Privátbankár (P.): A Budapesti Értéktőzsde az ELITE Programot a növekedést ambícionáló vállalkozásoknak ajánlja, amelyek érdeklődnek a diverzifikált finanszírozási lehetőségek iránt, nyitottak a vállalatirányítási-, szervezeti ismereteik frissítésére és egy komoly nemzetközi kapcsolatrendszer véráramába is szeretnének bekapcsolódni. Mit tud az ELITE?

Dr. Lódi Kata, a BÉT szakértője, jogtanácsos (L. K.): Egy éve kötöttünk együttműködési megállapodást a Londoni Tőzsde leányvállalataként működő ELITE-tel, amely egy vállalkozásfejlesztési program az ambiciózus, szintet lépni kívánó cégek számára. Már több mint 600 európai társaság a tagja, mi pedig szeretnénk, ha minél több magyar cég is köztük lenne. Három legfőbb értéke van, az egyik a képzés-oktatás, a másik a networking lehetőség, a harmadik pedig a vizibilitás, a márka érték, társaság ismertségének növekedése, a reklám.

P.: Hány magyar cég van benne, és hogy tetszik nekik a program?

L. K.: Tavasszal indult az első olyan nemzetközi ELITE csoport, amelyben már magyar cégek is vannak, mindösszesen 7. Ők azt mondják, hogy a várakozásaiknál sokkal többet ad számukra az ELITE. Bár mi eredetileg a képzésre tettük a hangsúlyt, kiderült, hogy nekik az üzletszerzési, kapcsolatépítési lehetőség a legfontosabb. Az, hogy egymástól tanulhatnak. Kiscsoportos képzés van, angolszász felfogásban működik a rendszer, az említett hatszázból 15-20 másik vállalkozással tanulnak együtt.

A hasonló nagyságú, hasonló „élethelyzetben” lévő külföldi cégeken kívül a magyar elite-esekkel történő kommunikáció is hasznosnak bizonyul, hiszen a cégek elmondása szerint itthon kevés az olyan fórum, ahol őszintén, bizalmasan beszélgethetnek az aktuális kihívásaikról, tapasztalatot cserélhetnek. A vizibilitás, marketing sem csak egy üres frázis, többük jelezte, hogy az ELITE-en keresztül már keresték meg őket komoly üzleti céllal.

P.: A tőzsde azért alapvetően a finanszírozásról szól, ezen a téren miben tud nekik segíteni ez a program?

L. K.: Nekünk a legfontosabb, nem titkolt célunk, hogy a tőkeági finanszírozással megismertessük őket, mert a magyar cégek ma is nagyon konzervatívak ezen a téren. Túl nagy náluk a bankhitel, a saját finanszírozás vagy az uniós források szerepe. Nem egyik vagy másik forma mellett kell a vállalkozásoknak letenniük a voksot, hiszen ezek tökéletesen ki is egészíthetik egymást. Az ELITE Program megmutatja, milyen formák között lehet válogatni, melyik hogyan működik. Ki kell hangsúlyoznom az ELITE egy „tőkesemleges” program, nem csak azoknak szól, akik tőzsdére kívánnak menni valamikor.

P.: Lehet, hogy most nem ideális a tőzsdén keresztüli tőkebevonás ilyen alacsony kamatok mellett, de kamatfordulat várható egyre több országban. Mi lesz később?

L. K.: Ez az a kérdés, amivel szerintünk minden cégvezetőnek érdemes foglalkoznia, mert bár most forrásbőség van, és az olcsó hitelek, támogatások korát éljük. később azonban ennek vége lehet. Mi szeretnénk, ha egyre többen megfontolnák a tőkepiaci forrásbevonást, legyen az akár kockázatitőke- akár magántőke-befektetés is.

P.: Van egy másik programjuk is, a BÉT új kis- és középvállalkozásokra szabott Xtend piaca.

L. K.: Elindítottunk egy kkv-platformot a tőzsdén a középvállalatok részvényeinek kereskedelmére, Xtend néven. Ezzel a nemzetközi gyakorlatot követjük, minden nagyobb tőzsde mellett van általában hasonló. Ide várjuk a kisebb cégeket, és ezek támogatását szolgálja a kijelölt tanácsadók intézménye (angolul Nominated Adviser, azaz NOMAD). Ők segítik az adott cég felkészülését a tőzsdére lépésben és végig kísérik a tőzsdei pályafutását. Már 12 nagy tőkepiaci név van a NOMAD-ok listáján.

P.: Vannak már olyan cégek, amelyek erre a platformra készülnek? Ha igen, mikorra várható ez?

L. K.: Van olyan cég, amely ebben gondolkodik, de számokat még nem szeretnék mondani. Reményeink szerint tavasszal csatlakozhatnak az első vállalkozások. Addigra feláll majd az a tőzsdefejlesztési alap is, amely szintén támogatja a folyamatot.

