Formabontó évet zártak tavaly a globális részvénypiacok. Az Egyesült Államokon kívüli parketteken lényegesen magasabb hozamokat érhettek el a befektetők, mint az amerikai piacokon. Bár 2010 óta az Egyesült Államok négy évben is gyengébben teljesített, mint a globális piac többi része, 2025-ben a különbség meghaladta a 16 százalékot. „Ez az elmúlt 25 év legnagyobb alulteljesítése” – kezdte előadását Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője.
A fejlett piacok eredményét tavaly az aranybányák, a zöldenergia és a védelmi ipar szektorai tudták túlszárnyalni. Ezek apró, a piaci kapitalizáció szempontjából jelentéktelen ágazatok, ugyanakkor 2026-ban is érdekesek lehetnek az MBH szerint.
Kifejezetten 2025 végére az Egyesült Államokban a technológiai szektor, az ipar, a közmű, a pénzügy és az egészségügy területén működő vállalatok kerültek lendületbe, itt tudtak a befektetők kifejezetten jó hozamokat elérni. Ha viszont 2026 elejét nézzük, akkor máris átrendeződések történtek.
Fotó: MBH Bank
Ami változatlan, hogy a dollárban denominált arany ETF-ek (vagyis olyan tőzsdén kereskedett befektetési alapok, amelyeknek a teljesítményét az arany árfolyamának alakulása határozza meg) továbbra is száguldanak.
Ugyanakkor idén januárban a második helyre kerültek a Russell 2000 cégeit, vagyis a kisebb, belső piacra termelő, kis- és közepes amerikai cégek részvényeit tartalmazó ETF-ek. A harmadikon az olaj-, a negyediken pedig a nyersanyag (commodity) ETF-ek állnak. „Ez utóbbi három eszközosztály tavaly abszolút lemaradó volt. Erős rotációt látunk a piacon, idézőjelben, a tavalyi év nyerteseiből eddig az idei év vesztesei lettek” – világított rá Debreczeni Csaba, a bank vezető részvényelemzője.
Hozzátette, hogy például az AI és a közművek – a korábbi, 2025 előtti időszak legerősebb ágazatai – kicsit nyugodtabbá, csendesebbé váltak.
Fókuszt találni a zajban
„Idén a tavalyihoz képest egy szokványosabb évvel számoltunk, de aztán az Egyesült Államok venezuelai beavatkozása, majd a Grönlanddal kapcsolatos igényeinek megjelenése felülírták ezt a várakozást” – mondta az év eleji, hamar megkérdőjeleződő forgatókönyvekről Vince Péter.
A bank Advisory Desk vezetője mégis azt javasolja, hogy ne a háttérzajjal, hanem a fundamentumokkal, a valós vállalati eredményekkel, gazdasági teljesítménnyel foglalkozzanak a befektetők.
„A szalagcímek után kapkodó, érzelmi alapon döntést hozó befektető biztosan nem jár jól” – tette hozzá. Vince Péter szerint a Grönland kapcsán fellángoló viták, vagy éppen az amerikai jegybank függetlenségével kapcsolatos polémiák az új Fed-elnök májusi érkezésével is inkább ebbe a kategóriába tartoznak. „A kapkodó befektető nem jár jól. Amikor a piac megijed, és erre a befektető eladással reagál, akkor kimaradhat a megnyugvást követő korrekcióból is”.
Az elmúlt egy évben a tavaly áprilisi „Liberation Day”, vagyis a Donald Trump által bejelentett globális vámok hatására lőtt ki nagymértékben a „félelemindexnek” is nevezett VIX index. A mutató azt fejezi ki, hogy a piac szerint mekkora volatilitás várható a legnagyobb amerikai vállalatokat tömörítő S&P500-tól a következő egy hónapban.
Trump hatására tavaly áprilisban a VIX 50 pont feletti értéket vett fel, majd visszakorrigált. A legutóbbi nagyobb emelkedés a Grönlanddal kapcsolatos viták kirobbanásához köthető, de akkor már egy moderáltabb sávban, 20 pont alatt maradt az indikátor.
Blokkosodás, japán szigor
Ami a gazdasági fundamentumokat illeti, Vince Péter optimistán nyilatkozott. „A makrogazdasági környezet pozitív irányba mozdul, az inflációt az Egyesült Államokban és Európában – habár enyhén a jegybanki célok fölött – sikerül kordában tartani. A vállalati eredmények továbbra is az amerikai részvénypiacok mellett szólnak, ám Európában szintén javulnak a kilátások a bejelentett fiskális stimulusnak köszönhetően. Ha a németek többet költenek és jobban el mernek adósodni, az mindig ösztönzi a gazdaságot”.
Majd hozzátette_ nyitott kérdés, hogy az új, blokkosodó világrend milyen dinamikákat eredményez majd. „Ebben a keretrendszerben a globális értéklánc kevésbé hatékony, hiszen az egyes országok nem ott termelnek, ahol az számukra a legolcsóbb, hanem ott, ahol a geopolitikai, stratégiai érdekeik megkívánják”.
