Az idén nem volt brókerbotrány, de volt Brexit, izgalmas félév volt – mondta el Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója (első képünkön) egy háttérbeszélgetésen. A tavalyi év nem volt viszontagságmentes, svájci frank, brókerbotrány, brókerbotrány utáni Beva-díjemelés követték egymást. Látszólag 2016 is viszontagságos évnek indult, de a legtöbb történet már tavaly lezáródott, ez az év itthon nyugalmasabbnak bizonyult. Bár a brókerbotrány-károsultak kálváriájának még ki tudja mikor lesz vége.
Az idei első félév jól sikerült a brókercég szempontjából, ez látszik a forgalom növekedésén és az abból elért bevételeken, nem tudunk panaszkodni – mondta Cselovszki. Fontos esemény az Erste-csoportnál a Citibank átvétele, bár ez elsősorban a bankot fogja érinteni, a brókercéget csak kisebb mértékben.
A fekete hattyú szürke volt
„Az állam és az EBRD tulajdonrész-vásárlásáról azt tudom mondani, hogy ez egyfajta historikus eseménynek tekinthető, meglátjuk, mit tud ebből profitálni a bankcsoport, de nagyon markáns változásokra nem számítanék” – mondta a vezérigazgató.
Ami a Brexitet illeti, mindenkit mellbe vágott, a befektetők előzőleg optimisták voltak. Ám ebben két jó hír is van. Ez egy „látható fekete hattyú” volt, mindenki jó előre fel tudott készülni rá, nem voltak annyira váratlanok a hatások. A másik, hogy ennek kapcsán a Mifid II EU-s jogszabály bevezetését lehet, hogy újragondolják, erről szólnak is pletykák. Meglátjuk, megvalósul-e ez 2017 januárjától, mi lesz Párizs, Frankfurt és London, mint pénzügyi központok versenyének jövője – mondja Cselovszki.
Jöhetnek az új bevezetések
Üdvözítőnek tartjuk, ami a BÉT-tel történik, ez egy esély a magyar tőkepiacnak, az MNB mint új tulajdonos elkötelezettsége a magyar tőkepiac iránt olyan helyzetet teremthet, amilyen még nem volt soha. Minden egy kézben összpontosul, ami a piacfejlesztést megkönnyíti. Apró jelei már vannak, hogy ez eredményes lehet.
A kkv-k készülő platformja is egy izgalmas lehetőségnek tűnik, hogy erre érett-e a magyar piac, majd meglátjuk. A Waberer's tőzsdei bevezetésére mindenki nagyon számított, de sajnos más döntés született. Bízunk benne, hogy az ősz meghozza az áttörést, a Duna House és az Alteo kibocsátása megvalósul – mondta Cselovszki.
Skóciától Katalóniáig
Ami a Brexitet illeti, ha megvalósul, akkor is legalább másél-két éves folyamat lesz. A vezérigazgató szerint az az izgalmas kérdés, milyen egyéb politikai folyamatokat indít el, a skótok esetleges távozásától elkezdve Katalóniáig, vagy Észak-Olaszországig. Remélhetőleg ezekben a kérdésekben hatékonyabbak lesznek az európai politikusok, mint a brit népszavazás kapcsán voltak.
|
| Ráner Géza |
Ráner Géza ügyvezető igazgató szerint a volatilitás biztosan magas marad majd, és lesznek komoly reálgazdasági kihatásai is a Brexitnek. London híresen jól teljesítő régió volt, mintha Európa fővárosa lett volna, vonzotta az embereket, szépen felfutott az ingatlanpiaca. Mindig jönnek majd új kihívások, például a Bank of England már lépett egyszer, jöhetnek újabb intézkedései. A népszavazásnak lesznek másodlagos, harmadlagos, negyedleges hatásai, amelyek meglephetnek sokakat, és ez a volatilitást (az árfolyamok ingadozását) továbbra is magasan fogja tartani. Ez az értékpapír-kereskedőknek alapvetően jó.
Magyarország érdekesebbé vált
Cselovszki szerint a kelet-európai részvénypiacon is érdekes folyamatok zajlanak, „a lengyelek huszárosan próbálják a befektetőket elriasztani”, hasonló zajlik, mint nálunk pár évvel ezelőtt. Magyarországot lehetett kritizálni sok mindenért, de az utóbbi időben már tényleg jobban teljesített, sok minden jól sikerült, legalábbis rövid távon, ha a számokat nézzük. Ez valamiféle bizalmat, pozitív érdeklődést megalapoz az ország iránt. Magyarország hihetőbbé, elfogadhatóbbá, érdekesebbé vált, a befektetők kevésbé foglalkoznak az ország politikai megítélésével.
Az ügyfelek hamar elégnek
A Brexit előtt az Erste Befektetési Zrt. bizonyos pozíciókat, például devizapárokat nem engedélyezett a befektetőinek. A magyar közönség szerintük nincsen igazán felkészülve a devizakereskedésre, az ügyfelek hamar „elégnek” (elveszítik befektetett pénzüket – a szerk.). Ezért bizonyos pozíciókat korlátoztak, bizonyos letéti követelményeket megnöveltek, egyes befektetőket eltanácsoltak pozícióktól. Mindenki jól felkészülve várta, amit történt, nem is volt annyira nagy meglepetés – mondták el a menedzserek.
Most mit ajánlanának a befektetőknek? – kérdezték az újságírók, mire a válasz az volt, hogy óvatosságot. Még nem ismerjük a népszavazás és a brit kilépés összes folyományát, és addig mindenképpen érdemes mérsékletet tanúsítani. Ha történik valami, kielemezzük – mondják.
Szeretik a Richtert
Látnak már értékes, jó áron forgó részvényeket, de az időzítéssel várnának még. Például a magyar instrumentumokat, azon belül is főleg a Richtert kifejezetten szeretik. Az e heti Moody'd döntéssel kapcsolatban is enyhén optimisták.
A magyar befektetési piacon is sok kérdés van. Hogyan változik a hazai befektetői kultúra, mi lesz a nulla közeli kamatok alternatívája? Befektetési jegyek, vagy az Államkincstár által kínált állampapírok? Elképesztő összegek mentek az utóbbi időben a lakossági állampapírokba. Növekszik-e a magyar befektetési társadalom, vagy csak a gazdagok gazdagodnak tovább? Az Erste is ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Az utóbbi időben, először az intézményi befektetőknél, de már továbbgyűrűzve a magánebfektetőknél is, egyre nagyobb szerepet kapnak a befektetési ajánlások, tippek. Persze nem bármelyek, hanem azok, amelyek eredményt hoznak, megbízhatók, értékelhetők.
Mi a válasz a 21 ezer milliárd dolláros kérdésre? 