P.: Kinek való ez a platform, és kinek a „nagy” tőzsde?

L. K.: Mi mindenkit szeretettel látunk, azzal együtt, hogy a tőzsde nyilván nem mindenkinek való. Aki azonban növekedni akar, szintlépésre készül, annak igenis érdemes, sőt el kell gondolkodnia a tőzsdei megjelenésen.

Az Xtend piac annak lehet érdekes, aki szeretne a tőzsdén megjelenni, de még nem érzi magát eléggé felkészültnek arra, hogy egy komolyabb tranzakciót végrehajtson. Ez a tőzsde előszobájának is tekinthető, ahol szokni lehet, mivel jár a tőzsdei lét. A tőzsde addig is ad nekik egyfajta vizibilitást, ha úgy tetszik terjeszti a márka hírnevét.

P.: Ki fogja a részvényeket megvásárolni? Intézmények? Kisbefektetők?

L. K.: Nyitva áll mindkét csoport előtt, mindenkinek érdekesek lehetnek ezek a papírok. A nagyobb intézmények közül azonban sokan index követőek, vagy nem szívesen vesznek alacsonyabb likviditású értékpapírokat. Ráadásul a BÉT Xtend egy MTF piac (MTF: multilateral trading facility – a szerk.), azaz egy multilaterális kereskedési platform, jogilag nem számít szabályozott piacnak.

P.: A Lakics Gépgyártó Kft. mivel foglalkozik, hogyan került az ELITE Programba?

Lakics Péter tulajdonos (L. P.): Idén 33 éves, családi tulajdonú vállalkozás a miénk, a cég két telephelye a Dél-Dunántúlon Kaposvárott és Komlón működik. Éves szinten stabil 4-5 milliárd forint közötti árbevételünk van, bonyolult hegesztettacél-szerkezeteket gyártunk. Specifikus célterületünk a szélerőművek szerkezete, elsősorban az erőművek generátorházainak a gyártása.

Az elmúlt 33 évben már a harmadik generációnál tart a cég, édesapám teremtette meg a vállalkozás alapjait, én 2003 óta dolgozom a cégben. Az utóbbi időben újabb szintet léptünk, vállalkozásból vállalatot építettünk, ennek eredményeképpen néhány évvel ezelőtt külső, a családtól független menedzsmentnek adtuk át a vállalat irányítását.

A családi vállalkozásokat három alapvető gondolat egysége jellemzi, ezek a tulajdonlás, a menedzsment és a család. Felettébb egészséges az, ha ebből legalább kettőt, a tulajdonlást és a menedzsmentet szét lehet választani. A napi taposómalomból kikerülve így én is többet tudok foglalkozni a cég stratégiájával, jövőjével.

P.: Az ELITE Program 2017. november 21-én induló nemzetközi csoportjához a Lakics Kft. is csatlakozott. Mik a várakozásaik?

L. P.: Tovább tudjuk bővíteni az ideális működés irányába tett erőfeszítéseinket vállalatszervezési és finanszírozási ismeretekkel. Egyébként is terveztem, hogy egy business oktatási programba belevágjak, de nem akartam komplett MBA-programot végigcsinálni. Ezt az ELITE Programot egy mini-MBA-nak tekintem, az említett kapcsolatrendszer és a megszerezhető ismeretek szempontjából is. (MBA: Master of Business Administration, felsőfokú, posztgraduális menedzserképzés – a szerk.)

P.: Sokszor az egyes szakmákhoz jól értő, például műszaki szakembereknek egy idő után szükségük lesz közgazdasági, üzleti ismeretekre.

L. P.: A vállalkozások különböző életszakaszaiban különböző ismeretekre lehet szükség. Édesapám még jól boldogult műszaki szakemberként, amikor felépítette a céget. Én magam közgazdászként, elsősorban vállalatszervezéssel tudtam hozzátenni a cég fejlődéséhez. A mostani függetlenített menedzsment pedig elsősorban az operáció hatékonyságát tudja kidomborítani.

De ezzel együtt is szükséges, hogy új ismereteket hozzunk be, ne csak azokat használjuk, amelyeket évekkel, évtizedekkel ezelőtt az iskolapadban felszedtünk. A világ gyors változásait szeretnénk követni, ezzel a képzési programmal is.

P.: A legtöbb vállalkozás stratégiájának középpontjában a növekedés áll, a szélerőmű-üzletág pedig nagyon is felfutóban van. Milyen lehetőségeket lát a cégük előtt?

