A nemzetközi árupiacokon egyes termékek ára nagyon nagyokat képes ugrálni, szaknyelven nagy a volatilitása. A kávé például az amerikai árutőzsdén (arabica “C” típus, CME tőzsde) tavaly szeptemberben 95 dollárra esett, majd hetekkel később 126 dollárra ugrott, idén április első napjaiban pedig 92 dollár alá is benézett.

A cukor volt kicsivel tíz dollár alatt és 14 dollár felett is az utóbbi egy évben. A két termék így 36, illetve 45 százalékos árfolyam-különbséget produkált egyetlen éven belül, dollárban. Vajon mit éreznek ebből a magyar fogyasztók? Valószínűleg kevesebbet, mert a fogyasztói árat az alapanyagon kívül sok más tényező is befolyásolja, a csomagolás, a szállítás, a marketing költségei vagy az adók. De mégis mennyit?

A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) ad meg átlagár-adatokat kristálycukorra és őrölt kávéra. Ha felrajzoljuk ezek havi grafikonját és a világpiaci árat mellé tesszük, kirajzolódik néhány összefüggés. A cukor nemzetközi árfolyama forintra átszámolva 2015-2016-ban több mint duplájára ment fel, 70 százalék közeléből 150 százalékra (sötétkék vonal, 2015 január = 100 százalék). A magyar kiskereskedelmi ár (világoskékkel) ezt tompítottan ugyan, de követte, csak körülbelül feleannyit drágult, 100-ról 148 százalékra.

(Adatok: Investing.com, KSH, MNB)

Késve, de követi

Késleltetés is megfigyelhető: amikor az amerikai ár fordult és erősen zuhanni kezdett, akkor a magyar még sokáig tovább nőtt. Majdnem egy év késéssel kezdett el zuhanni. Tavaly ősszel is volt egy kisebb felpattanás a “cukortőzsdén”, ezt kisebb, mintegy három hónapos késéssel követte a magyar ár.

Korábban, 2013-2014-ben viszont nem volt ilyen egyértelmű az összefüggés. A cukor hazai ára mintegy harmadával csökkent 2013 eleje és 2015 eleje között (300 forint közeléből esett 200-ra, majd később az alá, kilónként). Eközben a világpiaci ár inkább stagnált, majd csak 2015 első felében-közepén váltott ütemes esésre.

A kávénak meg sem kottyan

A kávénál kevésbé egyértelmű az együttmozgás a külföldi tőzsdékkel. A kávé nemzetközi ára 2016 februárja és 2016 októbere között majdnem másfélszeresére emelkedett (barna vonal), eközben a belföldi ár szinte semmit nem változott (narancs színnel). Jóval később, 2017 január-februárjától elindult a magyar kávé is felfelé, de csak sokkal kisebb mértékben. Ekkor az amerikai ár már régen zuhant, sőt azóta is, szinte a mai napig zuhan.

(Adatok: Investing.com, KSH, MNB)

A magyar kiskereskedelmi ár azonban ezt csak nyomokban követte. Míg a tőzsdei ár 40 százalékot esett a csúcsról, addig a belföldi csak mintegy tíz százalékot. Hasonló volt a helyzet 2013-ban: míg a tőzsdei ár forintra átszámolva 30-40 százalékot zuhant, addig a hazai kiskereskedelmi ár csak mintegy 12 százalékkal ment lejjebb.

Arabica, robusta

A dollár/forint egyébként túl sokat nem változtat a képen, legalábbis 2015 eleje óta egy nem túl tág sávban mozog, nagyjából 260 és 290 forint között. Az előtti években viszont 220-240 fontos dollár is gyakori volt.

Lehet, hogy nem a megfelelő kávéárat figyeljük? Két fő kávéfajtát használnak a világban tömeges fogyasztásra, az arabica és a robusta nevűeket. Magyarországon a legtöbb őrölt kávékeverékbe több-kevesebb robusta típust is kevernek (ha mégsem, rendszerint feltüntetik, hogy “100 százalék arabica”). Ez a valamivel olcsóbb és erősebb fajta viszont inkább Londonban forog, szintén dollárban jegyzik.

London vagy Chicago?

Ám amint a második és harmadik grafikonon megfigyelhető, az arabica és a robusta, legalábbis rövidebb és középtávon, eléggé együtt mozog. Hosszabb távon azonban a robusta kevesebbet esett, mint az arabica, ez valamennyit megmagyaráz abból, hogy miért maradt magasan a magyar őrölt kávé ára. Teljesen azonban aligha ad rá magyarázatot.

(Adatok: Investing.com, MNB)

Látszólag bonyolítja a képet, hogy a cukornak is van londoni árfolyamjegyzése (szaggatott kékkel az első ábrán, dollárról forintra átszámolva). Ám az szintén erősen együtt mozog az amerikai tőzsdei árral.

A cukor jobban követi

Az eredmény összességében meglepő. Azt vártuk volna, hogy az egzotikus tájakon termő kávét inkább a világpiaci folyamatok árazzák be. A fajlagosan, azaz kilónként mérve drágább kávé árában magasabb lehet a nyersanyagár hatása, mint a cukoréban, amely sokkal olcsóbb. Így a cukornál például a szállítási költség vagy a csomagolás hatása lényegesebb.

Cukrot, cukorrépát Közép-Európában, a Kárpát-medencében is állítanak elő bőven, így a brazil vagy kubai, afrikai vagy délkelet-ázsiai termelés kevésbé kéne, hogy befolyásolja, mint a kávét. Úgy tűnik, mégis fordítva van: a cukor valamivel jobban követi a világpiaci árak mozgását, ha késleltetve és tompítva is. Sokkal nagyobb volt az utóbbi években a cukorárak ingadozása Magyarországon, mint a kávéé.