Ami már látható, hogy a dollár szerepe vissza fog esni. „Azoknak az országoknak a kereslete, amelyekkel szemben az Egyesült Államok konfrontálódik, egyre inkább más devizák irányába mozdulhat el. Emellett a világ jegybankjai is leépítik a dollár kitettségüket” – mondta Vince Péter.
Majd egy másik kockázatként megemlítette, hogy bár jelenleg a tőkepiacok dúskálnak a pénzben, a japán kamatok szigorítása miatt (amit az emelkedő kötvényhozamok és a historikusan gyenge japán jen indokolnak) a globális likviditás csökkenhet. Ez alapvetően fékezné a részvénypiaci szárnyalást.
Fotó: Depositphotos.com
De ha már Japán és a Távol-Kelet! A Privátbankár kérdésére Debreczeni Csaba elmondta, hogy a japán cégek kifejezetten jól teljesítettek az elmúlt időszakban. A szigetország legfontosabb indexe, a Nikkei több mint 25 százalékot emelkedett tavaly. Kínával kapcsolatban ugyanakkor óvatosságra intenek az MBH elemzői az állami támogatások és a vállalatok nem mindig transzparens működése miatt.
Ugyanakkor a kínai részvények is relatív olcsónak számítanak és egy-egy jó hír,vagy fiskális ösztönzőcsomag jelentősen meg tudja dobni a papírok árfolyamát. Az MBH ezért a globális feltörekvő piacokat (ide tartozik a kínai is) felülsúlyozza a portfólióajánlásaiban. Csakúgy, mint a tavaly 60 százalékot emelkedő, de idén is lendületben maradó aranyat.
Minden szem az aranyon és a régiónkon
A közép- és kelet-európai régió továbbra is érdekes lehet befektetési szempontból. A térség tőzsdeindexei meredek emelkedést mutattak az elmúlt években. „Az elmúlt három évben a BUX-index 170 százalékot ugrott (tavaly 40-et), míg a román BET 130, a lengyel WIG és a cseh PX 100, az osztrák ATX pedig 70 százalékos hozamot ért el” – magyarázta Debreczeni Csaba.
Fotó: MBH Bank
Aki szerint biztosan lesz és kell is megálló a részvénypiacokon. De attól, hogy valami felülteljesített az elmúlt időszakban, még nem biztos, hogy célszerű kihagyni a portfólióból.
Erre az arany egy kiváló példa: 2000 óta közel négyszer magasabb hozamot eredményezett a befektetők számára, mint az S&P500. Még hosszabb távra visszatekintve azt látjuk, hogy az arany relatív teljesítménye egyáltalán nem nevezhető szélsőségesnek. A tízéves gördülő hozamok alapján most kezd egyensúlyba kerülni a nemesfém teljesítménye az 500 legnagyobb amerikai vállalatot tömörítő indexszével.
Márpedig 1970 óta már két olyan, hosszú évekig tartó periódust is láthattunk, amikor az arany teljesítménye bőven lekörözte az S&P500-ét. „Nincs rá garancia, hogy most is lesz egy ilyen kiszúrás az aranytól, de nem biztos, hogy a sárga nemesfémet célszerű most kihagyni a portfólióból” – mondta Vince Péter.
Mi lesz a forinttal?
Visszatérve a hazai tőzsdére, az MBH nyolc, BUX indexben szereplő vállalatot követ szoros figyelemmel. Ezek közül csak a Magyar Telekomra meghatározott célár van alacsonyabb szinten, mint a jelenlegi árfolyam.
Igazán nagy felértékelődési potenciált az AutoWallis és a Mol többségi tulajdonába került Alteo részvényeiben látnak a bank elemzői. A Mol esetében pedig még sok a kérdőjel, miután a cég megvásárolta a szerb NIS kőolajfinomítóban lévő 56,15 százalékos Gazprom-részesedést. „A célárunkat visszavontuk, pár héten belül jelentkezünk az újjal” – tette hozzá Debreczeni Csaba.
Fotó: Depositphotos
Az elemzők a forint teljesítményére is kitértek. A devizától hiába várták sokan, hogy idén egy lassú leértékelődő pályán haladhat, a keddi MNB-kamatdöntés után erre némiképp rácáfolt a hazai fizetőeszköz. Az euró árfolyama ugyanis Varga Mihály jegybankelnök szavai után enyhén a 380-as szint alá süllyedt, ami kétéves csúcsnak számít. „Inflációval korrigálva, reálértéken 13-14 éve nem volt olyan erős a forint, mint most” – emelte ki Vince Péter.
Az elemző szerint rövid távon van még tér az erősödésre, ugyanakkor a nagy képet a forint keddi teljesítménye valószínűleg nem befolyásolja majd. Az MBH Elemzési Centrum 2026 végére 390 forintos euróárfolyamot vár.
