A 70-es években néhány közel-keleti ország adta a világ olajellátásának javát, ugyanakkor a második világháború utáni amerikai, európai és japán iparosodás és jólét alapja az olaj volt. Egyszer csak úgy döntöttek az arabok, hogy adnak egy maflást a világnak, és visszafogták az exportot. Hiány lett, az ár a többszörösére emelkedett. Oroszországnak akkor is sok olaja volt, de azt baráti áron odaadta nekünk és a szovjet blokk más országainak, így a világpiacot nem befolyásolta.
Innováció 1.
A sokkra hamar reagáltak a felhasználók: megindult az energiahatékonyság növelése, így az iparra sokkal kisebb hatása lett az olajárnak. A második kínálatcsökkentésen alapuló olajárugrás, a következő olajválság már nem is okozott akkora megrázkódtatást. Ettől kezdve az olajár már nem volt alkalmas a fejlett országok zsarolására, így a kitermelés szintjének időnkénti visszafogása csak arra volt jó, hogy az időnként túl alacsonyra eső olajárat kissé megemeljék.
Kibővült a piac
A 90-es évektől aztán a kereslet és a kínálat is új elemekkel bővült: egyrészt megjelent a birodalmát vesztett Oroszország, másrészt világon több helyen is belekezdtek az olyan olaj kitermelésébe, ami kissé költségesebb. A kereslet pedig az újonnan iparosodó fejlődő országok, mindenekelőtt Kína részéről kezdett növekedni. Ez utóbbi tényező a múlt évtized közepén olyan erős lett, hogy újra elszállt az olajár, eleinte csak átmenetileg. A 2008-as válság lehűtötte a piacot, de utána ismét a magasba kapaszkodott az ár, és ott is maradt 2014-ig.
Innováció 2.
Akkor kezdett hirtelen egy olyan tényező hatni, ami korábban nem létezett az iparágban: a magas ár hatására ahol lehetett, elkezdtek olyan olajat is kitermelni, amihez költséges technológia, sok fejlesztés kellett. Hol máshol bontakozott volna ki a folyamat leginkább, mint Amerikában, az innováció hazájában. Kiderült, hogy Amerika alatt is olajat rejt a föld, csak nem egyben, szinte nagy medencékben, mint a Közel-Keleten, hanem a kőzetekben, kisebb adagokban. Kifejlesztették a megfelelő technikát, és pár év után olyan mennyiségű olajat termeltek ki, hogy a világ korábbi legnagyobb importőre, Amerika gyakorlatilag önellátó lett.
Nem lesz ingyenebéd
Ez olyan változás, aminek hatására természetes, hogy az ár összeomlott. Amikor viszont alacsony lett az ár, a hagyományos kitermelők abban bíztak, hogy ez a drága, új forrás elapad, kiesik a versenyből, és ők újra uralhatják a piacot. Ha még így is sok az olaj, amint tavaly volt, kicsit korlátozzák a kitermelést, és már megy is fel az ár.
Csakhogy arra nem számítottak, hogy a kapitalizmust mozgatóereje, az innováció nem áll le. Az alacsonyabb ár fejlesztést, hatékonyságnövekedést kényszerített ki, aminek az lett az eredménye, hogy az amerikai kitermelők immár 50 dollár alatt is versenyképesek. Ha az OPEC csökkent, ők betöltik a keletkező piaci rést. Már az olaj sem ingyenebéd: ádáz küzdelem zajlik, hogy ki tud hatékonyabban kitermelni, és immár ez fogja döntően meghatározni az árat.
Két egymást követő földrengés rázta meg Krétát szombaton. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