L. P.: Elképesztően sokat növekedett a szélerőmű-iparág, ezzel együtt tudtunk mi is növekedni, most inkább stabilizálódó fázisban van az ágazat. A növekedési lehetőséget most nem annyira a beszállítói pozícióban, hanem az önálló termékfejlesztésben, termékértékesítésben látjuk. A cég 33 éves, krisztusi korában megérett arra, hogy nagyobb változás következzen az életében, kiegészítse a tevékenységét. Az önálló termékfejlesztés első eredménye egy kisüzemi, 30-50 kilowattos szélerőmű-család kifejlesztése és értékesítése, azt kell mondjam sajnos nem elsősorban a magyar piacra.

P.: Önálló gyártóként hogyan tudnak a külföldi gyáróriásokkal versenyezni?

L. P.: Alapvetően niche-piacokat keresünk. („Nis”, réspiac – a szerk.) A klasszikus beszállítói piacon pedig elképesztően beruházás-igényes hatékonyságfejlesztési, robotizálási, automatizálási trend van, ezt beruházásainkkal mi is követjük. Jelenleg 2,5-3,0 milliárd forintos beruházási program van előttünk, ennek nagy része hatékonyság-növelési célú. Az utóbbi időben többször is sikeresen nyertünk el pályázati pénzeket, ezzel elsősorban az önálló termékfejlesztést építjük.

Olyan szempontból nem vagyunk ideális példa a BÉT számára, hogy családi vállalkozásként nem tervezzük, hogy belátható időn belül a cég tulajdonosi struktúráján változtassunk. Azt viszont határozottan elképzelhetőnek tartjuk, hogy a termékfejlesztéseinkből keletkező spin-off cégeket, ha erre érettek lesznek, tőzsdére vigyünk. (Spin-off: mellékhajtás, oldalhajtás, fejlesztési eredmények piaci hasznosítására létrehozott leányvállalat – a szerk.)

P.: A következő pár évben hogyan néz ki a cég finanszírozása?

L. P.: Magyarországon finanszírozás szempontjából ma elkényeztetettek vagyunk, részben az EU-s, részben a magyar pályázati támogatások miatt. A dél-dunántúli régióban modernizációs és eszközfejlesztési programjainkra, innovatív, egyetemekkel együtt végzett kutatás-fejlesztéseinkre egyaránt 50 százalék körüli vissza nem térítendő támogatásokat kaptunk. Emellett részben az NHP, részben más források is hosszú távon alacsony kamatokat biztosítottak a beruházások megteremtéséhez.

De én is azt várom, hogy ezek az elképesztően alacsony kamatok néhány éves távlatban változni fognak, ezért igyekszünk most hosszú távra fixált kamatügyleteket kötni. Azt követően esetleg számításba jöhet a tőkepiaci finanszírozás.

P.: Hány dolgozójuk van?

L. P.: Korábban 600 volt, most, egy cégeladás után 300 fő, nagy részük saját állományú dolgozó.

P.: Égető problémává kezd válni az országban a munkaerő-hiány, ezt Önök is tapasztalják?

L. P.: Nálunk is maximálisan jelentkezik, mind az alaptevékenységünkben, mind a fejlesztési tevékenységben ez a legnagyobb gátja a fejlődésnek, a szakemberek hiánya. Igyekszünk rajta saját képzéssel segíteni, tanműhelyeket működtetünk, ami kis mértékben segít is. Önmagában a fiataloknak a szakma felé való irányítása is egy nagy kérdés, de az is, hogy a kiképzett munkaerőt azután hogyan tartsuk meg Nyugat-Európa elszívó hatásával szemben.

P.: A probléma a bérek növekedésében is jelentkezik?

L. P.: Maximálisan, persze. Főleg lakatos, hegesztő, forgácsoló szakemberekről van szó, őket hihetetlenül meg kell becsülni és mi ezt is tesszük. Ez folyamatos béremelésben is jelentkezik. Soha nem alkalmazunk senkit minimálbéren.

P.: Az export miatt nyilván a devizaárfolyam is nagyban befolyásolja az eredményességet, jó ez a mostani, 3-4 éve nagyjából változatlan forintárfolyam Önöknek?

L. P.: Viszonylag hosszú távú, jellemzően kétéves fedezeti ügyleteket kötünk, ezáltal egészen jól ki tudjuk küszöbölni a kisebb árfolyammozgásokat. Ez a 300 feletti euróárfolyam alapvetően támogatja az exportot, amíg e szint felett van, addig nem kereshetjük az árfolyamban a hibát.

P.: Egy 280 forint körüli euró nagyon rossz lenne Önöknek?

L. P.: Egy ideig az árfolyamfedezeti ügyletek miatt nem, de egy ekkora, tíz százalék körüli árkülönbség hosszú távon akár a teljes marzsot is elviheti, hiszen ez egy nagyon kompetitív üzletág.