átutalás opcionális, prémium szolgáltatás, nálunk viszont 10 millió alatt kötelező lesz ezt használniuk a bankoknak – a tranzakció címzettje így 5 másodperc alatt megkapja az átutalt pénzt. Ehhez ráadásul nem kell majd hosszú bankszámlaszámot használni: adóazonosító, vagy akár mobilszám vagy e-mailcím is elég lesz az átutalás megcímzéséhez. A GIRO azt reméli, ezzel is sikerül a készpénzhasználatot remélik visszaszorítani – a fizetések 80 százaléka (darabra, nem értékben) készpénzben történik, 20 pedig elektronikusan - szeretnék, ha ez az arány közeljövőben megfordulna.
Bár a 2019. júliusi induláskor még csak a forintátutalások lesznek azonnaliak, (rövid) belátható időn belül kiterjesztik a devizaátutalásokra is: ez a képesség rendszer kialakításánál, a nyertes pályázó kiválasztásánál fontos szempont volt, mondta Selmeczi-Kovács Zsolt.
Az átlagos ágazati kapacitáskihasználtság 72 és 80 százalék között alakult. 
